Költségből bevétel − Üdv a körforgásos gazdálkodás csodálatos világában!

A mezőgazdaságban hosszú ideig a lineáris gazdálkodás volt jellemző, azonban napjainkban egyre inkább előtérbe kerül a körforgásos szemlélet. Ennek lényege, hogy a termelési folyamatokban keletkező melléktermékeket és hulladékokat újrahasznosítják, így csökkentve a környezeti terhelést és növelve a gazdasági hatékonyságot. A Master Good cégcsoport ezen a területen úttörő szerepet tölt be Magyarországon, vertikális integrációjának köszönhetően ugyanis egyedülálló körforgásos rendszert alakított ki.

"Talán a tsz-idők voltak az utolsók Magyarország életében, amikor az a most újra reneszánszát élő szemlélet mindennapos volt, miszerint ne hulladék keletkezzen, hanem,  amit körforgásos rendszerben lehet működtetni, az legyen körforgásos ” – mondta a Portfolio-nak Farkas Csaba, a Master Good fenntarthatósági és innovációs igazgatója.

Mintha műtrágya lenne, pedig bio

A körforgásos gazdálkodás a cégcsoport vertikális integrációjában több szinten is megvalósul annak ellenére, hogy a Master Goodnak nincs saját földterülete és nem termeszt takarmánynövényeket. Szerződéses partnerektől vásárolják fel a jó minőségű terményeket, amelyeket szükség esetén szárítanak, tisztítanak, tárolnak, majd felhasználják a takarmánygyártásban.

A takarmányból táplált állatok trágyát termelnek, ami korábban gyakran hulladékként jelent meg a rendszerben. A rendszerváltás után komoly kihívást jelentett ennek kezelése, miközben a műtrágyázás egyre elterjedtebbé vált. Ennek következtében a talajok fokozatosan kiégtek, elvesztették humusztartalmukat, ami hosszú távon fenntarthatatlan folyamat, adott rövid történeti áttekintést Farkas Csaba.

A Master Good cégcsoport erre a problémára is innovatív megoldást talált: 2014-ben elindította a biofergyártást. "Ez egy talajerő utánpótló anyag szerves baromfi trágyából, ami megfelelő fermentációs folyamatoknak, granulálásnak, valamint hőkezelésnek köszönhetően műtrágyával megegyező fizikai formában van, és biogazdálkodáshoz is használható," – magyarázta a szakember.

A körforgásos rendszer másik fontos eleme a búzaszalma hasznosítása. A felvásárolt jó minőségű búzaszalmából hőkezelt szalma pelletet készítenek, amely kiváló nedvességfelvevő és -leadó tulajdonságokkal rendelkezik, így ideális a baromfik alá.

Ez a szalma később a trágya részeként visszakerül a földekre, majd újra megvásárolják a szemes takarmány-alapanyagokat és a szalmát is, létrehozva egy végtelen körforgást.

A kulcs: minden egy kézben

Az élelmiszeripari feldolgozás során létrejövő hulladékok kezelése szintén a körforgásos szemlélet része. A vágóhídon keletkező melléktermékek (vér, csont, bőr) amelyek korábban hulladékként jelentek meg, ma már értékes alapanyagként szolgálnak a kutyaszalámi gyártásban, amelyből évi több mint 10 ezer tonna készül nem utolsósorban a heti hat napi vágás miatt.

Az, hogy mindent helyben tudunk végezni, összehasonlíthatatlan versenyelőnyt nyújt, hiszen nagyon gyorsan romló anyagokról beszélünk

– tette hozzá a szakember, miközben hangsúlyozta, hogy nem lehetetlen megvalósítani mindezt különböző cégek között sem, de rengeteg problémát kiküszöböl, hogy náluk minden egy kézben van.

A baromfifeldolgozás egyéb körforgásos potenciált is rejt magában: a tollból toll-lisztet, a belsőségekből és zsiradékokból pedig baromfilisztet és baromfizsírt állítanak elő, amelyek keresett alapanyagok az állateledel-gyártók számára.

Ami költségként jelentkezett a cég életében a múltban, az onnantól kezdve, hogy beindult ez a fajta körforgásos szemlélet, és megvalósultak a kapcsolódó beruházások, átment a bevétel oldalra

Természetesen ehhez komoly beruházások tapadtak, amelyek azonban 5-7 éven belül megtérülnek" – emelte ki a fenntarthatósági és innovációs igazgató.

Igazi kuriózum

A Master Good cégcsoport a fenntarthatóság más területein is jó példával jár elöl. 2023-tól elkezdték a karbonlábnyom-számítást, és Farkas Csaba elmondása szerint idén már termékszinten is tervezik a szén-dioxid-kibocsátás mérését. „Az első kalkulációk alapján látszik, hogy az integráltság és a körforgásos gazdaság működtetése komoly előnyöket biztosít ebből a szempontból is” – állapította meg.

Farkas Csaba szerint a Master Good gyakorlata egyedülálló Magyarországon. Bár vannak próbálkozások más cégeknél is a körforgásos gazdálkodás irányába,

ilyen integrált és szerteágazó rendszer máshol az országban nem működik, sőt, még Európában is kuriózumnak számít.

Az operáció volumen tekintetében is kiemelkedő, hiszen évente 84 millió csirkét dolgoznak fel. Farkas Csaba úgy látja, hogy az előállító képesség az egész iparágban nőni fog; ők 4-5 éves távlatban a termelés megduplázásában gondolkodnak. Az európai túlszabályozottság miatt ugyanakkor nehéz állni a versenyt, mondjuk Dél-Amerikával, miközben a vámháború megint csak érdekes helyzetet teremtett. „A jövőt végeredményben a profittermelő képesség fogja meghatározni” – adott kitekintést a várható piaci irányokról a Master Good fenntarthatósági és innovációs igazgatója.

A körforgásos gazdálkodás gyakorlati tapasztalatairól és a benne rejlő potenciálról még többet a három napos siófoki Portfolio Agrárszektor Konferencia 2025-ön tudhatunk meg, amelyre korlátozott számban még kaphatók jegyek.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images