
Jakov Milatović, Montenegró elnöke nem titkolja, hogy országát 2028-ra az Európai Unió 28. tagállamává tenné. Mint a febuárban, az Euronewsban megjelent véleménycikkében kifejtette, az ország már most is több szempontból megfelel az elvárt kritériumoknak:
NATO-tag, külpolitikájában teljes mértékben igazodik az EU közös álláspontjaihoz, valutája az euró (igaz, egyoldalúan vezették be), civil társadalma aktív, médiája szabad és pluralista.
Bár Montenegró sem mentes a politikai turbulenciáktól, az elnök szerint ezek a demokratikus fejlődés velejárói, nem pedig a kudarc jelei.
Milatović négy lehetséges forgatókönyvet vázol az EU-bővítés jövőjéről, amelyek közül csak az egyik lehet valódi siker: ha a tagjelölt országok érdemi reformokat hajtanak végre, miközben az EU is teljesíti saját részét, és befogadja a felkészült tagjelölteket. Ez szerinte nemcsak Montenegró, hanem az egész bővítési politika hitelessége szempontjából kulcsfontosságú lenne.
Brüsszeli biztatás: 2026-ig minden fejezet lezárható
A brüsszeli és tagállamokon belüli hangulat egyértelműen kedvezőbb a bővítés szempontjából, mint a 2010-es években volt. A bővítésért felelős új uniós biztos, Marta Kos – aki a nyugat-balkáni szlovén kormány támogatásával került pozícióba – világosan jelezte:
Albánia és Montenegró akár már 2026-ra lezárhatják a csatlakozási tárgyalások minden fejezetét.
Ez a lehetőség konkrét menetrendet ad a montenegrói kormánynak: ha az elkövetkező két évben sikerül politikai stabilitást teremteni és megvalósítani a kulcsfontosságú reformokat, akkor reális lehetőség nyílik arra, hogy az ország 2028-ban az unió teljes jogú tagjává váljon.
A bővítési biztos ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a jelenlegi geopolitikai környezet, az orosz befolyási törekvések és a nyugat-balkáni térségben tapasztalható feszültségek új típusú bővítési stratégiát követelnek. A hagyományos forgatókönyv – miszerint a tagjelöltek teljesítik a feltételeket, és automatikusan felvételt nyernek – ma már nem elegendő. Külső erők aktívan igyekeznek akadályozni bizonyos országok csatlakozását, így az EU-nak is rugalmasabbnak és proaktívabbnak kell lennie.
A Montenegró és az Európai Unió közös konzultatív testületének 2024. novemberi ülésén mindkét fél elismerte az ország eddigi előrehaladását. A felek által közösen elfogadott nyilatkozat szerint az ország jó eséllyel 2026-ig lezárhatja a még nyitva álló tárgyalási fejezeteket – feltéve, hogy politikai érettség, konszenzus és társadalmi párbeszéd kíséri a folyamatot. Kiemelték: elengedhetetlen a 23-as (igazságszolgáltatás és alapjogok) és 24-es (igazságszolgáltatás, szabadság és biztonság) fejezetek reformjainak folytatása, valamint a közszolgálat depolitizálása és az intézmények függetlenségének erősítése.
Ebben az ügyben pedig már egy idén márciusi reformcsomag elfogadásával komoly lépéseket tett az apró balkáni ország.
Az euróövezet is kvázi egy új taggal bővül
Montenegró egyik legnagyobb előnye, hogy egyes gazdasági és politikai területeken már most úgy működik, mintha EU-tag lenne. Igazságszolgáltatását az uniós alapelvekhez hangolta, valamint a kereskedelmi ügyekben, piacszabályozói kérdésekben is nagyrészt már átvette a brüsszeli szabályokat.
A legérdekesebb kérdés, hogy Montenegró 2002-ben egyoldalúan bevezette az eurót hivatalos fizetőeszközként, anélkül hogy hivatalos megállapodást kötött volna az Európai Unióval vagy az Európai Központi Bankkal (EKB). Ez a lépés a korábbi hiperinfláció és gazdasági instabilitás következményeként történt, amikor a német márka már széles körben használt valuta volt az országban.
Az EU és az EKB hivatalosan nem támogatta Montenegró egyoldalú euróhasználatát, és hangsúlyozták, hogy az euró bevezetésének feltétele az EU-tagság és a konvergenciakritériumok teljesítése.
Ezek a kritériumok többek között az árstabilitást, a fenntartható államháztartást, az árfolyam-stabilitást és a hosszú távú kamatlábak megfelelő szintjét foglalják magukban. Egyelőre egyedül az adósságelvárásoknak nem felelnek meg, de az uniós tagállamok közel felénél jobb volt a 2024-es mutatójuk:
tavaly év végén a GDP 61,3 százalékát tette ki az államadósság.
Mivel Montenegrónak nincs saját valutája, nem tud részt venni az árfolyam-mechanizmusban (ERM II), ami az euróövezethez való csatlakozás egyik előfeltétele. Az EU azonban elismerte, hogy Montenegró rendkívüli körülmények között vezette be az eurót, és jelenleg nem követeli meg tőle a saját valuta visszaállítását, azonban kérdés, hogy a 2028-as EU-csatlakozáskor hogyan kezelik a helyzetet.
A legvalószínűbb, hogy beengedik őket a valutaövezetbe is, de egy egyedi korrekciós pályát írnak elő a balkáni országnak.
Új módszerek, új szemlélet az EU-ban?
Marta Kos – aki inkább az „Európa újraegyesítéséről”, mint „bővítésről” beszél – felvetette, hogy az unió jelenlegi döntéshozatali mechanizmusai is gátolják a bővítési folyamatot. Azt javasolja, hogy a tagállamok egyhangú döntése helyett egyes szakaszokban elegendő legyen a minősített többség. Ez különösen fontos lenne a bővítési köztes lépéseknél, például akkor, amikor egy ország már majdnem teljesítette a feltételeket, de egyetlen tagállam politikai vétója megakasztja a folyamatot.
Mindez Montenegró számára is fontos lökést adhat, mert a telekommunikációs szabályok harmonizációjában egyelőre lassan haladnak.
Ugyancsak újítás lehetne, ha a tagjelöltek bizonyos területeken – például zöld átmenet, fejlesztéspolitika vagy biztonságpolitika – már csatlakozás előtt bekapcsolódnának az uniós politikákba. Ez a „fokozatos integráció” lehetőséget adna arra, hogy a bővítés ne csupán egy távoli cél, hanem már a folyamat során kézzelfogható realitás legyen.
Montenegró története sorsfordító lehet az EU számára is. Ha a kis balkáni ország 2028-ra valóban taggá válik, az nemcsak saját reformfolyamatainak sikere lesz, hanem az egész bővítési politika legitimitását is visszaállíthatja. Ha azonban a politikai polarizáció, a reformok megtorpanása vagy az unió belső döntéshozatali akadályai miatt elmarad a csatlakozás, az a többi nyugat-balkáni ország számára is elkeserítő jelzés lehet.
Ahogy Milatović fogalmaz: Montenegró EU-csatlakozása
több, mint önmagán túlmutató politikai mérföldkő – a bizonyítéka lehet annak, hogy az uniós reformoknak van értelme, hogy az új politikai kultúra megtérül, és hogy az EU valóban nyitott a felkészült a tagjelöltek előtt.
Címlapkép: Montenegrói szerb klerikális-nacionalisták keresztet festettek a szerb ortodox egyház jelével az Európai Unió zászlajára 2023. március 29-én a montenegrói Beranéban. A fotó forrása: Pierre Crom/Getty Images.
Vészjósló bejelentés: NATO-határok közelébe helyezhetik át a Zapad-2025-öt
Belarusz lengyel és litván lépésekre reagálhat ezzel.
Gyorsan lezavarta a béketárgyalások újabb körét Oroszország és Ukrajna
Mindössze 40 percig tartott a harmadik forduló.
Újraindul a mémrészvény-mánia? Őrült emelkedéseket mutatnak ezek a részvények
Megtalálták a GoPro papírjait is.
Bezárja sanghaji AI-kutatólaboratóriumát az Amazon
A költségcsökkentési intézkedések részeként.
Elözönlötték Ukrajna utcáit a dühös emberek – Zelenszkij máris bedobja a törülközőt?
Újfent tiltakozások kezdődtek, az államfő új törvényjavaslatot jelentett be.
Szó szerint robbant a feszültség a két szomszédos ország között, máris lezárták a határokat
Egyre fokozódik az ellenségeskedés Thaiföld és Kambodzsa között.
Friss számok mutatják, hogy többlethalálozást okoznak a hőhullámok
Franciaország tett közzé adatokat.
Zsugorodó világ, táguló tudomány - együttműködés és rivalizálás a fejlődés motorjaként
Verseny vagy együttműködés? A tudomány és technológia fejlődését évszázadokon át ez a kettősség hajtotta előre. Ma a világ zsugorodóban, az elmúlt évtizedekben egyre több a közös kut
Rekordszinteken az Egyesült Államok légszennyezettsége
Több mint 150 millió amerikai él olyan területen, ahol a légszennyezettség meghaladja az egészségügyi határértékeket.
NAV Online Számla rendszer - szeptembertől újabb szigorítások növekvő elvárások az adatszolgáltatásban
2025. szeptember 15-től a NAV tovább szigorítja az online számlaadat-szolgáltatással kapcsolatos szabályokat. A változások célja világos: a NAV még nagyobb hangsúlyt fektet az adatminőségre.
Otthon Start Program 2025: Megjelent a 3%-os lakáshitel jogszabálytervezet
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Otthon Start Program 2025: Megjelent a 3%-os lakáshitel jogszabálytervezet Az Otthon Start Program 2025 szeptemberben induló, új állami lakástámogatási
Az S&P-huszárok hanyatlása
Új jelenség ütötte fel fejét falamon. Az S&P 500 ETF-ező kommentelőket lecserélték a Commerzbankozók. "Aki három éve Commerzbankot vett, annak annálismégsokkaljobb a hozama!" De hadd.
Nulla kamat, nulla önerő - és most indul az aranyroham!
KKV-k, figyelem! Elindult a történelmi lehetőség: pénzhez juthatsz úgy, hogy közben egy fillért sem kell kockáztatnod.
Egy új innovációval zöldforradalom törhet ki a textiliparban
A Mashouf testvérek új szemlélete formálhatja át a textilgyártás jövőjét.
VIDEÓ! Politika, piac, infláció: Miért érdemes most Japánra figyelni?
A 2025-ös japán választások rendkívüli feszültség közepette zajlottak: az inflációs bizonytalanság, a gyenge jen és az emelkedő állampapírhozamok megrendítették a lakosság és a befekte


Mit üzennek a BYD és a CATL hazai gyárairól érkező baljós hírek?
Összetett okok húzódnak meg az autópiaci kereslet megtorpanása mögött.
Olcsó a lakosságnak, brutális az iparnak – Hol a kiút az árampiaci káoszból?
A jónak tűnő vállalati megoldásoknak is vannak kevéssé ismert buktatói.
Elhullottak a forint támadói – Meddig tarthat ki ez a hihetetlen erő?
Páratlan évet fut a magyar deviza.
Kisokos a befektetés alapjairól, tippek, trükkök a tőzsdézéshez
Előadásunkat friss tőzsdézőknek ajánljuk, összeszedünk, minden fontos információt arról, hogy hogyan működik a tőzsde, mik a tőzsde alapjai, hogyan válaszd ki a számodra legjobb befektetési formát.
A platformok harca – melyiken érdemes kereskedni?
Online előadásunkon bemutatjuk a különböző kereskedési felületeket, megmutatjuk, melyik mire jó, milyen költségekkel számolhatsz, és milyen funkciók segítenek a hatékony befektetésben.