Vizsgálat indult az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által a lombkorona nélküli lombkoronasétány ügyében - számolt be Donáth Anna, a Momentum európai parlamenti képviselője a Facebookon.
Ursula von der Leyen az EU állapotáról szóló szerdai beszédében egy politikai bravúrral talált egyetlen mondatot, amelyet minden szereplő a maga kedve szerint értelmezhet az egész államszövetségét meghatározó intézményi reform vitájában. Az Európai Bizottság elnöke bár azt mondta, hogy támogatja, hogy a hatalmi és döntéshozatali egyensúlyon változtasson, de óvatosan hosszútávú folyamatot ígért az uniós alapszerződésekről szóló változtatások kapcsán. Ezzel együtt is új politikai eszköztár keresésére kényszerítheti Orbán Viktort és kormányát az EU-s tárgyalásoknál: a tanácsi vétójog elvesztése, az Európai Parlament jogköreinek bővítése mind olyan pontok, amelyek ellentétesek a magyar kabinet irányvonalával. Bóka János EU-ügyi miniszter már jelezte is, hogy ellenzik az intézményi reformot.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke bejelentette, hogy szubvencióellenes vizsgálatot indít a kínai elektromos járműgyártók ellen. A döntés Franciaország nyomására született, amely arra ösztönzi az Európai Uniót, hogy fellépjen a kínai elektromos autók európai piacra való beáramlása ellen. A kínai állami támogatások vizsgálata a szektorban figyelmeztető lövést jelent Brüsszeltől. Ráadásul mindez Magyarországot is érzékenyen érintheti, amely az e-autók ellátására építve jelenti be sorra az akkumulátoripari beruházásokat. Ráadásul úgy tudni, hogy kínai autógyártókkal is tárgyalhat a magyar kormány, így a mostani uniós lépés már súlyos kockázatot jelent a hazai gazdaság számára is. A Portfolio-nak nyilatkozó források szerint eleve tervben van az itthoni beruházások vizsgálata, mert az EU-s belső piacot fenyegeti a kínaik által Magyarországon megszerezhető Made in EU jelzés.
A tagállamokat tömörítő Tanács ma újabb fél évvel jövő március 15-ig meghosszabbította az oroszellenes szankciók azon körét, amelyek magánszemélyek és intézmények ellen szólnak – derült ki a Tanács szerdai közleményéből.
Összesen 25 fajta új uniós pályázat jelent meg az elmúlt napokban a Digitális Megújulás Operatív Program Plusz (DIMOP Plusz) keretében 225 milliárd forintos keretösszeggel, amelyek között a kis- és középvállalkozások is találnak nekik szóló digitalizációs pályázati lehetőséget – derült ki a Miniszterelnöki Kabinetiroda, Európai Uniós Fejlesztések Végrehajtásáért Felelős Helyettes Államtitkárságának közleményéből.
Éves programbeszédében Ursula von der Leyen levette a kesztyűt, több fontos kérdésben is megüzente Kínának, hogy az Európai Unió új irányt vehet, és szigorúbban fellépnek majd a gazdasági nyomulással szemben. Az Európai Bizottság elnöke belengetett egy magyar ipari szempontból is fontos szubvenciós vizsgálatot, ígéretet tett az intézményi reform támogatására, valamint több támogatási program indul a kkv-knak, a tisztaipari szereplőknek és a kutatóknak is. Az EP-képviselők között volt, aki épp a magyar kormánnyal való bánásmód miatt bírálta von der Leyent.
Bóka János, az Európai Uniós ügyekért felelős magyar miniszter kedden találkozott az Európai Parlament elnökével Roberta Metsolával, a frakcióvezetőkkel és EP-bizottsági vezetőkkel folytatott megbeszélése után. Az ülés témája a következő féléves magyar elnökség ügye volt, és állítólag nem jeleztek aggályokat azzal kapcsolatban, hogy a soros tanácsi vezetést az Orbán Viktor vezette kabinet töltse jövő nyártól. A Portfolio kérdésére a miniszter az uniós forrásokról szóló bizottsági tárgyalásokról is beszámolt, és óva intene mindenkit, hogy a pénzeket mostanában várja.
A 2024-es európai parlamenti választások előtt mintegy 9 hónnappal indíthaja meg Ursula von der Leyen az újraválasztási kampányát, amelyben épp a választók érdekesek a legkevésbé. Míg Európában meghatározó lehet a szerdai bizottsági elnöki beszéd és az EP-választás, addig Magyarországon az önkormányzati voksolással együtt zajló kampány várhatóan kevesebb hangsúlyt kap. Magyar kormányzati kritikák és politikai csapdák színesítik von der Leyen politikai játszmázását, miközben Emmanuel Macron is kihasználhatja a vitákat, hogy Párizs számára megszerezze a legfontosabb uniós pozíciót. Egy az Orbán Viktor vezette kabinetet bosszantó szabályozás felemlegetésével Ursula von der Leyen viszont magához édesgetheti Párizst.
Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke egy keddi strasbourgi sajtószemináriumon számos fontos témát érintve beszélt a közelgő 2024-es uniós választásokról, így többek között az EU-n belüli kommunikációs stratégiákat, a szélsőséges politikai mozgalmak térnyerésével szembeni fellépést, az intézményi reformot, a migrációs problémákat és az éghajlatváltozással kapcsolatos törekvéseket. Emellet az EP-elnök üzent a magyar választóknak is.
Miután az augusztus végi határidőig kiküldte az Európai Bizottságnak a magyar kormány a 3,92 milliárd eurónyi helyreállítási hitelkérelmet, illetve a 0,7 milliárd eurónyi REPowerEU támogatás anyagát, ma nyilvánosságra is hozta a 72 oldalas részletes dokumentumot. Ez erősítette meg azt, hogy 14 reform mellett végül valóban 15 beruházást tervez a kormány, és valóban lecserélte az orosz fosszilis energiahordozókról való leválást segítő beruházási elemeket, amelyeket a Portfolio elsőként írt meg. Az is nyomatékosan, két helyen is benne van a friss anyagban, hogy a kormány igenis kéri az együtt 4,6 milliárd eurós forráskeret 20%-nyi előlegét, amint lehetséges, noha múlt heti cikkünkben rámutattunk: nem egyértelmű a helyzet, hogy ehhez tényleg hozzáférünk anélkül is, hogy a szupermérföldköveket teljesítené a kormány.
Az Európai Bizottság bejelentettem hogy a Horizont Európa program részeként a 2022-2023-as időszakra összesen 166 millió eurót különítenek el 54 innovatív űrkutatási projekt támogatására, amelyeket az Európai Egészségügyi és Digitális Végrehajtó Ügynökség (HaDEA) és az EU Űrprogramügynökség (EUSPA) hajt végre - derül ki az uniós végrehajtó testület közleményéből.
Egyelőre messzinek tűnik, hogy a magyar kormány akár a helyreállítási és ellenállóképességi eszköz (RRF) vagy kohéziós források lehívásáról megállapodásra jusson az Európai Bizottsággal, az pedig már gyakorlatilag a jövő évre tolódott, hogy az első transzferek megérkezhessenek ebből a két alapból. Azonban a múlt héten beadott RePowerEU-fejezethez kapcsolódó RRF-hitelkérelemből (bár utolsóként került ki Brüsszelbe), mégis megérkezhetnek az első utalások a költségvetésbe. Ennél a forrásnál ugyanis egy kiskapunak hála ki lehet kerülni a jogállamisági eljárással járó blokkolást. Azért jogi és politikai bizonytalanságok még akadnak.
A szerdai brüsszeli tárgyalás egyik legfontosabb hozadéka, hogy "egyértelművé tettük az Európai Bizottság számára", a magyar kormány ezután is kész a tárgyalások folytatására mind politikai, mind technikai szinten - jelentette ki Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter a HírTV Napi aktuális című műsorában csütörtök este.
Az Egyesült Királyság a brexit után is visszaléphet a Horizont Európa kutatási programba, miután sikerült megállapodni arról, hogy a brit költségvetés pontosan milyen pénzügyi hozzájárulásokat fizessen. Eközben Magyarország esetében a modellváltott egyetemek és kutatóintézetek továbbra sem köthetnek szerződéseket.
Az Európai Unió hamarosan lesújthat kardjával a legnagyobb technológiai cégekre, miután életbe lépett a Digitális Szolgáltatásokról szóló törvény, és azt is megnevezte, hogy mely óriásvállalatokat kötelezi megfelelésre. A Facebook (Meta), a Google, az Amazon, az Apple és a Microsoft is retteghet, mivel kapuőr besorolást kapott Brüsszeltől. Az eddigi tapasztalatok alapján súlyos bírságokra számíthatnak.
Az Erasmus-programról, a 2024 második félévében esedékes magyar tanácsi elnökségről, az egyelőre még mindig felfüggesztett RRF- és kohéziós forrásokról, valamint az unió hétéves költségvetésének felülvizsgálatáról is tárgyalt Navracsics Tibor területfejlesztési, illetve Bóka János EU-ügyi miniszter szerdán az Európai Bizottsággal. Minden kérdésben a tárgyalások felgyorsításában állapodtak meg a felek, de még lehet komoly politikai huzavona Budapest és Brüsszel között, ugyanis az MFF-felülvizsgálatot kész tárgyalási alapnak használni az Orbán-kormány.
Iliana Ivanova, az Európai Bizottság oktatásért, kutatásért, innovációért, kultúráért és ifjúságért felelős bolgár biztosjelöltje keddi EP-meghallgatásán a magyar kormánnyal fennálló Erasmus- és Horizont-programokat érintő vitáról is kérdéseket kapott. Ivanova hangsúlyozta a szabályok és előírások betartásának fontosságát, és kijelentette, hogy bár kész együttműködni a magyar kormánnyal, végső soron az ő felelősségük az ügy megoldása.
Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter egy szerdai interjújában jelezte: nem ért egyet azokkal a törekvésekkel, amelyek megvonnák Magyarországtól az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét - írja az MTI. Korábban az Európai Parlament vetette fel, hogy vonják meg Magyarországtól a 2024 júliusától esedékes elnökséget, és ehhez több tagállam, például Németország is támogatását fejezte ki. Ausztria már többször ellenezte ezt a javaslatot.
Didier Reynders, az EU igazságügyi vezetője kapta meg az Európai Bizottság versenyügyi tárcáját, miután Margrethe Vestager távozó versenyügyi biztos bejelentette, hogy hivatalosan is jelölteti magát az Európai Beruházási Bank (EBB) elnöki tisztségére. Ez már a harmadik lemondás a Bizottságban az elmúlt pár hónapban, mindez pedig meghatározhatja a 2024-es EP-választásokat.
A magyar kormány azt állította, hogy a belengetett, majd most végül elvetett háztartási kiserőműves fogyasztóknál tervezett havi bruttó szaldó elszámolást az Európai Unió direktívái írták elő. Azonban ennek épp ellenkezője olvasható ki az EU-s jogszabályokból, informálisan pedig több brüsszeli tisztviselő is azt mondta a Portfolio-nak, hogy érthetetlen ez az érvelés a napelemesek díjfizetésének átalakítására.
A cégek struktúrája folyamatosan változik: a beolvadás, szétválás és formaváltás olyan komplex jogi és üzleti... 
Így is borzasztóan néz ki a globális energiamix, a mesterséges intelligencia csak ront a helyzeten. Lehet, hogy az AI... 
A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) a hazai gazdaság egyik legfontosabb európai uniós forrása...
A mesterséges intelligencia elképesztő tempóban növekvő energiaéhsége már most érezhető. A Meta például 20 éves...
Osztalékemelés szempontjából jó volt a május, mindenki emelt, akire számítottam. VáltozásokNem adtam és vettem...
Az inflációs adatok mind Németországban, mind az USA-ban a várakozásoknak megfelelően alakultak, így ebből a szempontból...
Ukrajna vasárnapi akciója mérföldkő az ukrán-orosz konfliktusban.
Az invazív faj agresszív fészekvédő viselkedése az emberre is veszélyes lehet.
Kritikus a helyzet Székelyföld egyik legnépszerűbb turistalátványosságánál.
