Egy újabb gázkrízis azért komolyan megrengetheti Európát

A tanácsadócég által közölt helyzetértékelés felhívja a figyelmet arra, hogy a jelenlegi ukrán-orosz feszültségek a legtöbb európai energiapiaci szereplőt a 2009-es gázválságra emlékezteti, amikor az orosz szállítások leállásával 18 ország energiaellátásának biztonsága rendült meg, több helyen tényleges ellátási krízist okozva. Ebben a közel kéthetes időszakban a földgáz spot piaci ára Európában közel 40%-kal ugrott meg, elérve a 32 euró/MWh-át. A BCG szakemberei felhívják a figyelmet arra, hogy egy mostani ellátási zavar rövidtávon nagy valószínűséggel jóval kisebb gazdasági hatással járna Európára, mint az öt évvel ezelőtti, habár a jelenlegi helyzet sokkal jelentősebb geopolitikai következményekkel járhat.

2009 teléhez képest az Európai Unió most sokkal kevésbé függ az Ukrajnán keresztül vezető ellátási útvonaltól, sokkal nagyobb betárolt földgázmennyiséggel rendelkezik és a cseppfolyós földgáz (LNG) révén jobb lehetőségei vannak az orosz földgáz kiváltására is. Szintén nagyban segíti a jelenlegi helyzetet, hogy a kontinensen a tavasz beköszöntével enyhébb az időjárás, ami szintén csökkenti egy esetleges gázellátási krízis hatásait Európában.

Mindezektől függetlenül az ukrán tranzit továbbra is kritikus pontja az európai gázellátásnak, hiszen az éves fogyasztás 15%-a, míg a teljes gázimport 30%-a halad keresztül Ukrajnán, vagyis ennek az ellátási útnak a lezárására automatikusan megugorna a földgáz ára, ami a háztartási és az ipari fogyasztókat is károsítaná.

A BCG tanácsadói nem látják valószínűnek egy hosszabb ellátási zavar kialakulását, de hozzáteszik, hogy még ilyen helyzet esetén is Európai sokkal jobb helyzetben van, mint 2009-ben volt. Egy esetleges krízis ezen túlmenően újabb lökést adna Európának az orosz gázfüggőség csökkentésére, például nagyobb mennyiségű LNG-használattal, valamint felgyorsíthatná az európai palagáz-termeléssel kapcsolatos folyamatokat.

Egy rövidebb gázkrízist már simán kezelne Európa

A helyzetértékelés szerint egy rövidtávú ellátási zavar negatív hatásait a következő tényezők tompíthatják:

Alternatív vezetékek: az Északi Áramlat gázvezeték, amely közvetlenül köti össze Oroszországot és Németországot, évi 55 milliárd köbméter földgáz szállítására alkalmas. Ráadásul ez a vezeték jelenleg csak 45%-os kihasználtság mellett üzemel, vagyis van tér az ukrán úton esetlegesen kieső mennyiség pótlására. Mindezek mellett számos, a nemzetközi gázhálózatokat összekötő interkonnektor épült az elmúlt években Európában, illetve több vezetéket kétirányúsítottak is, aminek köszönhetően már nyugatról keletre, akár Ukrajnába is szállítható földgáz.

Új LNG-beszerzési lehetőségek: 2009 óta számos új cseppfolyós földgáz fogadására alkalmas visszagázosító terminált adtak át Európában, ami által az EU LNG-fogadási kapacitása kb. 30%-kal, 200 milliárd köbméterre növekedett. Ezek mellett Lengyelországban és Litvániában a várakozások szerint idén átadnak egy-egy terminált, amelyek további 9 milliárd köbméternyi földgáz fogadására lesznek alkalmasak. Ezt a területet árnyalja azonban, hogy a globális piacokon elérhető cseppfolyós földgáz meghatározó része Ázsiában talál gazdára, méghozzá jelentősen drágábban, mint az Európába irányuló orosz földgáz ára.

Jelentős tárolói kapacitás: Részint a 2009-es ellátási krízisre adott válaszként, az EU 14 milliárd köbméternyi új tárolói kapacitást épített ki az elmúlt években. A teljes tárolói kapacitás már megegyezik az Unió éves fogyasztásának a negyedével, illetve a téli csúcsidőszak fogyasztásának a 40%-ával. Az orosz földgáznak leginkább kitett kelet-európai országok, így Ausztria, Szlovákia és Magyarországon elegendő tárolói kapacitással rendelkezik ahhoz, hogy akár 100 napig is átvészeljen egy ellátási zavart.

Alacsonyabb kereslet: az európai gazdasági válság megszüntette a korábbi keresleti feszültséget az EU gázpiacán. A hosszabb távú trendek, mint az energiahatékonyság növelése, valamint a gáztüzelésű erőművek termelésének visszaesése a gázfogyasztás stagnálásához vezettek. Oroszország meghatározó európai piacain jelentősen visszaesett a földgázfogyasztás 2009-hez képest. Németországban közel 7%-kal, míg egyes kelet-európai országok esetében akár 20%-kal csökkent a földgázfelhasználás.

Egy hosszabb gázkrízis ismét megrengetheti Európát

A korábban felsoroltak alapján egy rövidtávú ellátási zavart vélhetően zökkenőmentesen tudna kezelni az európai gázpiac, de a jelenlegi helyzet eszkalálódása, és egy ebből fakadó elhúzódó ellátási zavar az év későbbi időszakában már komolyabb gondot jelenthet. Az első ilyen problémák már akár áprilisban és májusban jelentkezhetnek, amikor Európában kezdetét veszi a tárolók feltöltése, vagyis a betárolási időszak. Egy ilyen negatív forgatókönyv megvalósulása estén a BCG az alábbi következményekkel számol:

Magasabb energiaárak: egy elhúzódó kiesés az ukrán ellátási útvonalon rövid idő alatt véget vetne az európai gázpiacot az elmúlt időszakban jellemző túlkínálatnak, ami a gázár emelkedéséhez vezetne. A magasabb energiaárak az energiaintenzív iparágakat - mint pl. a vegyipar - érintené különösen negatívan, amelyek már most is komoly költséghátrányban vannak az amerikai versenytársaikhoz képest. A téli időszakban várhatóan az energiaszegénységben élő háztartások száma is emelkedne.

További fájdalom a gáztüzelésű erőművek számára: a földgáz már jelenleg is versenyképtelen a szénnel szemben, így egy gázáremelkedés további jelentős nyomást fejtene ki a földgáztüzelésű erőművekre. A magasabb földgázár több gázerőmű ellehetetlenüléséhez, bezárásához vezethet.

Szabályozói beavatkozások: annak érdekében, hogy megvédjék a fogyasztókat az emelkedő áraktól, a kormányok és szabályozó hatóságok vélhetően beavatkoznának, így például befagyasztanák a földgáz végfogyasztói árát. Ez jelentős veszteségeket okoznak a gázimportőrök, nagykereskedők számára.

Új infrastrukturális fejlesztések: a 2009-et követő történésekből valószínűsíthető, hogy az európai országok növelnék beruházásaikat a gázipar területén, így újabb LNG-terminálok és gázvezetékek épülhetnek.

Kedvezőbb elbánásban részesülhet a nem konvencionális földgáz: Ukrajna rendelkezik Európa egyik legnagyobb nem konvencionális földgázkészletével. A becslések szerint az ukrán nem konvencionális gázvagyon az amerikai készlet ötödével, illetve a brit ötszörösével lehet egyenértékű. A nemzetközi olajtársaságok már jelen vannak az országban, sőt, egyes jelentések szerint 2018-tól már kereskedelmi termelést is terveznek. A többi európai ország, mint az Egyesült Királyság, Franciaország vagy Lengyelország szintén rendelkeznek palagáz-készletekkel, azonban az ezekkel kapcsolatos munkálatok igen lassan haladnak, illetve egyes országokban például környezetvédelmi szempontokra hivatkozva tiltják is a készletek felszabadításához szükséges technológiák (hidraulikus repesztés) alkalmazását. Az orosz gázbetáplálás (részleges) kiesése a politikai és az üzleti környezetet is javíthatja e fejlesztések számára.

A BCG szakértői szerint, tekintettel arra, hogy az ukrán helyzet kifutása nagyon komoly bizonytalanságokat hordoz magában, az európai szereplőknek érdemes felkészülniük a legrosszabb forgatókönyvre, vagyis hogy leáll az Ukrajnán keresztüli orosz betáplálás. Érdemes stratégiákat kidolgozni az emelkedő gázár kezelésére, valamint az alternatív beszerzési lehetőségek feltérképezésére. A szakértők aláhúzzák, hogy Európa most sokkal jobb helyzetben van, mint 2009-ben, így képes érdemben mérsékelni egy gázellátási krízis gazdasági hatásait. Egyben felhívják a figyelmet arra is, hogy a most meghozott jó döntések és cselekvések képesek hosszabb távon is képesek szavatolni az energiabiztonságot Európa számára.

• Címkék:
• EU,
• orosz,
• energia,
• Vallalatok,
• gázválság,
• bcg,
• ukrán