„Nem mindegy, hogy egy bankár hány válságon ment keresztül” – Így lehet megnyerni a dúsgazdag magyarokat

Portfolio: Három évtizede indította el a Raiffeisen Bank a magyarországi privátbanki üzletágat, amely ma is meghatározó szereplő a hazai vagyonkezelési piacon. Hogyan értékeli az üzletág fejlődését és társadalmi szerepét az elmúlt 30 év tükrében?

Bálint Attila: Amikor az ember visszatekint 30 évre, rengeteg élmény fut át az agyán. A kezdetektől a mai napig tartó időszak számomra azt jelentette, hogy fiatalemberből érett szakemberré váltam, miközben ügyfelek és kollégák sokaságával dolgozhattam együtt. Ez nem pusztán gazdasági átmenet volt, hanem egy folyamatos út, tele jó élményekkel és tanulságokkal. A gazdasági ciklusok persze mindig hoztak jobb és rosszabb időszakokat, konjunktúrát és válságot, de összességében az egész periódust borzasztóan sikeresnek tartom. Egy érdekes gondolatkísérletből egy olyan, a banki eredményekhez jelentősen hozzájáruló üzletág nőtt ki, amely elégedett ügyfélkört termel és más területeket is erősít. Egy privátbanki ügyfélből lehet jól prosperáló vállalati partner is, a családtagjaiból pedig a lakossági üzletág fejlődéséhez hozzájáruló szereplő. Ennek a komplex csapatnak a jótékony hatásai eléggé sokszínűek és sokrétűek.

A rendszerváltás szerepe a mi sikerünkben megkérdőjelezhetetlen. Az első generációs vagyonfelhalmozóknak ettől a fontos gazdasági és politikai eseménytől nyílt valós lehetősége vállalkozni. A likvid pénzeszközeik kezdetben a vállalkozást támogatták, később viszont már a család vagyoni biztonságának szolgálatába álltak.

A magyarországi felső tízezer és a private banking gyakorlatilag egymásra talált. Ez volt az igazi cél, így működik ez a világ minden pontján.

Ma közel 1400 milliárd forintot kezelünk, jelentős részben milliárd forint feletti portfóliókkal. Nincsenek gépies válaszaink, hanem ember–ember kapcsolatokra építünk. Ténylegesen megismerjük az ügyfeleinket és egyedi válaszokat adunk a kérdéseikre, problémáikra. Nem futószalagon kínálunk dobozos termékeket, hanem testre szabott portfóliókat építünk. Nincs két egyforma ügyfél: mindenkinek más a családi helyzete, a vagyonnal kapcsolatos gondolkodása, a likviditási igénye. Akkor tudunk hatékonyan megfelelni az elvárásoknak, ha mindezt figyelembe vesszük és személyre szabott megoldásokat kínálunk.

Az elmúlt három évtized során több válság is sújtotta a befektetési piacokat – az 1998-as orosz válságtól kezdve a 2008-as pénzügyi válságon át a Covidig és az orosz–ukrán háborúig. Mely időszakok jelentették a legnagyobb megpróbáltatást az ügyfelek és tanácsadók számára, és milyen tanulságokat vontak le ezekből?

Mindig a válságok a legnehezebbek, de rengeteg tanulsággal is szolgálnak, és mindegyikből ki lehet jönni megerősödve. Korábban a dotcom-válság, majd az orosz válság idején is megéltük azt, hogy egy magyar blue chip árfolyama 20 ezer forintról először 10 ezer alá, majd 8 ezerre és végül 4 ezer alá esett. Egy ilyen látszólagos veszteséget elképesztően nehéz megélni, de privátbankári tapasztalattal szem előtt tudjuk tartani, hogy a blue chipek mögött mindig kitűnő vállalatok állnak. Az árfolyamesés egy igazi befektetőnek valójában olyan hívószó, ami azt jelzi, hogy olcsóbban lehet hozzájutni a részvényekhez. Mintha kiárusítás lenne egy nagybani piacon. Szemben az egyszerű spekulánsokkal, a mi ügyfeleink ilyenkor képesek és hajlandóak is újabb vásárlásokkal csökkenteni a bekerülési áraikat, ami számukra közelebb hozza a megtérülési pontot és egyértelmű hozamtöbblettel kecsegtet. A privátbankár mindig egyszerre rezdül az ügyfélkörével. Átérzi, amikor valamilyen szenzációs eredményt tudtunk elérni, és azt is, amikor átmenetileg valamilyen veszteség mutatkozik. Ha az ügyfél veszteséget szenved, az nekünk is álmatlan éjszakákat okoz.

Ilyen szempontból nem mindegy, hogy egy bankár hány válságon ment keresztül, hányszor tudta bebizonyítani, hogy képes higgadt maradni, sőt a nyugalmával az ügyfeleit is képes pozitívan támogatni.

Az ügyfelek nagyra értékelik az elérhető, empatikus és tapasztalt bankárt. A fiataloknak is van helyük a szakmában, de türelemre és alázatra van szükség. Azok vannak könnyebb helyzetben, akik tisztában vannak a kockázat-hozam összefüggésekkel, általános témákban is tájékozottak, komolyan veszik a nemzetközi világban rejtőző kockázatokat és felelősséggel állnak a feladatukhoz.

A 2025-ös év egészen új piaci dinamikákat hozott, mögöttünk van a tavaszi tőzsdei megrázkódtatás, a dollár nagy gyengülése, miközben a magyar állampapír-kifizetések élénkítették a befektetői aktivitást. Milyen hatással vannak ezek a fejlemények a private banking működésére és az ügyfélportfóliók összetételére?

A private banking lényege nem az ügyfelek vagyonának megduplázása, hanem a meglévő vagyon értékének megőrzése és hosszú távú gyarapítása. A számlát nyitók már eleve vagyonosnak tekinthetők. A mi feladatunk az, hogy a vagyon értékét megőrizzük, azaz észszerű kockázatvállalás mellett pozitív reálhozamot érjünk el.

Ügyfeleink idejük tekintélyesebb részét nem a vagyonukkal töltik, hanem már felépített vállalkozásaikkal foglalkoznak, hiszen máig ez az igazi intellektuális kihívás számukra, nem mellesleg pedig a jövedelmük fő forrása.

Ezért, noha valóban voltak nagy piaci mozgások az utóbbi időszakban, ezek nem eredményeznek drámai átalakulásokat a privátbanki portfóliókban. Üzletágunk nem opportunista hozzáállású, mi strukturáltan kezeljük az ügyfelek portfólióját. A részvények, befektetési jegyek, állampapírok, devizák és vállalati kötvények súlyát az ügyfél felmért kockázati profiljához igazítjuk. Ezek a fő választóvonalak ritkán változnak. A sokrétűség stabilitást biztosít és egyben lehetőséget is arra, hogy ha látunk egy nyilvánvaló piaci anomáliát, akkor annak hatását a segítségünkkel kihasználják vagy éppen elkerüljék az ügyfeleink.

A Raiffeisen privátbanki portfólió 50 százalékban pénzpiaci és kötvénykitettségből áll, miközben a részvények súlya alig 20 százalék. Figyelembe véve a kialakult makrogazdasági környezetet, a magas államadósságokat, hogyan értékelhető ez a stratégia hosszú távon? Tükrözi az ügyfelek igényeit, vagy várható ebben érdemi elmozdulás?

Maximálisan tükrözi az ügyfelek elvárásait, máskülönben nem tudnánk ilyen ütemben fejlődni. A private banking egyik legfontosabb mérőszáma a kezelt vagyon alakulása, és én büszkén állíthatom, hogy a kezdetektől hihetetlen dinamikával növekszünk. A legnagyobb három piaci szereplő egyike vagyunk, amely még értékesebb kijelentéssé válik, ha hozzáteszem, hogy mindezt kizárólag organikus módon értük el.

Az infláció persze kulcskérdés, ezt mindig igyekszünk megverni, mert mindenkor reálhozamot szeretnénk biztosítani az ügyfeleinknek. Van, hogy könnyebben megy és van, hogy nehezebben. Jelen pillanatban nagyon komoly inflációellenes küzdelmet látunk Magyarországon, az államháztartás kamatkiadásai jelentősen megnőttek az elmúlt évekhez képest. Korábban, a Covid előtti időszakban a „lower for longer” elmélet volt érvényben: alacsony kamatszint, alacsony infláció, így a kamatkiadások elenyészőek voltak. Ehhez képest a Covid után megugró inflációs környezet súlyos tehertételként jelent meg a költségvetésben, következésképpen most ismét az alacsonyabb infláció és a kisebb kamatkörnyezet vált kívánatossá. Mindezt az erős forint biztosan támogatni tudja.

Az euró-forint árfolyam a korábbi évekhez képest szokatlanul erős szinteken mozog, de ezt nagyban befolyásolhatja a közelgő választások miatti költségvetési költekezés. Milyen árfolyamtrendekre számít a Raiffeisen Bank a következő időszakban, és milyen tényezők alakíthatják a devizapiaci mozgásokat?

Megítélésem szerint a most látható erősödés nem véletlen, hiszen, mint említettem, az erős forint fontos eszköze az infláció mérséklésének. Az importált áruk beszerzési költsége jelentősen csökkent, sőt a szállítás és a feldolgozás költségei is mérséklődni tudtak. Ha visszanézzük az elmúlt 20-30 év trendjét, akkor egy lassan, de folyamatosan gyengülő árfolyampályát látunk, amiből a geopolitikai bizonytalanságokat követően kiugrott a hazai fizetőeszköz.

A mostani erősödéssel véleményem szerint visszakorrigáltunk a korábbi trendbe.

A Raiffeisen egyébként a mostani szinteknél gyengébb árfolyammal készíti a terveit, úgyhogy amit most látunk, az megítélésem szerint megsüvegelendő, főként miután nem tudjuk, meddig marad fent. Tartósan nem gondolom, hogy ilyen erős marad a forint.

A statisztikákból látszik, hogy a magyar befektetők egyre inkább a külföldi megoldások felé fordulnak el, előszeretettel választják a devizás eszközöket, illetve a külföldi szolgáltatókat. Ez egy természetes diverzifikációs folyamat, vagy esetleg a hazai szolgáltatási struktúra hiányosságaira utal?

Ezt nem így fogalmaznám meg, mert én nem ezt látom. Mi is vásárolunk rengeteg külföldi pénzügyi instrumentumot euróban vagy éppen dollárban. Az ügyfeleink a vagyonuknak közel 40 százalékát már euróban tartják, de 15 százalék körül van a dollár megtakarítások részaránya is. Ezeknek a vagyoni elemeknek nyilván az eredeti devizában keresünk befektetési megoldásokat, ezért tűnhet úgy – sokszor hamisan –, hogy ezek a vagyonok elhagyják az országot. Valójában ezeknek a megtakarítási formáknak a legtöbb esetben itthon történik a letétkezelése, azaz leginkább egy természetes diverzifikációs folyamatról beszélhetünk. A saját befektetési alapkezelőnknél is szinte az összes befektetési jegyünknek létezik már a forint mellett euró és dollár sorozata is, pontosan azért, hogy ha valaki a potenciális árfolyamnövekedés mellett még a devizahatásban is lát mozgásteret, akkor beemelhesse ezt a kockázatot az összkitettségbe, vagy éppen kizárhassa mindezt a portfóliójának összteljesítményéből.

A cikk megjelenését a Raiffeisen Private Banking támogatta.

Címlapkép forrása: Berecz Valter / Portfolio

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ