Barátság vezeték leállása: váratlanul megszólalt von der Leyen embere, nem ezt akarta hallani a magyar kormány

Az Európai Bizottság nem kíván változtatni az Oroszországgal szembeni energiaszankciókon, még a jelenlegi energiapiaci feszültségek ellenére sem

– mondta el Dan Jørgensen energiaügyi biztos az uniós energiaügyi miniszterek hétfői brüsszeli tanácsülése előtt. A biztos újságírói kérdésre a Barátság kőolajvezetékkel kapcsolatban elmondta: hétfő reggel egyeztetett az ukrán hatóságokkal, és

az ukrán szakemberek minden tőlük telhetőt megtesznek a megrongálódott vezeték helyreállítása érdekében.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az EU továbbra is azon az állásponton van, hogy nem akar orosz energiahordozókat importálni.

Szerinte Európa nem finanszírozhatja közvetve Oroszország háborúját, és nem térhet vissza a korábbi, orosz energiától való függőséghez. Ez nyílt elutasítása annak a magyar javaslatnak is, amelyet Orbán Viktor kormányfő múlt héten tett azt javasolva, hogy az iráni–amerikai háború és a Hormuszi-szoros lezárása miatt azonnal oldják fel az orosz fosszilis energiahordozókra bevezetett importtilalmat és a szankciókat is.

A Barátság-vezeték körül az utóbbi hetekben éles vita alakult ki Ukrajna, valamint Magyarország és Szlovákia között. A január végén egy orosz dróntámadásban súlyosan megsérült, még a szovjet időkből származó tranzitútvonalon keresztül érkezik az orosz kőolaj Közép-Európába, amely alól Budapest és Pozsony uniós szankciós mentességet kapott. Igaz csak ideiglenesen:

az Európai Tanács januárban úgy döntött, hogy 2027 végétől embargót vezet be az orosz vezetékes olajszállításokra is.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a hétvégén arról beszélt, hogy személyesen ellenzi az olajszállítások helyreállítását, mert szerinte ez gyakorlatilag a szankciók kiüresítését jelentené. Úgy fogalmazott: az EU-nak el kell döntenie, hogy valóban fel akarja-e tartani a Moszkvával szembeni korlátozásokat, vagy politikai nyomásra mégis lehetővé teszi az orosz olaj további exportját.

Zelenszkij szerint Kijevre jelentős nyomás nehezedik Magyarország és Szlovákia részéről, hogy minél gyorsabban állítsa helyre a vezetéket, és az EU is sürgeti a javítást a két tagállam kérésére. Az ukrán elnök azt is felvetette, hogy ha Ukrajnát arra kényszerítik, hogy politikai feltételek mellett indítsa újra az olajszállításokat – például egy pénzügyi csomag vagy más támogatás fejében –, az gyakorlatilag „zsarolásnak” minősülne.

Hozzátette: a javítási munkák akár két hónapig is eltarthatnak.

Orbán Viktor magyar és Robert Fico szlovák miniszterelnökök kormányai viszont azt állítják, hogy a vezeték valójában működőképes, és az olajszállítások leállítása politikai döntés volt. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Brüsszelben arról beszélt, hogy szerinte nincs semmilyen műszaki vagy fizikai oka annak, hogy a szállítások ne induljanak újra. Magyarország és Szlovákia ezért külső vizsgálatot sürget a vezeték állapotáról, amelynek lehetőségét az Európai Unió is támogatja, bár egyelőre nem világos, ki végezné el a helyszíni ellenőrzést.

Egy magyar delegáció a múlt hétvégén, Czepek Gábor energiaügyi miniszterhelyettessel meg is érkezett Kijevbe, de a Lviv melletti brodi vezetékállomást nem tekinthették meg.

Ukrajna eszerint hangsúlyozta, hogy a vezetéket egy orosz támadás rongálta meg, annak földalatti részei súlyosan megsérültek, ezért jelentős javításra van szükség. Az ukrán állami energiacég, a Naftogaz és a külügyminisztérium több mint negyven ország – köztük Magyarország és Szlovákia – diplomatáinak a hétvégén a Barátság vezeték állapotáról tartott tájékoztatót, ahol fényképeket és videófelvételeket is bemutattak a károkról.

A tájékoztatás célja az volt, hogy bizonyítsák: a vezeték valóban megsérült, és a javítás időigényes műszaki munkát igényel, miközben az EU diplomáciai szinten próbálja csillapítani a Kijev és Budapest között kialakult feszültséget.

Címlapkép: Dan Jorgensen energiaügyi biztos. A forrása: EU/Frederic Garrido-Ramirez.