• Megjelenítés

EUyou

Jöhet az EU militarizálása, magyar vétó nélkül döntöttek erről Brüsszelben

Jöhet az EU militarizálása, magyar vétó nélkül döntöttek erről Brüsszelben

Az Európai Unió vezetői rendkívüli csúcstalálkozón hagyták jóvá a ReArm Europe nevű védelmi beruházási tervet, amely akár 800 milliárd eurónyi forrás mozgósítását is lehetővé teszi az elkövetkező öt évben. A cél az európai védelmi ipar fejlesztése, a stratégiai függőségek csökkentése és a kulcsfontosságú katonai képességek – például rakétavédelem, dróntechnológia és kiberbiztonság – gyors megerősítése. A csúcson Ukrajna támogatásáról is tárgyaltak, de míg a védelmi fejlesztések ügyében egység mutatkozott, Magyarország továbbra is ellenzi az újabb pénzügyi segítségnyújtást Kijev számára.

Veterán uniós politikus félig az EU-n kívül tartaná Ukrajnát

Veterán uniós politikus félig az EU-n kívül tartaná Ukrajnát

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság korábbi elnöke figyelmeztetett arra, hogy Ukrajna NATO-tagsága nem biztosítaná automatikusan a kívánt biztonsági garanciákat, sőt, komoly kockázatokat is hordozhat. Az Euronews The Europe Conversation című műsorában adott interjújában kifejtette, hogy Ukrajna jelenlegi helyzetében nem alkalmas sem a NATO-, sem a teljes jogú EU-tagságra, helyette korlátozott uniós csatlakozást javasolt. Juncker emellett Donald Trump amerikai elnököt is helyre tette.

Megkerülik a parlamentet? Kiderült Ursula von der Leyenék terve a fegyverkezésről

Megkerülik a parlamentet? Kiderült Ursula von der Leyenék terve a fegyverkezésről

Az Európai Bizottság egy 150 milliárd eurós védelmi finanszírozási eszköz, a ReArm Europe létrehozásán dolgozik, amely kedvező hitellehetőségeket kínálna a tagállamok számára az EU költségvetésének garanciájával. Andrius Kubilius védelmi biztos az új közös hitelfelvételre eszköz kapcsán közölte, hogy olyan jogi keretben működhet, amihez nem kell majd az Európai Parlament jóváhagyása. A tervet az EU történelmi jelentőségű lépésként kezeli, miközben továbbra is számít az Egyesült Államok támogatására a védelmi képességek erősítésében.

Von der Leyen bejelentette: hatalmas mentőövet dobnak az autóiparnak

Von der Leyen bejelentette: hatalmas mentőövet dobnak az autóiparnak

Átfogó akcióterv indul az európai autóipar jövőjének biztosítására. Az intézkedések célja, hogy a kontinens autógyártói megőrizzék versenyképességüket az egyre élesebb globális versenyben, miközben felgyorsítják az átállást a tiszta, digitálisan kapcsolt és autonóm járművek felé – jelentette be az Európai Bizottság szerdán. Ursula von der Leyen EB-elnök ismertette, hogy több milliárd támogatást adnak a gyártóknak, az ellátási láncok fejlesztésére, miközben számos szabályozást is egyszerűsítenek.

Ursula von der Leyen ötpontos haditervet jelentett be, komoly katonai lépések jöhetnek

Ursula von der Leyen ötpontos haditervet jelentett be, komoly katonai lépések jöhetnek

Az Európai Bizottság nagyszabású tervet mutatott be a védelmi kiadások gyors és jelentős növelésére, amely közpénzek felszabadítását, közös fegyverbeszerzéseket és magántőke bevonását is magában foglalja. Ursula von der Leyen szerint az EU egy fordulóponthoz érkezett, és minden rendelkezésre álló eszközt mozgósítania kell saját biztonsága érdekében.

Kész Ursula von der Leyen mesterterve, a magyar kormánnyal éleződhet a konfliktus

Kész Ursula von der Leyen mesterterve, a magyar kormánnyal éleződhet a konfliktus

Az Európai Bizottság egy új közös finanszírozási mechanizmust javasol az EU vezetőinek a védelmi kiadások gyors és jelentős növelése érdekében. Több terv is az asztalon van a helyreállítási és ellenállóképességi alap fel nem használt forrásait, de akár a regionális alapokat vagy az Európai Stabilitási Mechanizmus hiteleit is bevethetik. Ursula von der Leyen, a végrehajtó testület elnöke már kedd reggel bemutathatja mestertervét. Az EU egy semleges országa pedig már tervezi a békefenntartói szerepvállalásának növelését.

Magyarország akaszthatja meg az EU hatalmas tervét

Magyarország akaszthatja meg az EU hatalmas tervét

Az Európai Unió újabb ukrán segélycsomagjáról szóló tárgyalások akadályokba ütköztek, mivel Magyarország várhatóan megvétózza a javaslatot, és más tagállamok is nyitottak lehetnek az újragondolásra. Ursula von der Leyen ugyanakkor kreatívabb megoldásokat keres az ukrán támogatás biztosítására, miközben az EU védelmi kiadásainak növeléséről is döntés születhet. A fejlemények azt jelzik, hogy az európai vezetők nem találtak egyértelmű megoldást az USA által hagyott űr kitöltésére, és a katonai támogatás jövője továbbra is bizonytalan.  

Már jövőre 28 tagállama lehet az EU-nak, ami megmentheti az uniót

Már jövőre 28 tagállama lehet az EU-nak, ami megmentheti az uniót

Paradox módon az Európai Unió egy újabb szabályozással pezsdítheti fel a túlbürokratizált üzleti környezetet: egy a 27 tagállami jogrenden kívül álló regulációs rendszer áthidalhatná az eltéréseket, és versenyképesebbé tehetné az uniós vállalatokat. A „28. rezsim” néven készülő egyszerűsített szabályozást az Európai Bizottság hivatalosan csak 2026-ra ígéri, de uniós tisztviselők a Portfolio-nak azt mondták, hogy Brüsszelben gyors ütemben haladnak a tervek elkészítésével, így azt akár már a nyáron bemutathatják. Egyesek abban bíznak, hogy az áramvonalasított egységes rendszer olyan sikeres lesz, hogy idővel a tagállamok saját bürokráciájukat is hozzá igazítják.

Titkos EU-dokumentum szivárgott ki: hatalmas költekezés indulhat

Titkos EU-dokumentum szivárgott ki: hatalmas költekezés indulhat

A közös védelmi politika erősítéséről, Ukrajna biztonsági garanciáiról és az Oroszországgal való béketárgyalások lehetséges kereteiről egyeztetnek majd az Európai Unió vezetői a március 6-i csúcstalálkozón a tanács előzetes programterve alapján. Lengyelország különösen aktív szerepet vállal a folyamatban, miközben az uniós vezetők a védelmi kiadások növelésének és a fegyverkezési szabályok egyszerűsítésének lehetőségeit mérlegelik. Az új finanszírozási mechanizmusok kérdése is napirendre kerül, de egyelőre elkerülnék a közös adósságvállalást a tagállamok.

Brüsszel 40000 milliárd forintos bombát dob az iparra – ilyen még nem volt az EU történetében

Brüsszel 40000 milliárd forintos bombát dob az iparra – ilyen még nem volt az EU történetében

Az Európai Bizottság bemutatta a Tiszta Ipari Tervet, amelynek célja az uniós ipar versenyképességének növelése és a dekarbonizáció felgyorsítása. A terv az energiaintenzív iparágak és a tiszta technológiák támogatására összpontosít, miközben csökkenti az energiaköltségeket, ösztönzi a tiszta termékek iránti keresletet és erősíti az európai ipari ellátási láncokat. Az EU több mint 100 milliárd eurót (40 000 milliárd forintot) mozgósít a zöld átmenet finanszírozására, valamint egyszerűsíti az állami támogatási szabályokat és az ipari beruházások engedélyezési eljárásait. A kritikus nyersanyagokhoz való hozzáférés biztosítása és a körforgásos gazdaság megerősítése szintén kulcsszerepet kap, hogy az unió fenntarthatóbb és önellátóbb ipari modellt alakíthasson ki.

Ursula von der Leyen példátlan harckészültségbe helyezi az EU-t

Ursula von der Leyen példátlan harckészültségbe helyezi az EU-t

Az Európai Unió átfogó védelmi kiadási programot indít, amelynek célja a katonai képességek fejlesztése és az európai hadiipar megerősítése. Ursula von der Leyen bejelentette, hogy az EU külön finanszírozási eszközt hoz létre a stratégiai fontosságú területekre, köztük a légvédelemre, precíziós csapásmérő fegyverekre és a katonai mesterséges intelligenciára. A kezdeményezés sürgősségét fokozza, hogy Donald Trump elnöksége alatt az Egyesült Államok egyre inkább távolodik Európa biztonsági támogatásától, így az EU-nak saját forrásokra kell támaszkodnia védelmi képességei megerősítésében.

Brüsszel 37,5 milliárd eurós engedményt tesz az iparnak, de mindenki megfizeti majd az árát

Brüsszel 37,5 milliárd eurós engedményt tesz az iparnak, de mindenki megfizeti majd az árát

Az Európai Unió továbbra is elkötelezett ambiciózus klímacéljai mellett, de a versenyképesség megőrzése érdekében enyhítene bizonyos környezetvédelmi szabályokon. Az Európai Bizottság egy új ipari megállapodással támogatná az európai vállalatokat, miközben csökkentené az adminisztratív terheket és ösztönözné a hazai termelést. Bár egyes iparágak üdvözlik az egyszerűsítést, kritikusok attól tartanak, hogy a változások gyengíthetik a klímavédelmi szabályozásokat és az átláthatóságot.

Brüsszel új adót terjesztene ki, Trump visszatérése mindent borít

Brüsszel új adót terjesztene ki, Trump visszatérése mindent borít

Franciaország, Olaszország és Lengyelország az Európai Unió szén-dioxid-határadó (carbon border adjustment mechanism, CBAM) kiterjesztését szorgalmazza, hogy új bevételi forrást teremtsenek a Covid-időszakban a közös adósságfelvétel hozamfizetéseinek finanszírozására. A kezdeményezés ugyanakkor komoly politikai vitákat vált ki, mivel egyes országok attól tartanak, hogy Donald Trump esetleges visszatérése az Egyesült Államok élére kereskedelmi megtorláshoz vezethet. Az Európai Bizottság júliusban mutathatja be az adótervezetet.

Az EU gazdasága nem is kaphatna Trump ármánykodásánál nagyobb ajándékot

Az EU gazdasága nem is kaphatna Trump ármánykodásánál nagyobb ajándékot

Bár az EU számára jelentős kiadásnövekedést jelentene a védelmi beruházások felfuttatása, a gazdasági hatások már rövid távon is kedvezők lehetnek. A Kiel Intézet elemzése szerint a védelmi kiadások növelése akár 0,9-1,5 százalékponttal is hozzájárulhat az európai GDP bővüléséhez, mivel a hadiipari beruházások munkahelyeket teremtenek és fellendítik a technológiai innovációt nagyon rövid idő alatt. Hosszú távon pedig a védelmi iparba áramló források javíthatják az uniós gazdaság versenyképességét, különösen a termelékenység növekedésén keresztül. Mario Draghi, volt EKB-elnök reformcsomagja szerint a megfelelő koordináció és közös uniós finanszírozás segíthet abban, hogy a védelmi beruházások ne csak az európai biztonságot erősítsék, hanem gazdasági előnyöket is teremtsenek. Az uniós gyártók előnyben részesítése és a védelmi beszerzések EU-s összehangolása szintén hozzájárulhat az ipari kapacitások fejlesztéséhez és a gazdasági növekedéshez.

További EU-pénzeket veszít el a kormány, alig van tér pályázatok kiírására

További EU-pénzeket veszít el a kormány, alig van tér pályázatok kiírására

Magyarország jelentős uniós forrásokat veszít el az Európai Bíróság által kiszabott bírságok és a befagyasztott támogatások miatt. A kormány 2024 júniusa óta napi 1 millió eurós büntetést bukik el a költségvetésből az uniós menekültügyi szabályok megsértése miatt. Az Európai Bizottság közérdekű adatigénylésünkre közölte, hogy már közel 325 millió eurót levont az országnak járó uniós támogatásokból a 2021–2027-es kohéziós források terhére, és a bírság tovább halmozódik. Eközben Magyarország a jogállamisági eljárás miatt több mint 1 milliárd eurót tavaly év végén végleg elveszített, és ha a befagyasztott forrásokat nem sikerül időben felszabadítani, akkor az n+2 szabály miatt még további milliárdok veszhetnek el minden év decemberében. A fedezettel rendelkező uniós pályázatoknál már csak korlátozott a kabinet mozgástere.

Háború esetén ezer sebből vérezne az EU, a frontig is alig jutnának el a katonák

Háború esetén ezer sebből vérezne az EU, a frontig is alig jutnának el a katonák

Nemhogy elég katonája nincs az Európai Uniónak, a meglévők sem jutnának ki a frontra: a katonai mobilitási stratégia hiába kulcsfontosságú szerepet játszik a kontinens védelmi képességeinek megerősítésében, az Európai Számvevőszék jelentése szerint az eddigi fejlesztések jelentős hiányosságokkal küzdenek. Bár az EU 1,69 milliárd eurót különített el a kettős felhasználású infrastrukturális projektekre, a finanszírozás elosztása aránytalan volt, és számos stratégiailag fontos beruházás elmaradt. A koordináció hiánya, az előzetes stratégiai tervezés gyengesége és a katonai szempontok háttérbe szorítása mind hozzájárult ahhoz, hogy a program végrehajtása nem hozta meg a várt eredményeket. Az uniós ellenőrök szerint sürgős reformokra van szükség.

Pénzügyi vihar előtt: gyökeres változások jönnek az EU-forrásoknál

Pénzügyi vihar előtt: gyökeres változások jönnek az EU-forrásoknál

Az EU 2028-tól kezdődő pénzügyi keretének egyik fő kihívása a helyreállítási alaphoz felvett közös adósság törlesztése, amely évente 13,9 milliárd eurót igényel – értékelte az Európai Parlament költségvetési szakbizottsága a most induló vitát az unió új közös költségvetéséről. A védelmi és biztonsági kiadások emelkednek, részben az immobilizált orosz vagyon felhasználásával. Az EU bővítési tervei, különösen Ukrajna csatlakozása, további jelentős kiadásokat hozhatnak. Az Európai Bizottság 36,5 milliárd eurós új saját bevételi forrásokat javasolt, de ezek kidolgozása egyelőre nagyon lassan halad. Az Európai Parlament szakbizottsága a költségvetés reformját és nagyobb parlamenti ellenőrzést sürget ezek miatt.

Brüsszel euró milliárdos uniós források előtt nyitja meg az utat – itt vannak a részletek

Brüsszel euró milliárdos uniós források előtt nyitja meg az utat – itt vannak a részletek

Az Európai Bizottság készen áll arra, hogy együttműködjön a tagállamokkal a gazdasági visszaesés kezelése érdekében, akár a vészhelyzeti záradékok elindításával. Eközben a kohéziós alapok átcsoportosítása is lehetőséget teremt egyéb prioritások finanszírozására. Felmerült annak lehetősége is, hogy a helyreállítási és ellenállóképességi eszközből megmaradó forrásokat védelmi kiadásokra fordítsák – hangzottak el az uniós végrehajtó testület szokásos napi sajtótájékoztatóján csütörtökön.

A magyar kormány elképesztő költekezést produkált az EU-s jelentés szerint

A magyar kormány elképesztő költekezést produkált az EU-s jelentés szerint

Az Európai Bizottság csütörtökön közzétett egy áttekintést az állami támogatási intézkedések alkalmazásáról az ideiglenes válság- és átállási keret (TCTF) keretében. A jelentés szerint a tagállamok aktívan éltek a lehetőséggel, de a jóváhagyott forrásoknak csak egy részét használták fel eddig. GDP-arányos Magyarország folyósította a legtöbb támogatást a vállalatoknak és a háztartásoknak.

Magyar elnöke lett egy uniós intézménynek - íme a részletek

Magyar elnöke lett egy uniós intézménynek - íme a részletek

Tüttő Kata megválasztásával az első magyar, aki egy uniós intézmény élére került a Régiók Európai Bizottságának elnökeként. Navracsics Tibor, területfejlesztési miniszter a bizottság növekvő befolyását emelte ki, amely az Európai Parlament súlyával vetekedik, miközben még nem vesz részt közvetlenül a döntéshozatalban. Az új elnök, Tüttő Kata hangsúlyozta az önkormányzatiság fontosságát és az európai összetartás erősítésének szükségességét, kiemelve a kohéziós politika kulcsszerepét az Unió stabilitásában és a tagállamok közötti konvergenciában.

Címlapról ajánljuk
Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Rejtélyes az újabb száj- és körömfájás kitörés - Nehéz hetek jönnek Magyarországon
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility