Rekordok és új kihívások a magyar biztosítóknál: a Portfolio konferenciáján kiderült, mi vár a piacra

Igazi újdonsággal zárult a Portfolio Biztosítás 2026 konferenciája: „Lássunk a pályán az ügyfél szemével!” címmel rendeztük meg a rendezvénysorozat történetének első olyan panelbeszélgetését, amelyben a biztosítók vállalati ügyfelei ragadtak mikrofont. Dr. Kirschner András, a Swiss Medical Services ügyvezetőja, orvos igazgatója, Dr. Szukics Nikolett, a 4iG csoport flotta- és biztosításmenedzsment szakértője és Zentai Péter, a Hilaris Hotels tulajdonos-vezérigazgatója nemcsak arról beszélgetett Kuruc Péterrel, az EY biztosítási szakétrőjével, milyen kockázatokat ellen milyen fedezetekkel kötnek biztosítást, hanem arról is, milyenek a biztosítói és alkuszi együttműködéseik. Az „igazság pillanata” vagyis a kárrendezési tapasztalataik mellett azt is megosztották, mit kérnének a képzeletbeli aranyhaltól a biztosítások és a biztosítási ügyintézés területén.

Viselkedéslélektani kutatások szerint döntéseink kb. 95%-a tudatalatti, mert az agy másodpercenként rengeteg információt érint, de csak töredékét dolgozza fel tudatosan, így a kontextus (pl. ugyanakkora megtakarítás eltérő árkörnyezetben) erősen torzítja a választásainkat – mondta el Újszászi Bogár László, meggyőzés és befolyásolástechnikai kutató, szakértő és a Meggyozes.hu tulajdonosa, viselkedéslélektani kutatásokat idézve. Elmondása szerint a fiatalabb generációknál a feldolgozás gyakran vizuális alapon indul, majd „mentális könyvelésbe” kerül: például nem-készpénzes fizetésnél kisebb negatív inger éri az agyi fájdalomközpontot, és így nő a vásárlási hajlandóság. A 18-35 éveseknél a „jövőbeli én” szinte idegenként működik, ráadásul

a hosszú távú tervezésért felelős agyi területek csak fiatal felnőttkorra érnek be,

ezért a klasszikus, távoli következményekre építő érvelés kevésbé hatásos – ehelyett a jelenbe hozás tud működni, ha például megtakarításokról van szó. A munkaerő motivációját és megtartását is erősen növeli a rendszeres visszajelzés és az elvégzett munka értékének kommunikálása a kutatások szerint, új munkaerőnél pedig az, ha fizetést a potenciális új kolléga által reálisnak érzett sávban ajánlanak, hiába gondolnak egy még magasabb jövedelmet vonzóbbnak – ha ez a fiatal jelentkező számára hihetetlennek hangzik.

Az etikus 2.0 keretrendszerről szóló panelbeszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy az új szabályozás nem hozott sokkszerű változást, inkább egy évek óta zajló alkalmazkodási folyamat lezárásának tekinthető. A termékfejlesztés és az értékesítési gyakorlat már korábban elindult abba az irányba, amelyet most a felügyelet is elvár, így a tényleges hatálybalépés sok esetben csak kisebb finomhangolást jelentett. Az értékesítésben ugyanakkor erősödtek a minőségi elvárások, miközben a piaci szereplők szerint az egyre bővülő szabályozási és információs kötelezettségek növelik az adminisztrációs terheket, de nem feltétlenül segítik az ügyfelek döntését. Az is felmerült, hogy a szabályozás hatására átalakulhat a termékszerkezet, erősödhet a klasszikus, biztonságot nyújtó biztosítások szerepe, habár a unit-linked termékek hosszú távú pozíciója továbbra sem kérdőjeleződik meg. Kiemelt kérdés volt az "állományáthelyezések" gyakorlata is: a résztvevők szerint a legnagyobb kihívás annak meghatározása, hogy mi szolgálja valóban az ügyfél érdekét, ezért érdemes akár teljes szigorral korlátozni az ilyen ügyleteket.

A magyar biztosítási piac tőkebeáramlása 2025-ben történelmi rekordokat döntött, egyes társaságoknál több mint háromszorosára nőtt az új befizetések volumene az előző évekhez képest – derült ki Kiss Imre, a MoneyMoon alapító-ügyvezetőjének elemzéséből. Egyes biztosítók esetében különösen látványos volt a növekedés, de több esetben hasonlóan nagymértékű visszaesés is tapasztalható volt, az elemzés tanulsága szerint pedig látható, hogy

ott van az értékesítés, ahol a legjobb eszközalapok vannak"

Egyes biztosítók, például az Uniqa jelentős lépéseket tett eszközalap-kínálatának megújításában: a 95 eszközalapból, amelyek a 2017 előtti időszakból származtak, nagy részét kivezették, és új alapokkal helyettesítették. Kiemelkedő példaként említhette Kiss az OTP CETOP ETF-et, amely már 100 millió euró kezelt vagyont ért el és különösen fontos szerepet tölt be a kelet-európai befektetések terén, mivel az ukrán-orosz konfliktus kitörése után az 5-6 hasonló termék közül egyedüliként maradt fenn. A teljesítményadatok szerint a CETOP minden időtávon felülteljesítette az MSCI Emerging Markets indexet. A biztosítók eszközalapjai között jelentős szórás volt megfigyelhető: a CETOP-ot teljes mértékben használó biztosító 46%-ot, a részlegesen használó 42,9%-ot, míg az MSCI indexet követő csak 38,5%-ot hozott. Az elemzés felhívta a figyelmet arra, hogy egyes biztosítók túlzottan magas, akár 10%-os pénzpiaci kitettséget tartanak fenn, míg például épp az Uniqa esetében ez mindössze egy tized százalék. A szakértő szerint fontos, hogy

ne hagyják évekre pénzpiaci eszközökbe az ügyfelek pénzeit,

mivel ezek nem termelnek hozamot, sőt inflációveszteséget okozhatnak.

Mára az AI-technológia eljutott arra a szintre, hogy bizonyos üzleti folyamatokban már érdemben alkalmazható – hangzott el a konferencia mesterséges intelligenciáról szóló panelbeszélgetésében. Magyarországon egyelőre főként egyedi use case-ek szintjén találkozhatunk vele, valódi, end-to-end megoldásokból még kevés példa akad a biztosítási szektorban.

Az AI különösen hatékony a dokumentumok és adatok feldolgozásában, ugyanakkor a tanulási képességeinek fejlődésével egyre inkább megjelenik a stratégiailag fontos területeken is, például az értékesítésben. A panelbeszélgetés résztvevői szerint

már ma is alkalmazzák többek között a lakásbiztosítások értékesítésében (pl. a CIG-nél), a kárrendezésben (pl. az Uniqa esetében), valamint a vagyonértékelésben (pl. az Allianznál).

A csalásmegelőzésben jelentős üzleti potenciál rejlik, és idővel ezen a területen is meghatározó szerepet kaphat az AI. Várhatóan sehol sem váltja ki teljes mértékben az emberi munkaerőt. A közönségszavazás alapján az AI-befektetések 2–5 éven belül térülhetnek meg, amivel a kerekasztal résztvevői is alapvetően egyetértettek.

A hitelfedezeti biztosítások szabályozásának változásai egyszerre jelentenek kihívást és lehetőséget a biztosítási piacon. A Magyar Nemzeti Bank egyre határozottabban várja el a nagyobb ügyfélérték megteremtését, miközben a fókusz a nemzetközi gyakorlatban is irányadónak számító, mintegy 30%-os kárhányad elérésére és a kárigény-elutasítások csökkentésére kerül. A panelbeszélgetés résztvevői szerint ezek komplex, hosszú távú termékek, ahol az új egyensúly megtalálása árazási finomhangolást, a kárhányad-számítás pontos értelmezését és folyamatos felügyeleti egyeztetést igényel, különösen a bank-biztosító együttműködések stratégiai jellegéből adódóan. Az induló új termékek fejlesztése várhatóan hosszas partneri egyeztetéssel jár, és kulcskérdés, hogy a felek „közös nyelvet” beszéljenek, mert

az ügyfélérték növelése akár pozitív spirált is elindíthat: kevesebb elutasítást, jobb visszajelzéseket és könnyebb értékesítést hozhat.

Emellett fontos cél, hogy minden ügyfél – banktól függetlenül – hozzáférjen a hitelfedezeti biztosításhoz, és káreseménykor például az örökösök is egyértelműen tudjanak a biztosításról és az ügyintézés menetéről.

Az Ominimo Európa egyik leggyorsabban növekvő insurtech startupja, amelyről korábban részletesen is írtunk. A cégnél abból a kérdésből indultak ki, hogy hová lehetne eljutni, ha a technológiát teljesen nulláról építenék fel egy túlszabályozott és alulfejlett biztosítási piacon. Magyarországon a Signal Idunával indultak el, és rövid időn belül félmillió gépjármű-biztosítási kötvényt értékesítettek; céljuk, hogy három éven belül 10% feletti piaci részesedést érjenek el. Már Hollandiában, Lengyelországban és Svédországban is jelen vannak, és további országokba terveznek belépni, nem új projektekkel, hanem a moduláris IT-platformjuk felskálázásával – az első „kapavágástól” az első értékesítésig így 3 hónap alatt képesek eljutni egy új piacon.

Míg a legtöbb biztosítónál a technológia az üzlet kiszolgálója, az Ominimónál ez éppen fordítva van:

a döntések, az árazás és az ügyfélfolyamatok is technológiai alapokra épülnek, a szoftveres skálázhatóságot szem előtt tartva. Az AI elsősorban a működési hatékonyság és az árazás területén biztosít számukra versenyelőnyt. Utóbbival azokat az ügyfeleket találják meg, akiket a biztosítók szisztematikus alul-, illetve felüláraznak, folyamatos finomhangolás mellett.

A Danubius IT Solutions szakértői, Fogarasi Sarolta biztosítási üzletág igazgató és Szalai-Huszár Enikő termékfejlesztési igazgató két demót mutattak be: az egyikben lakás-, a másikban utasbiztosítást kötöttek az ügyfelek számára, személyre szabott igények alapján. A megoldás nem helyettesíti a biztosítók szakembereit, hanem támogatja munkájukat. A cég AI-asszisztált megoldásokkal és mesterségesintelligencia-kompetenciákkal segíti a piaci szereplőket.

A mesterséges intelligencia elsősorban a repetitív, az operációs területtől sok erőforrást elvonó, komplex, valamint strukturálatlan adatokat hasznosító feladatokat tudja átvenni a biztosítóknál. Az AI-nak ma már konkrét, pozitív pénzügyi hatásai is vannak a biztosítók működésére, emellett az ügyfelek is érzékelik ezt a magasabb színvonalú szolgáltatások formájában:

a hiperperszonalizált értékesítéstől a kárrendezésig minden területen jelentkezhetnek előnyei

– derült ki Hoffmann Janka, a McKinsey associate partnerének előadásából.

Az AI alkalmazására érdemes holisztikusan tekinteni: nem egyedi, elszigetelt use case-ekre van szükségük a biztosítóknak, hanem a teljes folyamatok hatékonyságjavítási igényeiből érdemes kiindulni. Az AI térnyerésével ugyanakkor meg kell erősíteni a biztosítók kiberbiztonsági védelmét is, valamint célszerű minőségbiztosítási mechanizmusokat kialakítani az AI hibáival szemben, hogy a válaszok végső soron helyesek legyenek.

Ennek egyik kulcseszköze a változásmenedzsment: a kollégákat támogatni kell a folyamat során, hiszen jelentős szervezeti szintű változások várhatók.

A magyar lakásbiztosítási kampány a harmadik évére a lakosság körében már szinte rutinszerűvé vált, miközben a biztosítók jelentős termékfejlesztéseket és innovációkat vezettek be – a 2025-ös kampány első tapasztalatai alapján mind a közönség, mind a szakértők 300-400 ezer ügyfél megjelenésére számítanak, és a digitalizáció is egyre erősebb – a váltók, vagy új szerződést kötők majdnem fele már online intézi a biztosítást.

A piaci verseny fokozódását jelzi, hogy ma már

több biztosító kínál korszerűbb fedezeteket, például újjáépítési értékre vonatkozó megoldásokat,

miközben az ügyfelek egyre tudatosabban választanak, nem feltétlenül a legolcsóbb ajánlatokat keresve. A koncentráció csökkenésével jelenleg 14 biztosító van a piacon, az átlagos éves díj pedig 27-28 ezer forint körül alakul. A június 30-ig érvényes díjkorlátozást a szakértők hosszabb távon nehezen fenntarthatónak tartják, többek között a viszontbiztosítási költségek (5-8%-ról 10-15%-ra) és akár az éghajlatváltozás miatti kockázatok emelkedése miatt. Az eddigi kampányok egyik tanulsága, hogy az ár-érték arány és a biztosítási tudatosság javult, amit a tavaly július 7-i országos vihar több mint 100 ezer káreseménye is alátámasztott. A lakásbiztosítási kampány másik fontos hozadéka a biztosítók számára az, hogy közben a keresztértékesítés is erősödött, különösen a megtakarítási és életbiztosítási termékeknél.

Jobb ügyfélportfólió és nagyobb termelékenység – különösen az életbiztosítások területén – általában ez jellemzi a biztosítók függő ügynöki hálózatait a független csatornákhoz képest. Óriási szerepük van a kapcsolattartásban, a bizalom felépítésében és fenntartásában. Hátrányuk ugyanakkor, hogy más értékesítési csatornákhoz viszonyítva időigényes és költséges a felépítésük, bár üzemeltetésük nem kerül többe, mint egy független csatornáé. A magas fix költségek és a hatékonysági kihívások ugyanakkor több biztosítónál is megkérdőjelezhetik e modell létjogosultságát. Ezért döntött úgy például az UNIQA Biztosító, hogy a Hungarikum Biztosítási Alkusz szakmai irányításával és vele együttműködve a hibrid modell felé mozdul el. Ezen a hídon azonban nem minden biztosító és nem minden érintett tanácsadó fog átkelni:

valószínűleg néhány biztosító már gondolkozik ezen, de hirtelen nem akar mindenki többes ügynökké válni.

Az életbiztosítás-kötést a következő 3-5 évben még nagy valószínűséggel ember fogja megbeszélni emberrel, de ez változóban van: 10 év múlva már lehet, hogy AI-ügynökök fogják kötni az életbiztosításokat is. A beszélgetésben arról is sok szó esett, miként alakítja át a technológia a függő ügynökök munkáját.

„Egy online értékesítési projekt tanulságai” címmel tartott előadást Semsei Balázs, az UNIQA Biztosító digitális transzformációs igazgatója. Elmondta: a Uniqa Cherrisk-projekt tanulságai között szerepel, hogy az alkalmazott HUB-rendszer és a folyamatok egyszerre négy piacon is üzemeltethetők Magyarországról.

A termékek újragondolása nem sztenderd termékek mentén történt minden országban, hanem a folyamatokat sztenderdizálták,

míg a fedezeteket és csomagokat országszinten tették specifikussá, a működési komplexitás jelentős növelése nélkül. Emellett sikeresen és radikálisan egyszerűsítették a folyamatokat is.

Az ügyfélélményt helyezték a középpontba, és erős márkaismertséget sikerült elérniük, és - különösen a német piacon – a B2C mellett nagy hangsúly helyeztek a B2B2C marketingre is. Az UNIQA Biztosítónál arra jutottak, hogy a megszerzett tudás akkor teremti a legnagyobb hozzáadott értéket, ha a biztosító és a csoport skáláján hasznosítják. A Cherrisk márka megmaradt, de az UNIQA átfogó transzformációs folyamata miatt felfüggesztették, a visszahozataláról később döntenek.  

Bár kelet-Európában tovább folytatódik a biztosítási piac konszolidációja, a régió piacméretéhez képest még mindig túl sok szereplő működik, és a várt konvergencia sem valósult meg teljesen – mondta el Mérth Balázs, a Deloitte partnere előadásában, amelyben a tanácsadó majd áprilisban megjelenő európai és regionális M&A tanulmányából idézett adatokat.

Míg nyugat‑Európában a biztosítási penetráció nagyjából 5%, addig kelet‑Európában csak 3-4%. Ennek ellenére a térség növekedési üteme 2022-2025 között gyorsabb volt a nyugat-európainál, miközben

a biztosítók száma 15 országban 2020 és 2023 között 300-ról 280-ra csökkent,

ami továbbra is soknak számít. A piacok koncentrációja országonként eltér – például Magyarország kevésbé koncentrált, máshol a top 3 biztosító akár ~60%-ot is lefed – a regionális rangsort pedig a Vienna Insurance Group vezeti az Aegon-tranzakciók után, őt követi a PZU, a Generali és az Allianz előtt. A tranzakciók száma a 2020-21-es hullám óta visszaesett (2024-2025-ben összesen csupán négy ügylet volt), bár az elmúlt három évben Magyarország maradt a legaktívabb, miközben 2023 óta az értékeltségek érdemben emelkedtek. A konszolidáció fő hajtóereje a méretgazdaságosság, a portfólió-optimalizálás, a digitalizáció, a terjeszkedés és a brókerpiac rendeződése.

A magyar biztosítási piac 2026-ban fordulóponthoz érkezik: a szabályozási környezet átalakulása, az Etikus 2.0 keretrendszer utolsó bevezetési szakasza, valamint a technológiai és AI-alapú innovációk gyors előretörése egyszerre jelentenek komoly kihívást és új növekedési lehetőséget. A kormány és az MNB stratégiai irányai – köztük az egyedi TKM bevezetése, a unit-linked ajánlás magasabb hozampotenciál-elvárása, valamint a termékfelügyeleti szabályok teljes körű alkalmazása – erősen formálják az életbiztosítási piac működését. A konferencia emellett kiemelt figyelmet szentel a márciusi lakásbiztosítási kampány tapasztalatainak és a vele kapcsolatos várakozásoknak, a gépjárműbiztosítások jövőjét meghatározó tarifálási és mobilitási trendeknek, valamint a digitális és

AI-vezérelt megoldásoknak, mint az automatizált kárrendezés, a személyre szabott díjszabás és a kibervédelmi megfelelés gyakorlati kihívásai.

2026 az értékesítők és közvetítők számára is meghatározó év, hiszen a digitalizáció, a szabályozói elvárások és a változó ügyféligények új működési modellt követelnek meg. A konferencia panelbeszélgetései, előadásai és interaktív programjai gyakorlati útmutatást adnak a transzparensebb, ügyfélközpontúbb értékesítés kialakításához, a közvetítői csatornák átalakulásának kezeléséhez és az új üzleti lehetőségek felismeréséhez. A Portfolio hagyományaihoz hűen

az esemény nemcsak a biztosítók, hanem a biztosításközvetítők, alkuszok, jogi és tanácsadó cégek, IT-szolgáltatók és más beszállítók számára is releváns

kérdéseket jár körbe, miközben kiváló networking platformot biztosít az ágazat szereplőinek a 2026-os év stratégiai döntéseinek megalapozásához.

Címlapkép forrása: Mónus Márton / Portfolio