Rekordévet fut a személyi kölcsön piac: 1000 milliárd forint fölé nőhet az idei kihelyezés

Az Otthon Start Program az elmúlt hónapokban a hitelezési piac központi témájává vált. Közben mintha a fogyasztási hitelek – különösen a személyi kölcsönök – háttérbe szorultak volna. Valóban ez a helyzet?

A fogyasztási hitelezés – különösen a személyi kölcsönök piaca – kiemelkedő évet zárhat. Bár kevesebb figyelem irányul erre a területre, a számok magukért beszélnek: tavaly 819 milliárd forintnyi személyi kölcsönt folyósítottak a bankok, az idei évben pedig várhatóan átlépi az 1000 milliárd forintot az új szerződésállomány, ami abszolút értékben az elmúlt öt év legnagyobb ugrása.

Ezt a növekedést több tényező mozgatja. Egyrészt piaci szinten nőtt az átlagos személyi kölcsönösszeg, míg a tavalyi év második negyedévében átlagosan 2,4-2,6 millió forint volt, addig ez egy évvel később 3,1-3,3 millióra emelkedett. Ma már számos pénzintézet kínál 12-15 millió forintos személyi hiteleket, miközben a felhasználási célok is egyre inkább átalakulnak. Míg korábban a személyi kölcsönt jellemzően olyan alkalmi kiadások finanszírozására használták, mint például utazás, iskolakezdés, ma már inkább hosszabb távú, nagyobb léptékű célokra veszik igénybe. A leggyakoribb felhasználási területek közé tartozik a lakásfelújítás és az autóvásárlás, de egyre hangsúlyosabban jelenik meg a hitelkiváltás is. Másrészrészt a személyi kölcsönt igénylők köre is bővül, a szerződésszám közel 15%-kal nőtt az előző évhez képest.

Mi hajtja most ennyire a személyi kölcsönök piacát? Milyen tényezők járultak hozzá ahhoz, hogy ez a hiteltípus ennyire népszerűvé vált a lakosság körében?

A személyi kölcsön mára gyorsabb, olcsóbb és könnyebben elérhető lett. Gyorsabb, mert már akár néhány órán belül igénybe vehető, a teljes hitelezési folyamat pedig akár egy nap alatt lezajlik – ez jelentős változás, ami kényelmesebbé és ügyfélbarátabbá tette a hitelfelvételt. Olcsóbb is, hiszen míg tavaly az új szerződések átlagos hitelkamata 17% körül alakult, idén év végére már 15,5-15,8% közötti szint várható.

Bizonyos jövedelmi szint és összegsáv felett pedig a legtöbb bank már 10% alatti kamatozású személyi kölcsönt kínál. Az elérhetőség terén is nagyot léptünk előre: a bankok elsődleges ügyfeleiknek – akik náluk vezetik a számlájukat, és oda is érkezik a jövedelmük – egyre gyakrabban kínálnak személyre szabott ajánlatokat, így a hitelfelvétel jóval egyszerűbbé vált. Emellett azoknak is igyekezünk versenyképes ajánlatot adni, akiknek lejáró kölcsönük van.

Amikor személyi hitelt szeretnének felvenni, mennyire néznek szét az ügyfelek a bankok ajánlatai között? Mennyire tudatosak ma a fogyasztók ebben a döntésben? Milyen szempontok alapján választanak banki ajánlatot?

A személyi kölcsönök felvétele az összehasonlító portáloknak köszönhetően ma már sokkal átláthatóbb. Ezáltal a termék egyre inkább úgynevezett „shopping around” jellegűvé vált, vagyis az ügyfelek körbe tudnak nézni, és össze tudják hasonlítani a különböző banki ajánlatokat. Ez a folyamat jól tükröződik a kutatási eredményeinkben is: a megkérdezettek 80%-a minden esetben összeveti a bankok ajánlatait, és tudatosan a legkedvezőbbet választja. Ez egy fontos elmozdulást jelez. Míg néhány évvel ezelőtt elsősorban a gyors és egyszerű hozzáférhetőség volt a legfontosabb szempont,

ma már sokkal inkább a pénzügyi kondíciók, vagyis az ár, a kamatláb és az egyéb díjak kerültek első helyre a döntésben.

Az ügyfelek tájékozódása elsősorban arra irányul, hogy hol találják a számukra legkedvezőbb feltételeket. Ez persze nem jelenti azt, hogy a gyorsaság vagy a kényelmi szempontok elvesztették volna a jelentőségüket, de ezek mára már alapelvárásként fogalmazódnak meg.

A személyi kölcsönök piacán is kezd megjelenni egy fiatalabb ügyfélkör. Mennyire kell másként gondolkodni erről a generációról, és milyen szempontokat kell figyelembe venni velük kapcsolatban a banki termékfejlesztés során?

A személyi kölcsönt továbbra is elsősorban a 25-49 éves korosztály veszi igénybe, de egyre hangsúlyosabban jelenik meg egy új ügyfélréteg, a Z generáció, vagyis az 1995 és 2010 között születettek. Ők már részben beléptek a pénzügyi szolgáltatások világába, és a következő években egyre fontosabb célcsoporttá válnak. A Z generáció különösen érzékeny a digitális élmény minőségére: 31%-uk gyorsított sebességgel fogyaszt online tartalmakat, és ha egy applikáció vagy weboldal nem elég gördülékeny vagy vonzó vizuálisan, akár 8 másodpercen belül továbbállnak. Ez világos jelzés a bankok számára, ennél az ügyfélkörnél ár mellett egyre nagyobb szerepet kap a gyorsaság, a digitális elérhetőség és az ügyfélélmény minősége. 

A mesterséges intelligencia ma már szinte minden iparágban jelen van – de a hitelezésben valóban túlmutat az egyszerű automatizáláson? Milyen konkrét pontokon tud érdemi támogatást nyújtani a fedezeti hitelezés folyamataiban, és hogyan járulhat hozzá az ügyfélélmény javításához?

A mesterséges intelligencia a hitelezés több területén is hatékony segítséget tud jelenteni. A chatbotok és virtuális asszisztensek például támogatni tudják a személyi kölcsön igénylését, de az AI szerepe messze túlmutat az első ügyfélkapcsolaton.

Segíthet a dokumentumok valós idejű kitöltése közben és azok automatikus feldolgozásában, személyre szabott ajánlatok összeállításában,

valamint vizsgáljuk annak lehetőségét, hogyan tudjuk beépíteni az AI-megoldásokat hitelbírálati döntések támogatása során. Már most is alkalmazunk egyébként különböző generatív AI-megoldásokat, és dolgozunk az AI agent lehetőségeken is.

Amikor a személyi kölcsönök jövőjéről beszélünk, felmerülnek a fintech-bank együttműködések. Ezt hogyan látja?

A korábbi években élt egy olyan vélemény, miszerint a fintech cégek a tradicionális bankok erős kihívói lesznek. Mára bebizonyosodott, hogy a fintech cégek többsége nem versenyezni, hanem együttműködni szeretne. Ezek a típusú kollaborációk pedig különösen hasznosak lehetnek a személyi kölcsönök piacán, hiszen segíteni tudnak többek között az operációs hatékonyság növelésben, a legújabb innovációs technológiák az ügyfélélmény központú megoldásaik adaptációjában. A digitális hitelezésben és a BNPL (Buy Now, Pay Later) konstrukciókban szerepük már most is meghatározó.

A Z generációra irányuló megkülönböztetett figyelem, az AI-megoldások és fintech együttműködéseken túl milyen egyéb személyi kölcsön jövőjét formáló lehetőségeket és kihívásokat lát?

Lehetséges fejlődési irány a személyre szabott ajánlatok erősítése. A bankoknál rendelkezésre álló ügyféladatok tudatos és jogszabályi előírásoknak, illetve adatvédelmi követelményeknek megfelelő felhasználásával olyan konstrukciók alakíthatók ki, amelyek valóban az adott ügyfél igényeire reagálnak.

Emellett kulcsfontosságú az igénylési folyamat további egyszerűsítése: az applikációk optimalizálása, a kisebb hitelek gyorsított eljárása és a felhasználóbarátabb hitelkalkulátorok mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a személyi kölcsön felvétele ne csak gyors, hanem élményszerű is legyen.

Nem szabad elfeledkeznünk az elkövetkezendő időszakban a hazai szabályozást is alakító uniós jogi szabályozásokról sem. Az egyik a CCD2 (Consumer Credit Directive 2), amelynek célja, hogy javítsa a fogyasztói hitel belső piacának működését számos kulcsfontosságú területen egy EU-szerte harmonizált keretrendszer biztosításával. A CCD2 nemcsak a kisebb összegű kölcsönökre és a BNPL-termékekre terjeszti ki a hatályát, hanem szigorúbb, illetve részletesebb előírásokat vezet be például az ügyféltájékoztatás, panaszkezelés, a hitelminősítés és digitális hitelezés területén. A másik a FIDA (Open Financial Data Access and Payment Package), az EU új adatmegosztási kezdeményezése. A cél egy pénzügyi adatmegosztási rendszer létrehozása, amely a fogyasztói jelzáloghitel-szerződésekre és a hitelekre is kiterjedne, de ezen felül a biztosításokra és befektetésekre vonatkozó adatok is megoszthatók lennének. Ez a verseny fokozódásán túl magával hozhatja új versenytársak, digitális pénzügyi tanácsadók, aggregátor platformok piacra lépését is.

Az online csatornák használata évek óta dinamikusan nő a hitelfelvételeknél is. Hol tart ez most? Mekkora arányban indítják és viszik végig az ügyfelek a folyamatot digitálisan, és hányan választják továbbra is a személyes ügyintézést a bankfiókokban?

Az MNB statisztikái szerint tavaly a személyi kölcsönök 42%-át teljesen online – mobilalkalmazáson vagy weboldalon – keresztül igényelték. 2023-ban még csak 22%, 2020-ban pedig mindössze 17% volt ez az érték, vagyis

közel két és félszeres növekedést jelent négy év alatt, ami jól mutatja a digitális csatornák térnyerését.

A növekedés mögött két tényező húzódik meg, egyrészt a keresleti oldal, vagyis az ügyfelek megváltozott szokásai, akik egyre inkább digitálisan intézik pénzügyeiket; másrészt a kínálati oldal, vagyis a bankok tudatos fejlesztései, amelyek révén széles körben elérhetővé váltak a digitális személyi kölcsön platformok. Az MBH Bank sem kivétel, nálunk is a személyi kölcsön igénylések egyre nagyobb része zajlik digitális úton.

Az áruhitel évek óta jelen lévő szereplője a hazai hitelezésnek, fedezet konstrukcióként jól ismert termék. Milyen trendek látszanak most ezen a piacon, és mennyire érzékelhető elmozdulás az ügyfelek választásaiban, amikor eldöntik, hogy áruhitelt vagy inkább BNPL-megoldást választanak?

A webshopokban végrehajtott fizetési módok tekintetében jól látható szerkezeti átalakulás figyelhető meg, ugyanis az áruhitel aránya csökken, ugyanakkor a BNPL-é folyamatosan nő. Ez a jelenség nemcsak nemzetközi szinten, hanem Magyarországon is egy dinamikusan kibontakozó piacot jelöl, amely új lehetőségeket teremt a fogyasztói hitelezésben. Az első BNPL-szolgáltató 2022-ben jelent meg itthon, és azóta fokozatosan bővül a piac.

A szolgáltatás főként a fiatalabb, digitálisan aktív ügyfeleket szólítja meg, és elsősorban online vásárlások során nyújt kényelmes fizetési megoldást.

A tapasztalatok alapján úgy látjuk, hogy ez a tendencia az elkövetkező években tovább erősödik majd a hazai webshoppiacon, és hosszú távon az áruhitelpiac szerkezetére is jelentős hatással lesz.

A fedezetlen hitelezés piacán több termékkategória is elérhető a személyi kölcsön és az áruhitel mellett. Mennyiben térnek el ezek egymástól az átlagos összeg, a futamidő és a célfelhasználás szempontjából?

Az áruhitelek esetében általában 300 ezer körüli átlagösszegekről beszélhetünk, ami nagyjából megfelel egy átlagos hűtőgép, mosógép vagy televízió árának. Ezzel szemben a személyi kölcsönök átlagos összege 3 millió forint között mozog. A futamidő tekintetében is jelentős a különbség: míg

az áruhitelek többnyire 12-24 hónaposak, addig a személyi kölcsönöknél az átlagos futamidő inkább 6 év körül alakul.

A fedezetlen hitelek közé tartozik a folyószámlahitel és a hitelkártya is, amelyek állománya 2024-ben 113, illetve 159 milliárd forint volt. Ezeknél a termékeknél nincs klasszikus futamidő, mivel keretalapú működésről van szó, az ügyfél mindig a rendelkezésre álló keretből gazdálkodhat, és a visszafizetett összeg újra felhasználható. Tipikus céljuk a rövid távú, váratlan kiadások fedezése, például egy hirtelen autószerviz vagy orvosi költség. Bár a termékek volumeneinek stagnálását vetítjük előre az idei évre, továbbra is fontos szerepet tölthetnek be a váratlan kiadások finanszírozásában. 

Az ügyfelek szokásai, a digitális technológiák fejlődése és az új piaci szereplők megjelenése nyilvánvalóan hatással vannak a bankok stratégiájára is. Milyen piaci folyamatok motiválják jelenleg a további informatikai- és termékfejlesztési irányokat?

Az MBH Banknál a fedezetlen hitelezés, ezen belül különösen a személyi kölcsön, kiemelt stratégiai terület. A piac folyamatosan bővül, és mi ezt a növekedést tudatosan építjük. Termékfejlesztésünk középpontjában az áll, hogy a hitelfelvétel egyszerű, gyors és ügyfélbarát legyen – többek között innovatív AI-megoldások segítségével. Folyamatosan figyeljük ügyfeleink igényeit, és ezekhez igazítjuk szolgáltatásainkat, hogy a személyi kölcsön valóban modern és könnyen elérhető megoldás maradjon. A következő évben további innovatív termékekkel készülünk, valamint egy új, korszerű hitelezési rendszer bevezetésén dolgozunk, amely a hazai piacon egyedülálló lesz.

A cikk megjelenését az MBH Bank támogatta.

Címlapkép forrása: Portfolio