Átláthatatlan káosz az uniós támogatásoknál: 7,4 milliárd euró sorsa bizonytalan

Hónapok óta téma az Európai Bizottság és az Európai Parlament vitáiban, hogy az uniós forrásokból milyen civil szervezeteket támogattak, azok pontosan milyen feladatokra kaptak EU-pénzeket. Leginkább azért, mert az Európai Néppárt azzal vádolta meg az uniós végrehajtó testületet, hogy zöldszervezetekkel szerződött, amelyek aztán lobbiztak, adott esetben akár a Bizottság érdekeit képviselve. Ez egészült ki azzal, hogy a magyar kormány a USAID-programokra mutogatva követelte, hogy Brüsszel hozza nyilvánosságra a támogatási szerződéseket.

Az Európai Bizottság végig azzal érvelt, hogy a közvetlen együttműködési megállapodások adatai elérhetők a testület saját átláthatósági felületén, míg a tenderen pénzhez jutó NGO-k adatai a pályázati adatbázisokban találhatók meg.

Az Európai Számvevőszék részben a fenti vitákra reagálva készített egy különjelentést, amelyben visszaélésekre utaló jeleket nem talált, de a transzparencia hiánya, a bürokratikus káosz miatt megrótta a Bizottságot.

Az auditorok tisztázták, hogy 2021 és 2023 között a Bizottság 4,8 milliárd euró értékben ítélt oda uniós forrásokat nem kormányzati szervezeteknek az EU belső politikái keretében. Ezen felül a tagállamok a megosztott irányítás alatt működő két legnagyobb alap, az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap (MMIA) keretében további 2,6 milliárd euró támogatást osztottak szét NGO-k számára.

A teljes összeg így meghaladta a 7,4 milliárd eurót, mégis, az Európai Számvevőszék megállapítása szerint e támogatások elosztásáról, céljáról és felhasználásáról nem áll rendelkezésre átfogó, megbízható és összehasonlítható adat.

Fontos tisztázni a félreértések elkerülése végett, hogy a problémájuk nem az, hogy nem tudni, mire költötték az uniós adófizetők pénzét, hanem hogy a közzétett információk számos különálló rendszerben és adatbázisban szerepelnek – többek között az EU pénzügyi átláthatósági rendszerében (FTS), nemzeti hatóságok honlapjain, illetve végrehajtó ügynökségek portáljain –, és gyakran nem géppel olvasható, illetve nem frissített formátumban érhetők el.

Azt azonban felróják, hogy az átláthatósági hiányosságok egyik fő oka a nem kormányzati szervezetek egységes fogalmi meghatározásának és osztályozásának hiánya.

A 2024 őszén elfogadott új költségvetési rendelet ugyan megkísérelte meghatározni, hogy milyen szervezetek minősülnek NGO-nak – ezek szerint olyan önkéntes, kormányzattól független, nonprofit szervezetek, amelyek nem politikai pártok és nem szakszervezetek –, de ez a meghatározás a gyakorlatban továbbra is eltérő értelmezésekre ad lehetőséget. A Számvevőszék dokumentált példái szerint a Bizottság különböző szervezeti egységei és végrehajtó partnerei – például az EACEA, a DG EMPL vagy a CINEA – saját értelmezési gyakorlatokat alkalmaztak arra nézve, hogy mi minősül kormányzattól való függetlenségnek, vagy éppen mi számít összeférhetetlenségnek.

A jelentés rávilágít arra is, hogy az FTS-ben a szervezetek NGO-státuszát alapvetően önbevallás alapján rögzítik, és bár a Bizottság bizonyos elemeket ellenőriz – például a jogi forma vagy a nonprofit jelleg meglétét –, nem vizsgálják például azt, hogy

a szervezet irányító testületeiben kormányzati szereplők is helyet foglalnak-e, illetve hogy a szervezet a tagjai kereskedelmi érdekeit szolgálja-e.

Az ennek következtében előálló besorolási bizonytalanságok nem csupán technikai természetűek, hanem komoly hatással vannak az átláthatóságra és az elszámoltathatóságra is. A jelentés szerint előfordult, hogy az FTS-ben nem kormányzati szervezetként szereplő jogalanyok valójában állami befolyás alatt álltak, vagy kifejezetten üzleti érdekképviseletet láttak el, míg más szervezetek, amelyek valóban megfeleltek volna az NGO-definíciónak, nem kerültek be ebbe a kategóriába.

Az adatbázisban szereplő több mint 70 000 szervezet közül több mint 90 százaléknál hiányzott az erre vonatkozó mező kitöltése, mivel ennek megadása nem volt kötelező.

A Számvevőszék arra is figyelmeztet, hogy a kusza adatbázisok miatt a nyilvánosság számára elérhető pénzügyi információk torzulnak, és nem tükrözik pontosan az uniós támogatások kedvezményezettjeinek körét.

Hasonló problémák merültek fel az adatok pontossága és naprakészsége terén is. A luxemburgi auditorok vizsgálata alapján az FTS-ben több olyan esetet azonosítottak, ahol a közzétett támogatási összeg nem egyezett meg a támogatási szerződés tényleges értékével. Egy konkrét példában a szerződéses összeg 549 millió euró volt, az FTS-ben azonban csak 317 millió euró jelent meg.

Ennek oka a Bizottság szerint az volt, hogy az FTS-ben csak a halmozott éves kötelezettségvállalásokat teszik közzé, nem pedig a teljes szerződéses összeget – ez azonban az Európai Számvevőszék következetlen gyakorlat, mivel más szerződéseknél ez utóbbi is megjelenik. Emellett azt is kifogásolják, hogy a rendszerben a frissítések gyakorisága is alacsony:

a kötelezettségvállalások csak a következő év júniusáig kerülnek feltöltésre, és a szerződésmódosításokat nem követik automatikusan nyomon.

A megosztott és közvetett irányítás keretében kezelt uniós forrásokkal kapcsolatban is hasonló problémák merülnek fel. Az Erasmus+ és az Európai Szolidaritási Testület végrehajtó partnereinek 90%-a például nem NGO-ként működik, mégis az FTS-ben az ő támogatási összegük is NGO-támogatásként jelenik meg.

Az Európai Bizottság ugyanis nem követi nyomon, hogy ezek a szervezetek továbbadták-e a pénzeket valódi nem kormányzati szervezeteknek.

A tagállami hatóságok sem kötelezettek arra, hogy külön gyűjtsenek adatokat az NGO-knak juttatott összegekről, így ezek az adatok legfeljebb külön lekérdezéssel, nem egységes formátumban állnak rendelkezésre.

Egyenlőtlen kifizetések

Az Európai Számvevőszék arra is rámutatott, hogy a támogatások jelentős része csupán néhány szervezethez jut el.

A 2014 és 2023 közötti időszakban a közvetlen irányítás keretében működő programokból

több mint 4400 NGO részesült támogatásban, de az összes forrás több mint 40%-a mindössze harminc szervezethez került.

Ez a koncentráció több kérdést is felvet: egyrészt korlátozhatja az uniós forrásokhoz való hozzáférést a kisebb, helyi kezdeményezések számára, másrészt gyengítheti a szakpolitikai pluralizmust is.

Egy másik kritikus terület az uniós értékek tiszteletben tartásának ellenőrzése volt. Bár az uniós szerződések, valamint a költségvetési rendelet egyértelműen kimondják, hogy az uniós támogatásban részesülő szervezeteknek minden tevékenységük során tiszteletben kell tartaniuk az EU alapértékeit – így a demokráciát, emberi jogokat, jogállamiságot –, az ellenőrzési mechanizmusok ennek gyakorlati vizsgálatára nem elégségesek.

Azt is problémásnak látják, hogy az Európai Bizottság főként az önbevallásokra támaszkodik, és csak ritkán veszi igénybe a rendelkezésre álló további adatforrásokat. Nem ellenőrzik rendszeresen például azt, hogy a szervezetek milyen mértékben függenek közpénzektől, milyen egyéb finanszírozók állnak mögöttük, vagy hogy tevékenységük valóban összhangban van-e az uniós értékrenddel.

A mintában szereplő szervezetek több mint fele esetében az EU volt a fő finanszírozási forrás, így a jelentés szerint kiemelt fontosságú lenne az értékalapú ellenőrzések megerősítése.

A jelentés külön említi azt is, hogy a működési támogatásokból végzett lobbitevékenységek gyakran nem jelennek meg a nyilvános adatbázisokban. Ugyan a Bizottság 2024 májusában már kiadott iránymutatást arról, hogy a támogatási szerződések nem írhatnak elő lobbizást, azonban ennek alkalmazását és betartatását egyelőre nem vizsgálta senki. Ez azért különösen érzékeny kérdés, mert az EU-n belüli lobbiátláthatóságot a közelmúlt botrányai – például a Katargate-ügy – miatt fokozott közérdeklődés övezi.

Az Európai Számvevőszék három konkrét ajánlással zárja jelentését.

1. Elsőként sürgeti a nem kormányzati szervezetek fogalmának és osztályozásának pontosítását, világosabb kritériumok alapján.
2. Másodszor, javasolja az FTS-ben és más rendszerekben szereplő pénzügyi adatok frissítésének gyakoriságát és mélységét növelni, valamint kiterjeszteni a közzétételt a közvetett és megosztott irányítású programok másodlagos kedvezményezettjeire is.
3. Harmadrészt indítványozza, hogy a Bizottság dolgozzon ki egy kockázatalapú, szisztematikus ellenőrzési rendszert annak értékelésére, hogy a támogatott szervezetek valóban megfelelnek-e az uniós értékeknek.

Az Európai Számvevőszék szerint bár az elmúlt években történt előrelépés a civil szervezetek uniós támogatásának átláthatósága terén, a jelentés világossá teszi: az uniós intézmények előtt még hosszú út áll. A nyilvános elszámoltathatóság, a pénzügyi és etikai átláthatóság, valamint a forráselosztás méltányosságának megteremtése egyaránt további, következetes intézményi fellépést igényel.

A Bizottság nyitott a javaslatokra

Ujvári Balázs, az Európai Bizottság szóvivője az Európai Számvevőszék friss jelentésére reagálva elmondta: a Bizottság üdvözli a testület munkáját, és mint mindig, most is alaposan áttanulmányozták a jelentést. Hangsúlyozta, hogy a Bizottság mindent megtesz majd a benne szereplő ajánlások követéséért, és örömmel vette tudomásul, hogy a Számvevőszék elismerte az elmúlt években tett előrelépéseket az átláthatóság javításában, különösen a kedvezményezettek – köztük a nem kormányzati szervezetek – támogatásával kapcsolatban.

Ami a jelentés egyik fő kritikáját, az NGO-k fogalmi meghatározását illeti, Ujvári emlékeztetett arra, hogy a 2024-es költségvetési rendelet már tartalmaz egy hivatalos definíciót. Mint mondta, ez a fogalom a Bizottság, az Európai Parlament és a Tanács közötti megállapodás eredményeként került a jogszabályba.

A szóvivő ugyanakkor elismerte, hogy a Számvevőszék szerint e definíció egyes elemei – különösen a kormányzattól való függetlenség kritériuma – további tisztázást igényelnek.

Kifejtette, hogy a Bizottság nyitottan áll ehhez az ajánláshoz, és megvizsgálják, milyen lehetőségek vannak a pontosításra. Ujvári ugyanakkor azt is hozzátette, hogy a Bizottság számára fontos szempont az adminisztratív terhek csökkentése, ezért a definíció pontosítása során törekedni fognak arra is, hogy ez ne vezessen újabb bürokratikus akadályokhoz a támogatási folyamatban.

Címlapkép forrása: EU

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ

Az Európai Unió finanszírozásával. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Bizottság hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az Európai Bizottság nem vonható felelősségre miattuk.