Lehet két kerékkel kevesebb

A kétkerekűek piaca sajátságosan alakult az elmúlt években Magyarországon. A kerékpárok tekintetében volt egy érezhető felfutás, de ez inkább a hobbi célú felhasználásnak köszönhető. A rendszámos motorkerékpárok piaca nagyon visszaesett, amivel szemben a rendszám nélkülieké és a használt nagymotoroké csak kisebb visszaesést mutatott. Az alkatrészigényekből mire lehet következtetni a használat tekintetében, inkább a "járós" kerékpárokat használják többet az emberek, vagy a sport, illetve hobbi célúakat?
A kerékpár mindig fontos közlekedési eszköz volt Magyarországon, főleg a kisebb településeken. Az elmúlt években, mondhatni évtizedben a hobbi célú felhasználás is egyre jobban terjedt, egyfajta divatsport lett, ami fellendülést okozott a piacon. Ami következtetést az alkatrészek és felszerelések iránti igényből le lehet vonni, az az, hogy a nagyvárosokban - ahol több a kedvtelésből kerékpározó, mint a kisebb településeken - a kiegészítőket keresik elsősorban, és ezekből is a magasabb árfekvésűeket. Ahol a mindennapi közlekedésre használják a kerékpárokat, ott a működésükhöz legszükségesebb alkatrészek - pl. hátsó kerékagyak, gumiabroncsok - iránt nagyobb a kereslet, és inkább az alacsony, vagy közepes árszinten.

Mennyire jellemző a kerékpárok céges használata?
Olyan, jellemzően nagyvállalatok körében elterjedt, amik nagy területű telephellyel rendelkeznek, de a kézbesítési szolgáltatást nyújtó cégek is előszeretettel használnak bicikliket. Ezek nagy igénybevételnek kitett járművek, ezért folyamatos az amortizációjuk.

Észrevehető-e, hogy ezeket a járműveket nem a tulajdonosaik használják, hanem olyanok, akik "kapják" ezeket a munkájukhoz, és ezért talán kevésbé vigyáznak rájuk?
Úgy tűnik, hogy a karbantartásukra nem fordítanak kellő figyelmet, csak akkor nyúlnak hozzájuk, amikor már javítani kell. Hasonlóan az autókhoz, a megfelelő karbantartással sok meghibásodás megelőzhető lenne.

Ez a szemlélet a magánfelhasználókra is jellemző?
Sajnos igen, kivéve a hobbi felhasználókat, mert ők egyrészt sok esetben drágább kerékpárokat használnak, és az üzemeltetésükre is nagy figyelmet fordítanak. Akik viszont közlekedési eszközként használják, azok a lehető legkevesebb szeretnék költeni, beleértve a biztonsági berendezéseket is. Bukósisakot pl. nagyon kevesen használnak, de a láthatósági "mellény" sem igazán népszerű, holott annak kötelező a használata. Jellemző, hogy csak a hatóságok minimális elvárásának akarnak megfelelni, az, hogy a világítóberendezés a gyakorlatban szinte semmit nem ér, már sok kerékpárost nem érdekel.

Az emberi erővel hajtott jármű utáni következő lépés - már 14 éves kortól lehet hozzá jogosítványt kapni - a robogó, vagy segédmotoros kerékpár. Ezek a rendszám nélküli járművek elsősorban használtként érkeznek az országba, ismeretlen műszaki állapotban.
A használt robogók piaca valóban kevésbé esett vissza, mint a rendszámosoké. Mivel a legtöbb, konténerben érkező robogó hibás, ezért a hozzájuk való alkatrészek iránt folyamatos a kereslet, de itt is az a jellemző, mint a mindennapos kerékpárok esetében, inkább az alacsony árfekvésű, és a működéshez nélkülözhetetlen darabokat keresik.

Még mindig nagyon sok, ma már nem is gyártott kelet-európai kismotor van forgalomban. Ezeknek milyen ma az alkatrészellátása?
Mivel nem csak Magyarországon, hanem az egész régióban sok van még belőlük, ezért helyi és távol-keleti gyártók is kínálnak hozzájuk alkatrészeket. Érdemes azonban alaposan megfontolni, ki mit szerel, vagy szereltet be, ugyanis a minőségben óriási különbségek vannak, de ez az árakban is meglátszik.

Sarkalatos kérdés a robogók "rendszámozása". Alkatrész kereskedőként mi erről a véleménye?
Ezen a téren nagyon nagy a lemaradásunk, elég csak a környező országokban körülnézni, mindenhol megtették már ezt a lépést. Nem csak azért lenne erre szükség, hogy tudni lehessen, hány ilyen jármű is közlekedik, hanem pl. a biztosítások miatt is, illetve így kiszűrhetőek lennének a megengedettnél nagyobb motorral működő járművek is. Ehhez ugyan teljesítménymérésre is szükség lenne, ugyanis sok esetben még a szakemberek sem tudják megállapítani szétszerelés nélkül egy motorról, hogy mekkora, belefér-e az 50 cm³-es határba, vagy esetleg 60-as, 70-es, 80-as.

Az autókhoz hasonlóan a kerékpárok körében is kezd terjedni az elektromos hajtás, segédhajtás. Mikorra várhat áttörés ebben a szegmensben?
Valóban egyre több gyártó kínálatában jelenik meg a kerékpárokhoz készített elektromos segédhajtás, de Magyarországon ezt sem úgy használják az emberek, ahogy kéne. Itt az a jellemző, hogy villanymotoros kerékpárként addig mennek vele, amíg az akkumulátoraik bírják. Nyugat-Európában ezzel szemben valóban segítségként tekintenek rá, és emelkedőkön, esetleg elinduláskor valóban segítségként veszik igénybe, és az egyenletes haladáshoz már nem, akkor a pedállal tekernek, összességében sokkal kisebb erőkifejtés mellett.

A nagyobb motorkerékpárokban is meg fog jelenni az elektromos hajtás?
Amellett, hogy a környezetvédelem mellett, a károsanyag kibocsátás mérsékléséért teljes mértékben kiállok, az elektromos hajtás szerintem teljesen elvenné a motorozás élményét. Ez nem csak arról szól, hogy el kell jutni A pontból B-be, hanem kikapcsolódást, szórakozást, kirándulást, élményeket is jelent. És ezekhez hozzátartozik a belső égésű motor minden jellegzetessége, így egy jó darabig még megmarad a motorkerékpárok jelenlegi technológiája, csak kisebb lesz a károsanyag kibocsátásuk.

• Címkék:
• cégautó,
• Vallalatok,
• kerékpár,
• robogó,
• flotta