Minden cégvezető rémálma: hogy tart lépést az IT fejlődésével?

A mostanra jóval komplexebbé váló üzleti környezet a vállalatvezetőket is újfajta kihívások elé állítja, hiszen a cégeknek - a saját üzleti folyamataik komplexebbé válása mellett - olyan szempontoknak is meg kell felelniük, mint az adatvédelem vagy a fenntarthatóság, amely a folyamatosan változó uniós és nemzeti szabályozás miatt szinte mindenhol érzékeny terület. A kiszámíthatatlansághoz hozzájárul a mesterséges intelligencia, az automatizáció, a robotizáció és az egyéb exponenciális technológiák megjelenése, amelyek alapjaiban írják át az üzletmenetet, de a döntési folyamatokat is.

Szinte nincs olyan iparág vagy cégméret, ahol ezek a változások ne jelennének meg, legyen szó akár kisvállalatokról vagy családi vállalkozásokról is, az innovatív technológia használata előbb-utóbb minden cég életében fontos szerepet fog betölteni. A felsővezetőknek ebben a folyamatosan változó környezetben kell szintetizálniuk a lehetőségeket. Míg korábban a vállalatvezetők főleg a részvényesek, a tulajdonosok érdekeinek és elvárásainak próbáltak megfelelni, mára a vállalat érintetti köre jelentősen kibővült,

a vezetőknek újfajta elvárásoknak is meg kell felelni, mint a vállalat környezeti hatása, vagy a női vezetők aránya.

“Újfajta vezetői készségekre, szemléletre van szükség, hiszen sokkal hatékonyabb, ha a felsővezető a csapat részeként segíti elő a folyamatokat és a többi vezetőn keresztül teszi sikeressé a vállalatát. Ez a felsővezető működésében, karakterében és profiljában is változást jelent” – mondta el a Portfolio-nak Leitner György, a SEED Executive School üzletfejlesztési igazgatója.

Felismerik a CEO-k, hogy változtatniuk kell?

Mivel a változások jelentős része technológiai jellegű, ezért sok esetben kérdéses, hogy a vezetők mennyire tudnak lépést tartani az új technológiákkal, ami azonban nem feltétlenül a kor kérdése. Nem egyszer fordul elő, hogy a szervezeten belül az ügyvezető az akadálya, hogy a vállalkozás ezeket az előnyöket ki tudja-e használni. A korábban nagy egészségügyi és gyógyszeripari vállatokat vezető szakember szerint a cégek ezen túlmenően sincsenek felkészülve a technológia változásokra, jellemzően továbbra is még csak a digitális transzformáció elején járnak. Hiába kezelik digitálisan a korábban analóg adatokat és folyamatokat, ez még nem jelenti azt, hogy a vállalat kipipálhatja a digitalizációt, mert ez még csak a kezdet.

“Tipikus az olyan eset is, amikor egy cégfelvásárlás során a különböző digitális platformok használatát kell egységesíteni, azok összefésülése nem ritkán évekig is elhúzódhat” – emelte ki Leitner György. Hozzátette: mostanra szinte minden cég szoftvercégnek is tekinthető, szektortól függetlenül, de sokan még mindig csak futnak a folyamatok után.

Gyerekcipőben jár az AI értése és alkalmazása a vállalatoknál

Az innovatív technológiák bevezetésének és alkalmazásának megtérülése nemritkán jó pár évet is igénybe vesz, emiatt a cégek hajlamosak tologatni ezeket a fejlesztéseket, illetve sokszor rövid távon egyéb prioritásokat határoznak meg maguknak. A rövid távú célok elérése érdekében hajlamosak háttérbe szorítani a hosszú távú célokat, hiszen egy nagyobb cégnél a különböző befektetési lehetőségek egymással versenyeznek, amelyek megtérülése mindig kulcskérdés.

Leitner György szerint nem csak a mesterséges intelligencia alkalmazására kell gondolni, hanem alapvetően kell megváltoztatni a szemléletet, amivel vagy rendelkezik a felsővezetés, vagy nem, pedig fontos lenne látniuk, hogy

a digitális transzformáció MENNYIRE KÉPES AZ ÜZLETI FOLYAMATAIKAT HATÉKONYABBÁ TENNI, MENNYIRE SEGÍTI A KÖLTSÉGEK RACIONALIZÁLÁSÁT ÉS NEM UTOLSÓ SORBAN, A VEVŐIGÉNYEK HATÉKONYABB KISZOLGÁLÁSÁT.

“A vállalatvezetők még nem tekintenek ennyire tudatosan erre a területre, nem realizálják, hogy milyen versenyelőnyt jelent. Ez egy nagy ellentmondás, mert bár mindenki a mesterséges intelligenciáról beszél, de a gyakorlatban még elenyésző arányban alkalmazzák.”

Riasztóan alacsony a munkavállalói elkötelezettség szintje

Bár a versenyképesség szempontjából az egyik legjelentősebb faktor, a nemzetközi kutatások szerint világszinten mégis a dolgozók közel 80%-a nem elkötelezett a munkahelyén, sőt 50%-uk a „csendes kilépés” állapotában van. Thomas Narbeshuber, a BASF közép- és dél-európai regionális ügyvezetője ennek megváltoztatását tartja az egyik legfontosabb célnak és kihívásnak, hiszen mint kiemeli, a sikeres vállalatokra, akár bőven 70%-os elkötelezettség is jellemző. A szakember a SEED topvezetői programjában mentorként, oktatóként ebben is támogatja a képzés résztvevőit.

Globálisan az elsőszámú vezetők általában 8 évet töltenek a pozíciójukban, ami jól mutatja, hogy az eredmények eléréséhez nem elegendő pár esztendő. Nemzetközi kutatások ugyanakkor rámutattak, hogy egyre több csúcsvezető nem tölti be a pozíciójában a 2 évet, ez az arány jelenleg kb. 15% körül mozog. “Nehéz a rövidtávú tulajdonosi elvárásokat a hosszabb távon megtérülő befektetésekkel összehangolni. Viszont jogos az a tulajdonosi elvárás is, hogy már rövid idő alatt tapasztalható legyen a felsővezető hatása. Ennek nyomán akár jelentős szervezeti és üzletimodell-változások is zajlanak az első egy-két évben, de nagyon sokszor nem járnak sikerrel – jelezte Leitner György.”

A kockázatminimalizáció miatt a legfelsőbb pozíciók kinevezéseit egyre inkább próbálják a szervezeten belülről megoldani, mivel ez gyorsabb és általában olcsóbb is. Egyes vélemények szerint ahhoz, hogy a szervezeten kívülről érkezzen a felsővezető, legalább 30%-kal jobbnak kell lennie, mint egy belső jelöltnek, ami nem kis különbség.

Sokféle elvárásnak kell eleget tenni, hová forduljanak a vezetők?

Egy vállalatvezetőnek ma már tehát a tulajdonosi érdek képviselete mellett a tágabb környezet elvárásait is teljesíteni kell, ehhez pedig a vezetői készségek fejlesztésére van szükség, igazodva ezekhez a változó elvárásokhoz, hogy sikeresebbek legyenek hosszú távon, tovább maradjanak pozícióban, és ezáltal eredményesebbek legyenek a cégek.

Az üzleti siker feltétele minden szinten a folyamatos tanulás, a topvezetők szintjén viszont erre már sokszor kevés energia marad.

“Meg lehet törni a berögződött szokásokat, szükséges, hogy a vezető kellő időt fordítson saját magára és a csapatára. Ehhez viszont újfajta módszertanra és prioritásokra van szükség, ebben segítünk a SEED különleges, a napi gyakorlatot fókuszba helyező képzésével” – hangsúlyozta a SEED Executive School üzletfejlesztési igazgatója.

Mitől lesz egy vezető hiteles a szűkebb és tágabb környezete számára? A szakmai felkészültség mellett a személyisége, a látásmódja is meghatározó. Ma már a csapat szolgálatának, mintsem a tekintélynek kell vezérlő erővé válnia. Emellett a változás képessége és az, hogy ezt mennyire képes a vezető az egész szervezeten keresztül is vinni, egyre inkább felértékelődik az állandóan változó gazdasági környezetben. A transzformációban a változás képességére a vezetőnek magának is szüksége van, és azt szervezeti képességnek kell fejlesztenie. Mindezeknek a készségeknek az erősítése is része az új topvezető képzési programnak.

Akkor tud segíteni a vezető, ha ő is egyensúlyban van

Nemcsak az eredményesség, de a stabil, fenntartható működés kialakítása is a vállalatvezetők elsőszámú feladata: ez a Covid-időszak és a különböző krízisek, állandó újratervezések miatt mára az egyik legfontosabb képesség. Fábián Ágnes, a Henkel Magyarország ügyvezető igazgatója saját vállalatánál és a SEED topvezetői program mentoraként, oktatójaként is a kiegyensúlyozott vezetői-, és csapatszintű működések kialakításában hisz. Tapasztalata szerint a topvezetőknek az állandó változások miatt tudatosan kell törekedni a saját személyes egyensúlyuk megőrzésére, mert ekkor tudnak a cég életében is meghatározó, példaértékűvé szerepet betölteni. Ebben nagy segítség minden képzés és fejlesztés, ami nemcsak a szakmai képességeket, de a vállalati kultúra kialakítását, az új szemléletek és a személyes képességek megerősítését is célozza.

A kiszámíthatatlan és komplex környezet a stratégiaalkotást is kihívások elé állítja. Korábban a stratégiaalkotás egy fix 3-5 éves periódusra vonatkozott, de ma már a tervezési ciklusok jelentősen le kell, hogy rövidüljenek, sokkal több iterációt kell beépíteni a mindennapi működésbe.

A sikeres működéshez partnerekre van szükség

Számos olyan érintett van, akikre először talán nem is gondolunk, ilyen például a család. Leitner György elmondta, fontosnak tartják azt kiemelni, hogy egy vezető munkája a személyes, családi környezetére is hatással van, amire külön figyelmet kell fordítani. Ezeknek a kapcsolatoknak a sikeressége az üzleti eredményre is lefordíthatók, ezért a családot is be kell vonni az érintettek körébe. 

A vállalatvezetők keresik a kapcsolódást a hasonló helyzetben lévőkkel, mivel sokszor magányosnak érzik magukat a pozíciójuk révén, ami viszont arról is sokat elárul, hogy mennyire interaktív a helyzet az adott csapaton, cégen belül. Ha valaki ezt érzi, akkor az azt is jelentheti, hogy a kollégák nem mernek megnyílni, visszajelzést adni, nem megfelelő a vállalati kultúra,

nincs dialógus a szervezetben, mert egy egyirányú, felülről lefelé történő kommunikáció van, ez pedig közvetlenül hathat az üzleti folyamatokra.

Az üzletfejlesztési igazgató elmondta: a SEED nemzetközi és hazai topvezetőket célzó Advanced Leadership Program képzése háromszor három napot vesz igénybe egy 7 hónapos időszak alatt, hiszen a módszertan része, hogy nem egy időben kapják meg a résztvevők az új tudást és módszereket, hanem egy hosszabb időtartam során, hogy lehetőség legyen ezeket a gyakorlatba beépíteni. Ez idő alatt mentoring és coaching támogatást is kapnak a résztvevők, és lehetőség van a különböző szektorokból érkező vezetőkkel való párbeszédre is. A program keretében számos meghívott elsőszámú vezető beszél saját tapasztalatiról egy-egy téma kapcsán. 

fotók: SEED Executive School

A cikk megjelenését a SEED Executive School támogatta.