Egekben az EU pénzügyi szabálytalanságai, Magyarország az egyik negatív példa

Az Európai Számvevőszék csütörtökön kiadott jelentése szerint 2023-ban az EU kiadásainak hibaaránya jelentősen emelkedett,

elérve az 5,6%-ot, amely az előző évi 4,2%-os és a 2021-es 3%-os értékhez képest is komoly növekedést jelent.

Ez az arány az EU teljes, 191,2 milliárd eurós költségvetésére vonatkozik, amelybe már beleszámolták a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) 48 milliárd eurós részét is. Az RRF keretében nyújtott támogatások egy részénél nem teljesült minden feltétel, ami rávilágít a tagállami ellenőrzési rendszerek gyengeségeire – véli az Európai Unió Számvevőszéke.

Az RRF-en kívül a kohéziós kiadások is jelentős szabálytalanságokkal terheltek voltak; az ezekkel kapcsolatos hibaarány 2023-ban 9,3%-ra emelkedett a 2022-es 6,4%-ról.

A rendellenes költések növekvő aránya azért is aggasztó, mert az EU költségvetési kötelezettségei 2023-ban szintén meredeken emelkedtek, a jövőbeni kifizetési kötelezettségek elértek egy 543 milliárd eurós csúcsot, amely jelentős növekedést mutat a 2022-es 452,8 milliárd eurós értékhez képest.

Az RRF-nél jelentkező problémák azért is aggasztók, mert ezt közös hitelfelvételből fizetik, amelynek összege 2023 végére elérte a 458,5 milliárd eurót.

A számvevők különösen aggasztónak tartják az EU-t érintő növekvő pénzügyi nyomást, mivel egyre több szabálytalanság történik, egyre nagyobb kihívások közepette: beleértve a háborús kötelezettségvállalásokat, az infláció jelentette problémákat és az Ukrajnának nyújtott támogatásokat. Az Ukrajna támogatására fordított uniós források 2023-ban több mint kétszeresükre nőttek, elérve a 33,7 milliárd eurót, és további pénzügyi kockázatot jelentenek a közeljövőben. Az EU tervez egy új, 33 milliárd eurós ukrán segélycsomagot is 2024 és 2027 között, amely még tovább növelheti az uniós pénzügyi terheket.

Módszertan

Az Európai Számvevőszék módszertana átfogó keretet biztosít az EU költségvetési tranzakcióinak megbízhatóságának és szabályosságának vizsgálatához. Az auditálás során a nemzetközi könyvvizsgálati szabványokhoz (IFAC, INTOSAI) igazodva biztosítanak „ésszerű biztosítékot” a pénzügyi kimutatások helyességéről és a tranzakciók szabályszerűségéről.

Az audit a teljes uniós pénzügyi kimutatásokat lefedi, beleértve a főbb könyvelési folyamatokat és rendszereket. A kiválasztott tranzakciókat kockázati alapú módszertan alapján ellenőrzik, ahol különbséget tesznek az alacsony és magas kockázatú kiadások között. A magasabb kockázatú területeken mélyreható teszteket végeznek, különösen a visszatérítési alapú kiadások esetében. A hibaarányt statisztikai extrapolációval becsülik meg, és 95%-os megbízhatósági intervallumot biztosítanak a becsléshez.

A módszertan részeként az ECA esettanulmányokkal is alátámasztja megállapításait, amelyekben konkrét szabálytalanságokat tár fel, például Magyarországon jogtalan közbeszerzési eljárásokat és összeférhetetlenséget. Az ilyen esetek rávilágítanak a tagállami ellenőrzési rendszerek hiányosságaira, valamint a hatékonyabb felügyelet szükségességére.

Magyarországon az egyik legmagasabb a szabálytalanságok száma

Az MFF (Multiannual Financial Framework, többéves pénzügyi keret) kohéziós finanszírozásainál a jelentés szerint 2023-ban a hibaszint elérte a 9,3%-ot.

Ez az adat 238 tranzakció elemzésén alapul, amelyek közül 49 esetben találtak hibát az Európai Számvevőszék ellenőrei, melyeket az ellenőrző hatóságok korábban nem észleltek vagy nem korrigáltak megfelelően. A jelentés fontos megállapítása, hogy a programhatóságok által alkalmazott pénzügyi korrekciók értéke 337,0 millió eurót tett ki, amelyet figyelembe vettek a hibaszint becslésénél. Ez azt jelenti, hogy bár a tagállami és uniós szintű ellenőrző hatóságok igyekeztek javítani a hibás tranzakciókat, ezek a hibák továbbra is jelentős mértékű pénzügyi szabálytalanságokat eredményeztek.

Magyarország különös figyelmet kapott az Európai Számvevőszék jelentésében, mivel számos esetben tártak fel szabálytalanságokat a közbeszerzési eljárások során. Pontos adatot nem adtak meg az egyes tagállamok teljes hibaarányból való részesedésére, de esettanulmányokat több területen is közöltek.

A közbeszerzéseknél például hét nem támogatható projektet találtak a szúrópróbaszerű ellenőrzéseknél: hármat Csehországban és egyet-egyet Spanyolországban, Magyarországon, Lengyelországban és közvetlen irányítás alatt.

Ezeknél az általuk feltárt összes számszerűsíthető hiba 14,3%-át tették ki, és a becsült hibaszinthez körülbelül 2,7 százalékponttal (a teljes hibaszinthez 29%-kal) járultak hozzá.

A jelentés példát is hoz a Magyarországon azonosított esetre: egy jogi segítségnyújtásra irányuló projekt esetében a közbeszerzési eljárásokat érintő komoly problémák merültek fel. Egy háromtagú konzorcium nyerte el a jogi segítségnyújtásra vonatkozó támogatást, de az eljárás során a pályázók összejátszására utaló jelek jelentek meg. A közbeszerzési hatóság végül negatív véleményt adott a beszerzési eljárásról, és a konzorcium kisebb értékű, közvetlen eljárással odaítélt szerződésekkel darabolta fel a korábbi nagyobb értékű szerződést. Ez a megoldás ellentétes volt az uniós közbeszerzési irányelvekkel, ezért a vonatkozó költségeket a Számvevőszék jogosulatlan kiadásnak minősítette.

Egy másik magyarországi esetben egy polgármester mind a közbeszerzést kiíró hatóság, mind a nyertes ajánlattevő nevében eljárt, ami egyértelmű összeférhetetlenségi helyzetet teremtett.

Az ellenőrzés során a magyar auditorok ezt a szabálytalanságot megállapították, de ahelyett, hogy a teljes pénzügyi korrekciót alkalmazták volna, mindössze 10%-os korrekciót vezettek be, ami nem megfelelő visszatartó erőt jelent a szabálytalanságok megelőzésére az uniós számvevőszék szerint.

A magyarországi közbeszerzési eljárások során tapasztalt további hiányosságok között szerepel, hogy több esetben a személyi költségek ellenőrzése nem volt megfelelő. Az auditok nem vizsgálták például a munkavállalók képesítéseit, a fizetésemeléseket vagy a vezetők munkaidő-elszámolásait.

Emellett azt is felróják, hogy a korábban felfedezett rendszerszintű hibákra a magyar hatóságok csak 10%-os átalánykorrekciót alkalmaztak, míg a feltárt hibák jelentősebb büntetést indokoltak volna.

Nem magyar sajátosság

Az Európai Számvevőszék jelentése rávilágít arra, hogy az uniós pénzek felhasználása feletti kontroll, különösen a kohéziós alapok esetében, nem mindig elégséges ahhoz, hogy megakadályozza a szabálytalanságokat. A tagállamokban működő irányító hatóságok, amelyeknek első védelmi vonalként kellene működniük, nem mindig hatékonyak az uniós forrásokat igénybe vevő kedvezményezettek által elkövetett hibák felismerésében és javításában.

Ez különösen problematikus a kohéziós kiadások esetében, ahol az EU-s pénzek felhasználása összetett és magas kockázatú területnek számít.

Az auditáló hatóságok a második védelmi vonalat képezik, de a jelentés szerint ezen a területen is jelentős hiányosságok tapasztalhatók. A 2023-as jelentésben megvizsgált tranzakciók több mint felében találtak hiányosságokat, és 29 auditált csomagból 16 esetében a maradvány hibaarány meghaladta a megengedett 2%-os küszöböt. Ez arra utal, hogy az auditálási rendszer nem elég hatékony az EU pénzügyi érdekeinek megóvásában.

Az Európai Bizottság azonnali lépéseit várják

A Számvevőszék szerint az Európai Bizottságnak fontos szerepe van a tagállami ellenőrzési rendszerek javításában, de a Bizottság saját ellenőrzési munkája sem mentes a kritikáktól. A jelentés szerint az uniós végrehajtó testület nem mindig reagál kellő időben a tagállami rendszerek gyengeségeire, és nem követi megfelelően nyomon azokat a projektgyengeségeket, amelyek több évre visszamenőleg is fennállhatnak.

Az Európai Bizottságnak fokoznia kell a tagállami rendszerek ellenőrzését, különösen a közbeszerzési szabálytalanságok és a kohéziós alapok felhasználása terén

– írják a jelentéstevők.

A Számvevőszék több ajánlást is megfogalmazott a jelentésben. A tagállami rendszerekben talált gyengeségeket gyorsan ki kell javítani, és szükség van a közbeszerzési szabályok szigorúbb betartására. Az EU-nak szintén felül kell vizsgálnia a 2014-2020-as pénzügyi ciklus zárási eljárásait, mivel a kohéziós alapok felhasználásának hibaaránya továbbra is aggasztó szinten van a testület szerint.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

Az Európai Unió finanszírozásával. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Bizottság hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az Európai Bizottság nem vonható felelősségre miattuk.