Figyelmeztet az oxfordi AI-tudós: ha az AI-nak nem lesz szüksége ránk, nagy bajban leszünk

Magyarországon a cégek három éve próbálják kitalálni, hogyan lesznek eredményesebbek AI-eszközökkel, de eddig a legnagyobb elért eredmények heti pár óra munkaidő megspórolása és az ismerkedés a technológiával. Mikor lesz ebből a világgazdaságot, társadalmakat és a magyar piaci viszonyokat is felforgató erő?

Jelenleg a mesterséges intelligencia még bölcsödében van, de az már látszik, hogy milyen okos. Mindenki azt várja tőle, hogy az AI már most úgy teljesítsen a bölcsiben, ahogyan egy felnőtt. Úgy számoljon, mint egy matekzseni.  Azt már világosan látjuk, hogy ugrásszerű lesz a fejlődés, de ezeket a rendszereket még meg kell építeni, mi is ezzel foglalkozunk: „forsightok” megalkotására, mintafelismerésre, vagyis a jövőbe tekintés támogatására használjuk az AI-t.

Egy globális szintetikus populációt építünk, amelyen modellezni lehet gazdaságpolitikát, marketing kampányokat, tesztelni lehet, hogyan alakul egy ország munkaerőpiaca. Ki tudjuk számolni azt is, hogy melyik alkalmazottak fejlesztésére, képzésére érdemes költenie egy cégnek. Megnézhetjük, hogy hol lehetnek még kihasználatlan piacok, amire még nem gondoltunk.

Mi egy hármas hibrid, azaz „tribrid” rendszert hoztunk létre, amely a legjobb oxfordi szakértőkből, hagyományos számítógépen futó modellből és a mesterséges intelligencia hármasából áll össze. A jelenlegi mesterséges intelligencia rendszerek is már nagyon gyorsan tudnak nagy rendszerekben gondolkozni, ezekre lehet új rendszereket felépíteni.

Dávid-Barrett Tamás

University of Oxford, Future Human Systems Research, viselkedéskutató, alapító és CEO

Az Oxfordi Egyetem viselkedéskutatója és az FHSR alapítója. Tudományos tevékenységének fő célja, hogy segítse az emberiséget a jövőről való (előre)gondolkodásban. Csapatával - az AI-t, az antropológiá

Tovább

Az Oxfordi Egyetem viselkedéskutatója és az FHSR alapítója. Tudományos tevékenységének fő célja, hogy segítse az emberiséget a jövőről való (előre)gondolkodásban. Csapatával - az AI-t, az antropológiá… Tovább

Mit mondanál a hazai vállalati vezetőknek, hogyan készüljenek az AI-korszakra?

A legjobb megoldás korán belekezdeni, korai ügyfélnek lenni az AI-világában: vagy házon belül kell építkezni, vagy külsős céggel kell közösen, kooperációban építeni AI-rendszereket. Olyan gyorsan változik meg minden az AI-területén, hogy másképpen nem lehetnek friss információid, friss tudásod.

Az rendben van, hogy a globális cégeknek van erre pénze, energiája, munkaereje, de a magyar cégek hozzájuk képest kicsik. Ők mit tehetnek?

Ugyanez igaz rájuk is, igazából a nagyok csak bátrak. De ahhoz, hogy meglevő rendszereket kezdjenek el használni, nem kell nagynak lenni. A meglévő megoldásokat keresni kell: ha valaki arra vár, hogy az értékesítők elérjék őt, akkor már késő lesz. Meg kell érteni, hogyan működik, mit csinál az AI, ezt a házi feladatot el kell végezni, és folyamatosan képben kell lenni: aki pislant egyet, lemarad. Ha felhasználóként, rendszerépítőként részt veszel benne, akkor talán nem fogsz lemaradni, most ez a helyzet.

A Föld történetében először az intelligencia nemcsak hogy nem emberi, de nem is biológiai, és nem tudjuk, hogy mire lesz képes a jövőben. Én a magam részéről fejest ugrottam ebbe a medencébe úgy, hogy azt nem tudom, milyen mély a medence. De szerintem ennél izgalmasabb dolog nincsen, ebbe az irányba kell menni!

Szervezeti szinten az üzleti vezetők, a cégvezetők feladata ez, vagy az IT-soké, esetleg egy dedikált vezetőt kell erre felvenni?

Általában akkor sikeres ebben egy cég, ha a felsővezetők elkötelezettek az AI-irányba. Tudom, hogy ez nehéz, mert a cégvezetőknek általában semennyi ideje nincsen erre, de ezt most nem lehet megúszni.

Szerinted Magyarországnak, a gazdasági szereplőknek mik lehetnek a valós kitörési pontok, ahol érdemes a magyar szürkeállományt megmozgatni?

Magyarország egészen különleges helyzetben van, többek között mi is gondolkozunk azon, hogy létrehozunk Magyarországon fejlesztőkapacitást. A mesterséges intelligencia fejlesztéséhez éppen azokra a matematikai készségekre, arra a számítástechnikai tudásra van szükség, amelyben Magyarország erős, a komparatív előnyét ki lehetne használni.

Az Oxfordon például hogyan tanítják az AI-t, ott része-e már a tanrendnek a technológia?

Erről óriási vita van: vannak, akik nagyon szeretnék használni - én is ilyen vagyok - de vannak, akik be akarják tiltani. Nálam a vizsgán lehet mesterséges intelligenciát használni. Akik nem látnak előre, nem tudnak taktikusan gondolkozni, nagyon örülnek, volt, amikor meg is tapsoltak emiatt. Ám ha a diák a feladat csupán 5 százalékát végzi el, a többit pedig az AI, akkor hússzor olyan nehéz lesz a vizsga is. Ilyenkor persze leesik nekik a tantusz, hogy azt is meg kell tanulniuk, hogyan használják az AI-t.

Negyedévente egyszer hosszú hétvégéken üzleti vezetőknek oktatom az AI-használatát Oxfordban, Párizsban, Sanghajban és a világ más pontjain. Ám minden egyes alkalommal újra kell írni az egész tananyagot, mert olyan gyorsan változik, hogy most éppen melyik modell mire jó, mire a leghasznosabb. Olyan ez, mintha a szerszámosládában szerelés közben változnának a szerszámok.

Te melyik AI rendszereket használod? Tudnál mondani példákat?

Receptet a ChatGPT-től kérek, amikor formális, jól szerkesztett szöveget akarunk írni, arra a Geminit használjuk, kulturális horgonyzásra a Deep Seeket, és minden olyan feladatra, amelynél fontos, hogy a modell kicsit sem legyen elfogult (biasd), arra az Anthropicot vesszük igénybe. Összesen 18 modellel dolgozunk, mert mindegyiket másra használjuk. Mindig megnézzük, melyik modell a legalkalmasabb egy adott problémához. Lehet, hogy lesznek olyan aggregátorok - egy olyan mesterséges intelligencia – amelyek segítenek kiválasztani a megfelelő mesterséges intelligencia modellt a problémádhoz. Már volt olyan szolgáltató, amely ezt ígérte, de a nem adott elég jó eredményt. 

Szélesebb kontextusban, a társadalmak működését, az információ áramlását hogyan formálhatja át az AI megjelenése és elterjedése, mi változhat meg rövidebb és mi hosszabb távon?

Az, hogy az AI-nak milyen hatása lesz az emberi társadalomra, az tőlünk is függ. A kutya nem farkas, ezért engedjük oda a kisbabánkhoz. Pedig a kutya valójában farkas volt, csak domesztikáltuk. Ugyanez a helyzet a mesterséges intelligenciával is: ha farkasnak neveljük, akkor farkas lesz.

Egy korábbi előadásodban olyan kérdéseket is felvetettél, hogyan maradjunk életben, és hogyan maradjunk szabadok az AI-korszakban. Ennyire vészes a helyzet, tényleg létkérdéseket is megkérdőjelez az AI-boom?

Ha a mesterséges intelligenciának nem lesz szüksége ránk, ha mi nem domesztikáljuk, és farkas marad, akkor bajban vagyunk. Most még úgy csinálunk, mintha ez nem lenne gond, mert a mesterséges intelligencia nem tud kreatívan gondolkodni.

De ez nem igaz: a rendszer, amit mi építünk Oxfordban, már tud kreatívan gondolkodni. Még nem tudjuk, hova fog mindez kifutni.

A másik kérdés, hogy hogyan maradjunk szabadok, arról szól, hogy a mesterséges intelligencia cégek világszintű monopóliumot hozhatnának létre, és a világ legerősebb hatalmává válhatnának. Ezzel könnyen lehet, hogy dolga lesz a szabályozóknak, a társadalmaknak.

Portfolio AI & Digital Transformation 2025

November 25-ei AI & Digital Transformation konferenciánkon AI use case-ekről, üzleti tapasztalatokról, gyakorlati megoldásokról lesz szó egy egész napon át, érdemes regisztrálni az eseményre!

Információ és jelentkezés

A cikk elkészítésében a magyar nyelvre optimalizált Alrite online diktáló és videó feliratozó alkalmazás támogatta a munkánkat.