Az egészségügyi forradalom lehet Magyarország következő nagy dobása
Üzlet

Az egészségügyi forradalom lehet Magyarország következő nagy dobása

Más szektorokhoz, például az iparhoz képest egész Európában jóval kevésbé digitalizált terület az egészségügy, mégis - vagy éppen ezért - hatalmas növekedés előtt áll az egészségipar informatikai területe, vagyis az e-health. A dolgok internetének (IoT) piacát egyenesen az e-health húzza majd, a globális e-health piac pedig 2022-re 308 milliárd dollárosra nőhet. A mobilos megoldások, a távorvoslás és -diagnosztika és a gyógyítási folyamat digitális nyomonkövetése jóval hatékonyabbá teheti az egészségügyet, míg az egyelőre futurisztikusnak tűnő robotsebészet illetve távsebészet és a mesterséges intelligencia a jövő egészségügyét alapozhatja meg. Magyarországon pedig lehetőség nyílik arra, hogy egy jól eltalált digitális stratégiával tényleg sokat javítsunk az egészségügy helyzetén. A digitalizáció együttesen és az ágazati kapcsolatokon keresztül ugyanis akár évi több százmilliárd forint összegű forrás felszabadítását teheti lehetővé az egészségügyi rendszer számára.
A McKinsey iparági digitalizációs indexe szerint Európában más szektorokhoz képest nagyon alacsony szintű az egészségügy digitalizációja, vagyis az itt dolgozók kevés digitális eszközt és szoftvert használnak, és a hozzáadott érték-teremtésükhöz csak nagyon kis részében van köze a digitalizációnak.

Pedig pont egy olyan területről van szó, amin konkrétan és közvetlenül múlik az életünk és az életminőségünk.



Az egészségügyi forradalom lehet Magyarország következő nagy dobása
A jó hír viszont, hogy a következő években az egyik legnagyobb növekedés várható az egészségügy technológiai fejlődésének több kulcsterületén, így például a dolgok internetének (Internet of Things - IoT) egészségüggyel foglalkozó piaca egészen elképesztő mértékben fog nőni, illetve a kognitív intelligencia is az egészségügyi területen fejlődik az egyik leglátványosabban. Szakértők szerint

  • a globális IoT egészségügyi piac 2014-ben 24,6 milliárd dolláros volt, és 2015-és 2020 között átlagosan évi 37,6 százalékos növekedést fog mutatni,
  • míg a teljes, globális e-health piac 308 milliárd dolláros lesz 2022-re,
  • a növekedés egyik látványos szegmense lesz az m-health, vagyis a mobilos appok, egészségügyi és fitness eszközök és megoldások terjedése. 2022-re ez a terület az e-health piacból 24 százalékos részesedéssel rendelkezhet majd.


Az IoT-n belül a digitális egészségügyi eszközök piaca számít a legnagyobbnak, az összes bevétel 44 százaléka keletkezik itt, de a növekedést a fejlett információs rendszerek iránt élénkülő kereslet is húzza. A globális (nem csak IoT) e-health piac növekedésének motorját pedig ezen felül az egészségügyi rendszerek legtöbb országban még döntően papír alapú adminisztrációjának, menedzselésének és elemzésének digitalizációja, a digitális diagnosztikai és a betegek állapotát nyomon követő mobilos és egyéb komplex informatikai megoldások terjedése hajtja majd.

Az IVSZ és az MTA tavaly őszi konferenciáján Hans Hofstraat, a Philips kutatásokért felelős globális alelnöke velősen összefoglalta, miért fontos téma az e-health:

A digitalizációra az egészségügynek egyébként is nagy szüksége van, ugyanis csak az USA-ban 90 ezer orvos hiányzik, miközben a 60 éven felüli, jobbára gondozásra szorulók száma 2050-re megduplázódik, a várható élettartam további 18 évvel nő, a civilizációs betegségekben szenvedők száma drasztikusan nő, 2035-re pedig 380 millió cukorbeteg lesz a világon.

Digitális diagnosztika, m-health, távorvoslás és monitoring

Az Egyesült Államokban, vagyis a világ egyik legnagyobb jóléti társadalmában is a teljes lakosság legalább fele (117 millió amerikai) szenved minimum egy krónikus betegségben, amelynek szükséges a rutinszerű monitorozása.

A távgyógyítás vagy távorvoslás (az angol szakirodalomban telemedicine) azt jelenti, hogy az orvosok távolról, egy telekommunikációs eszközön keresztül kommunikálva, digitális mérő- és diagnosztikai eszközök segítségével állapítják meg a beteg diagnózisát és a kezelési módot. Maga az eszköz lehet akár egy laptop, egy okosszemüveg (lásd keretes írás) vagy mobiltelefon (m-health) is, vagy egy kifejezetten orvosi célra gyártott eszköz is.

A távorvoslás főbb előnyei:
  • a betegnek nem kell fizikailag az orvoshoz mennie, ezzel időt és pénzt takarít meg,
  • az orvos és a rendelőbe látogató betegek nem futják azt a kockázatot, hogy mások fertőző betegségeit elkapják,
  • számos telekommunikációs megoldással megoldható az is, hogy egyszerre akár több orvos is konzultáljon a beteggel, vagy például szakoktatásban részt vevő hallgatók is részt vegyenek a beteg távoli kivizsgálásán.
  • a preventív orvoslást nagyban megkönnyíti, ha a beteg otthon is folyamatosan méri az állapotát (pl. vérnyomás, pulzus), ezáltal előre jelezhető válik például egy szívinfarktus vagy egyéb keringési zavarok, erre egy kiváló magyar példa is létezik (bővebben erről később),
  • az mhealth technológiák egy másik fontos eredménye, hogy mérhetővé teszi, a páciens tényleg beszedi-e a gyógyszereket.

Szoptatási tanácsadás okosszemüveggel 2014 januárjában egy ausztrál tech-startup, a Small World Social egy ausztrál non-profit szervezettel egy olyan applikációt fejlesztett a Google okosszemüvegére (Google Glass), amelyen keresztül a kismamák szoptatási tanácsot kérhetnek szakemberektől. A Google Glassre írt app azért praktikus, mert így a kismama mindkét keze szabad maradt, a szoptatási tanácsadó pedig a szemüveg kameráján keresztül tudja követni, hogy mi zajlik a páciensnél.

A távorvoslás nagy haszonélvezői tehát azok a páciensek lehetnek, akik elszigetelt közösségekben, leszakadó vagy gyéren lakott régiókban élnek, és ezért csak nehezen jutnának hozzá orvosi ellátáshoz. Nem kell messzire menni, ez nem csak Kína vagy az Egyesült Államok méreteiben jelenthet segítséget, hanem akár egy szabolcsi zsákfaluban is segíthet egy mozgáskorlátozott beteg ellátásában vagy állapotának nyomon követésében. A folyamatosan fejlesztett mobilnet hálózattal és a Digitális Jólét program révén a szélessávú netkapcsolattal Magyarországon is valódi segítség lehetne sokaknak egy ilyen egészségügyi szolgáltatás.

Távsebészet

Egy kicsit a jövőbe tekintve a távsebészet (telesurgery) sem lesz a gazdagok kiváltsága, bár az tény, hogy az általános orvosi ellátásban ma még a fejlett országokban is inkább tesztfázisban működnek az erre alkalmas eszközök és eljárások. A távorvoslás a gyakorlatban azt jelenti, hogy például egy szívsebész specialista akár New Yorkból is el tud végezni egy sürgős szívműtétet Budapesten egy távolról irányított robottal. Már ma is sok sebészeti eszközzel műtenek, de ezeknél az orvos fizikailag is jelen van a páciens mellett.

A világ első dokumentált távsebészeti beavatkozását 2001. szeptemberében hajtották végre, méghozzá egy francia sebész (Dr. Jacques Marescaux) egy New York-i 68 éves asszony epehólyagját távolította el 6230 km távolságról. A sebészi beavatkozást Charles Lindbergh után nevezték el, ő volt az, aki először repülővel átszelte az óceánt. A telekommunikációs kapcsolatot a sebészrobot és a sebész között a France Telekom biztosította egy többszörösen biztosított optikai kábelen keresztül. Azóta a megoldást normál netkapcsolattal is többször sikeresen használták Kanadán belül.

De persze az igazi áttörés majd akkor jön el, amikor már emberi beavatkozás nélkül is képesek lesznek a robotok műteni. Például Carlo Pappone, egy olasz sebész big data technológiával egy ilyen szoftveren dolgozik. Valószínűleg a távolabbi jövőben ezek a megoldások sokkal egyszerűbbé és olcsóbbá teszik az egészségügyi beavatkozásokat.

Mesterséges intelligencia ez egészségügyben

A mesterséges intelligencia, egészen pontosan a "kognitív számítógépek" egészségügyi felhasználásában élen jár az IBM Watsonrakeresztelt szuperszámítógépe. A technológia egy szuperszámítógépből (vagyis egy kiugróan magas teljesítményű "vasból"), és az ezen futó szoftverből áll. A Watson legnagyobb erőssége a korábbi hasonló technológiákhoz képest, hogy az emberi nyelvet, egyelőre főleg csak írott angol szövegeket, sokkal jobban képes megérteni és elemezni, mint elődei. Az IBM már másfél évtizede kutatja és fejleszti a Watsont, és az egyik első gyakorlati alkalmazási területnek az egészségügyet szemelték ki.

A gyógyszeripar az orvosi diagnosztika területén folyamatosan és nagy mennyiségben, de alapvetően strukturálatlan formában keletkeznek adatok, ilyenek a különböző leletek, felvételek, jelentések, kórházi adatbázisok. Ezen belül az egyik fontos részterület a betegekről készített különböző képi adatok elemzése.

Például egy radiológusnak naponta sok ezer röntgenfelvételt kell átnéznie, de a szem elfárad nap végére, és az ember könnyen hibázhat. A Watson a képek elemzésével képes lesz arra, hogy felismerje azokat a képeket, amelyeken nagy valószínűséggel valamilyen fontos információt fog találni a szakember, így sokkal kevesebb képet kellene tüzetesen átvizsgálni.

Az IBM tavaly áprilisban jelentette be, hogy a Watsont egészügyi területen fejlesztik tovább, azóta több ilyen területen dolgozó céget vásároltak fel. Tavaly augusztusban 1 milliárd dollárért a Merge Healthcare hatalmas orvosi képadatbázist kezelő céget vették meg. Az IBM úgy fogalmazott, hogy a felvásárolt adatokkal és technológiával a Watsont "megtanítják látni". Ahogy az IBM Magyarország szolgáltatási vezetője, Georgiu Achilles fogalmazott a T-Systems tavaly őszi Symposium konferenciáján:

a páciens ismét az egészségügy középpontjába kerül, a diagnózis gyorsabb, olcsóbb, és a hordozható eszközök és méréseknek köszönhetően az orvoslást folyamatosan lehet a beteg épp aktuális állapotához igazítani. Ez a preventív gyógyászatot is segíti, például riasztást is küldhet, ha egy betegség kialakulását érzékeli.

A Microsoft szintén régóta fejleszti saját mesterséges intelligencia szoftverét, és ők is az egészségügyet tekintik az egyik első meghódítandó terepnek. Ahogy a magyar honlapjukon is írják, két filozófiai megközelítést alkalmaznak a rák kutatása kapcsán. Az egyik, hogy a rák - más biológiai jelenségekhez hasonlóan - egy információs folyamat. Ennek megfelelően az a megközelítés, amelyet az informatikában használnak a fejlesztők - például a programozási nyelveknél - a biológiai folyamatoknál is alkalmazható. Vagyis annak ellenére, hogy a biológia és az informatika gyökeresen eltérő tudományként él a köztudatban, mélyen, az alapoknál sok hasonlóságot mutat egymással.

A hatalmas számítógépes kapacitást igénylő területen azonban a nagyok mellett egy sor startup is felhasználja a mesterséges intelligenciát egészségügyi szolgáltatásokhoz, a CB Insights 90 ilyen startupot tart nyilván.

Az egészségügyi forradalom lehet Magyarország következő nagy dobása

E-Health Magyarországon

Az elöregedő társadalmakban, mint amilyen a magyar, ahol 2020-ra a 65 év felettiek száma várhatóan eléri a 2 millió főt, különösen nagy szükség van ez e-helathre és az egészségügy modernizálására. De szerencsére becslések szerint a 2014-2020-as uniós költségvetési ciklusban hozzávetőlegesen 20 milliárd forint uniós és költségvetési forrás áll rendelkezésre tisztán informatikai fejlesztésekre az egészségügyben.
korfa

Az egészségügyi forradalom lehet Magyarország következő nagy dobása
A prevenciós terület, a digitalizáció szerepe az egészségtudatos élet kialakításában és kiterjesztésében nagy jelentőséggel bír. Ez ugyanis - számszerűen is kimutatható mértékben - óriás terheket tud levenni az egészségügyről, javítja az elöregedő társadalom tehermegoszlását, valamint javítja az egészségben eltöltött életkor minőségét.

Ahogy Mácz Ákos, az IVSZ public affairs igazgatója fogalmaz:

A digitalizáció együttesen és az ágazati kapcsolatokon keresztül akár évi több százmilliárd forint összegű forrás felszabadítását teheti lehetővé az egészségügyi rendszer számára. A felszabaduló források az egészségmegőrzésre, a prevencióra, infrastruktúra fejlesztésére, illetve a humánerőforrás finanszírozására fordíthatók.

Elmondása szerint több pozitív lépés is tapasztalható Magyarországon:

  • Indulásra kész az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT), amely a hazai egészségügy adatainak digitalizálásával, összekapcsolásával, felhasználásával foglalkozik oly módon, hogy az ellátó (orvos) és az ellátott (beteg) is használhatja majd ezt a digitális teret. A rendszer kezeli majd az e-recepteket és e-beutalókat, letölthetővé válnak az egészségügyi dokumentumai, leletei, zárójelentései, stb.
  • A digitális technológiák segítségével közvetlen formában és valós időben elérhető egészségügyi adatok drasztikusan csökkentik a felesleges és rendkívül költséges betegutak számát, csökkenthetik a várakozási időt, kiemelten támogatják a betegségek megelőzését és az egészségmegőrzést.
  • A digitalizált egészségügyi adatok segítségével kevesebb vizsgálat elvégzésére lehet szükség. A duplikációk és felesleges vizsgálatok számának csökkentése által gyorsulhat az ellátás, több idő juthat a valós egészségügyi problémák megbeszélésére, a megfelelő terápiák kialakítására, javul az ellátó és ellátott közötti kommunikáció és a beteg személyes bizalmi indexe.
  • Az egészségügy digitalizációja hozzájárul az egészségügyi szakdolgozók munkaterhelésének a csökkentéséhez, a minőségi betegellátás kialakításához, új munkahelyek létrejöttéhez, emellett - az Irinyi-terv céljaival összhangban - a hazai egészségipar ágazati szereplőinek innovatív fejlődését is elősegíti.


Magyarországon éppen ezért most a fókuszt az egészségtudatosság, egészségmegőrzés, prevenció irányába kell fordítani, oda kell az állami/piaci erőforrásokat irányítani. A digitális egészségügyi eszközök, alkalmazások segítségével bizonyíthatóan nő a lakosság egészségtudatossága. Az eszközökhöz kapcsolt alkalmazások nagy segítséget nyújtanak az egészségesebb életmód kialakításához, az alkalmazások körül szerveződő online közösségek pedig további motivációt jelenthetnek a kívánt célok eléréséhez és megtartásához. A Heim Pál Alapítvány stratégiai igazgatója, Heim Pál is mélyen egyetért ezekkel a gondolatokkal, és sürgeti a felvázolt stratégiai irányok mihamarabbi megvalósítását.

Mindeközben itthon már több pozitív, üzleti ihletésű példa is létezik e-health típusú technológiákra, ilyen például a Wiwe egészségügyi eszköze és a Medigen e-receptje is (2017 szeptemberére elvileg egy állami verzió is készül e-receptre, amely hivatalosan is leváltja a papír alapú recepteket).

Medigen

Az okostelefonos alkalmazás app store-os leírása szerint a Medigen rendszert és applikációt 1000 háziorvos, csaknem 400 gyógyszertár és 10 ezer felhasználó használja. A lényege, hogy a mobil kamerájával be lehet olvasni az orvosi recepten lévő vonalkódot, majd ezt egyből tovább is lehet küldeni a kiválasztott (kikeresett vagy legközelebbi) gyógyszertárba. Ez alapján a patikában össze is állítják a csomagot, és visszajelzést küldenek a várható átvételi időpontról.

A gyógyszerekről egy rövid leírásban gyorsan, tömören és lényegre törően lehet az appon keresztül megtudni, mire jó a készítmény, az adatbázisban csaknem 9000 gyógyszer betegtájékoztató anyaga érhető el. Az appon belül rögzíteni lehet, hogy melyik gyógyszert mikor kell bevenned, illetve rendszerezve, dátummal és időponttal ellátvalehet vezetni az appban a vérnyomásnaplót is.

Wiwe

A Wiwe egy applikáció és egy kártyához hasonló kis eszköz kombinációjából álló megoldás, amely a stroke és a hirtelen szívhalál kockázatát méri és jelzi előre, ezáltal életeket menthet. Az eszközt egy okostelefonhoz, PC-hez vagy tablethez kell csatlakoztatni, ezután lehet használatba venni (lásd videó).

Az eszköz egyik fő funkciója az EKG mérés. Mint az oldalukon írják, a vizsgálat közbeni kitűnő zajszűrés pontos mérési eredményeket tesz lehetővé. A kiértékelés felhívja a figyelmet az EKG görbe paramétereiben előforduló, a normálistól való esetleges eltérésekre. A készülék a véroxigén szinet is méri, mivel az enyhe kimerültségtől kezdve több súlyos betegség hátterében is állhat krónikus oxigénhiány. Az eszközben lépésszámláló is helyet kapott, illetve a gyártó ígérete szerint a Wiwe hamarosan kiegészül egy táplálkozási tanácsadó és kalóriaszámláló funkcióval is. A gyártó jelenleg 117 700 forintért kínálja a készüléket (de minden vásárló 89 700 forintért is megveheti, ha egy feltett kérdésre jól válaszol).

A világban zajló digitalizációs trendnek egyik legfontosabb része lesz az eddig sok tekintetben mellőzött egészségügy, mivel nem csak a csúcstechnológiák (távsebészeti robotok vagy mesterséges intelligencia), hanem az egyszerűbb, mobilos technológiák is hatalmasat lendíthetnek az emberiség jólétén. A hagyományosan kreatív magyar tudásbázissal és a kormányzati és uniós forrásokkal, illetve a high-tech nagyvállalati szektor bevonásával Magyarország előtt nagy lehetőségek állnak a területen, és azt is fontos tisztázni, hogy bőven volna tere a magyar egészségügyi infrastruktúra, ellátás és kultúra fejlődésének. Persze ezeknek a céloknak az eléréséhez egy jól átgondolt, komplex digitális stratégiára lenne szükség.

A cikk megjelenését az IVSZ támogatta.

A címlapkép forrás: MTI Fotó/Szigetváry Zsolt
EU csucs koltsegvetes Charles Michel Emmanuel Macron Antonio Costa
wall_street_shutterstock_1089431897-20180518
koronavírus vuhan kína járvány
koronavírus maszk ruha
scarlet lady_virgin
moszkva_shutterstock-20170929
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Tőzsdetanfolyam
Alapoktól a kereskedési, befektetési stratégiákig.
webinárium
Hogyan lovagolhatod meg a forint árfolyammozgását? Tőlünk megkapod a választ!
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. március 3.
Agrárium 2020
2020. március 5.
Biztosítás 2020
2020. március 10.
Investment, Wealth and Savings (IWS) 2020
scarlet lady_virgin