Christophe Hansen, az Európai Unió mezőgazdasági biztosa figyelmeztetett, hogy a védelmi kiadások növelése nem történhet a Közös Agrárpolitika (KAP) kárára, amely jelenleg az EU hétéves költségvetésének harmadát teszi ki – közölte a Financial Times.
Egy Ursula von der Leyen elnök nevével fémjelzett, most kiszivárgott bizottsági dokumentum szerint az Európai Bizottság összevonná a kutatási és innovációs forrásokat egy új „Versenyképességi Alapban”. A tervet már ellenzi az Európai Parlament és a kutatók egy jelentős része, akik különálló programokat követelnek.
Az EU 150 milliárd eurós fegyverkezési hitelprogramot indít, amelyből tagállamai közösen szerezhetnek be hadieszközöket. A forrásokat főként uniós gyártóknál költik el, de korlátozottan harmadik országok cégei is részt vehetnek.
Európa évek óta küzd azzal, hogy nem tudja megtartani legígéretesebb startupjait és innovátorait, akik gyakran az Egyesült Államok fejlettebb tőkepiaca és rugalmasabb szabályozási környezete felé fordulnak. A túlburjánzó uniós szabályozások, mint a GDPR vagy az AI Act, különösen hátráltatják a növekvő technológiai cégeket, miközben a kontinens tehetségben és ötletekben nem szenved hiányt. A geopolitikai változások – különösen Trump esetleges visszatérése – új esélyt kínálhatnak Európának, amit Brüsszel már próbál megragadni célzott programokkal és tőkepiaci reformokkal. Ezek egyike a szép csendben elindított európai Szilícium-völgy létrehozását célzó Silicon Saxony program is. A több éve működő klasztert most mutatták be a tagállamok minisztereinek, hogy támogatást szerezzenek az EU-s technológiai csodafegyverhez.
Az Európai Bizottság digitális adó bevezetését fontolgatja, hogy fedezni tudja a 350 milliárd eurós, a Covid-19 utáni helyreállítási alapból származó közös uniós adósság visszafizetését – derül ki a Politico által megszerzett belső dokumentumból.
Az uniós fúziós szabályozás egyre nehezebben tud lépést tartani a digitalizációval, a globális verseny éleződésével, a zöld átállással és a stratégiai iparágak védelmének igényével, ami a versenyképességi hátrány egyik legfőbb oka. Ezekre a kihívásokra reagálva az Európai Bizottság 2025 májusában átfogó nyilvános konzultációt indított az vállalatfelvásárlási és -egyesülési irányelvek (M&A) felülvizsgálatára. A cél, hogy a jövőben nagyobb figyelmet kapjanak az innovációs hatások, az infrastruktúra-beruházások, valamint az európai vállalatok globális versenyképessége. A reformot támogatja az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság is, amely konkrét javaslatokat tett a hatékonyságértékelés korszerűsítésére, az állami támogatások összehangolására és az innovációbarát fúziók ösztönzésére.
Az Európai Bizottság 7,3 milliárd eurós (3000 milliárd forintos) beruházással indítja el a 2025-ös Horizon Europe munkaprogramot, amely a kutatás, innováció és tehetséggondozás megerősítését célozza. A program egyszerre támogatja az EU zöld és digitális átállását, valamint segíti a háború sújtotta térségekből érkező tudósokat.
Nagyjából egy hónapon belül akarja egyeztetni a fegyveripari lazításokat az Európai Bizottság, amellyel kísérletet tesz arra, hogy annyi magántőkét vonzzon be a stratégiai függetlenedésbe, amivel már felveheti a versenyt a világhatalmakkal is. Május és június a védelmi cégekkel való szoros egyeztetésekről fog szólni, hogy az új szabályozási csomag, lehetőleg semmilyen értelmetlen bürokratikus akadályt ne gördítsen az újrafegyverkezés útjára.
Az Európai Bizottság 2016 óta először frissítette a megválasztott parlamenti képviselők utazásai során járó naponta elszámolható költségtérítését. Az utóbbi évek inflációja mindenhol meglátszik a költőpénzben, de míg a szállásdíjak tipikusan csökkentek is az EU keleti régiójában, addig Magyarországon mindkét tételt komolyan megemelték.
Érdemben módosít az állami beruházási törvényen a kormány új rendelete, amely a költségellenőrzés részletszabályait fekteti le, és részben orvosolja azokat az aggályokat, amelyeket korábban az Európai Bizottság fogalmazott meg a közbeszerzési eljárások átláthatóságával, az összeférhetetlenségi szabályok hiányosságaival és az uniós források felhasználásának kockázataival kapcsolatban. Retorzióként újabb forrásfelfüggesztést is belengetett Brüsszel. A most kihirdetett szabályozás minden, az értékhatárt elérő állami vagy uniós támogatású építési beruházásra egységes költségellenőrzési mechanizmust ír elő, szigorú monitoring és dokumentációs kötelezettségek mellett.
Az Európai Unió új lendületet adna a tőkepiaci integrációnak, miután évi több száz milliárd euró áramlik ki az Egyesült Államokba, miközben az európai cégek forráshiánnyal küzdenek. A Bizottság „befektetési és megtakarítási unió” néven új programot indított a háztartási megtakarítások reálgazdaságba irányítására. A reformcsomag az értékpapírosítás felélesztésétől az egységes felügyelet bevezetéséig számos, régóta halogatott strukturális intézkedést tartalmaz. A cél, hogy az EU végre versenyképes alternatívát nyújtson az amerikai tőkepiacokkal szemben, amiről már most kedden fontos megállapodásra juthatnak az uniós pénzügyminiszterek.
Tíz uniós tagállam szerint módosítani kell az EU mikrochip-stratégiáját, mert a 20%-os globális piaci részesedési cél irreálisnak tűnik. A kritikák összhangban állnak az Európai Számvevőszék jelentésével, amely szerint a jelenlegi beruházások nem elegendők a versenyképesség érdemi javításához.
Túl kevés információ áll rendelkezésre arról, hogy a helyreállítási alap forrásai valóban elérték-e céljukat, és milyen eredményeket hoztak. Az uniós támogatások kifizetése nem a tényleges teljesítményhez, hanem inkább a végrehajtás üteméhez igazodik, miközben sok esetben még az alapfogalmak sem egyértelműek. Az Európai Bizottság ellenőrzési rendszere nem nyújt elegendő védelmet a pénzügyi visszaélésekkel szemben, a tagállamok közötti különbségek pedig megnehezítik az összehasonlítást. A 2026 végére időzített projektdömping fokozza a kockázatokat, és veszélyeztetheti az alap célkitűzéseinek teljesülését – írja az Európai Számvevőszék egy friss, az RRF-ről szóló, nagyon kritikus hangvételű jelentésében.
Az Európai Parlament elfogadta a következő költségvetési ciklusra vonatkozó iránymutatásait, amelyek bár bizonyos szempontokból kifejezetten mérsékeltek, mégis jelentősen felbolygathatják az uniós forrásokat elosztó mechanizmusok működését. A jelentést készítő képviselők szerint elsősorban nem több pénzre, hanem egy jobb rendszerre van szükség, ahol tisztább és érthetőbb elvárásokhoz kötnék az összes uniós forrás hozzáférhetőségét. A jövőben a Magyarország EU-forrásainak befagyasztását eredményező jogállamisági rendszert is újraírhatják.
Magyarország újabb jogi kiskapukat keres az Európai Bizottság által jogállamisági aggályok miatt befagyasztott uniós források felszabadítására – írja a Financial Times. Az Európai Parlament költségvetési szakbizottsága eközben követeli a Bizottságtól, hogy az előírt intézkedések nélkül ne folyósítsanak a blokkolt EU-támogatásokból a magyar kormánynak, emellett 11 tagállam is tiltakozik a források feloldása miatt.
Komoly modernizáción esik át az Európai Unió hétéves költségvetése, ami akár ahhoz is vezethet, hogy bizonyos fokig kikerülhet a nemzeti kormányok kezéből a források elosztásának felügyelete. Az Európai Parlament javaslatai alapján nem csak a jogállamisági kritériumok válhatnak szigorúbbá a következő időszakra, de az is elképzelhető, hogy új módokat keresnek a támogatások helyi szintre, akár közvetlenül az önkormányzatokhoz történő eljuttatására.
Három halálos áldozatról szólnak a hírek.
További szankciókat sürget.
Közel százmilliárd forintot vitt haza egy év alatt az éllovas.
Kim Dzsongun kiakadt, fejeknek kell hullani.
90%-ban önellátó Magyarország.
Fellélegezhetnek az állattenyésztők?
A gyepek és méhlegelők körül mindig forró a hangulat, de a tét sokkal nagyobb a lakók igazánál.
Körvonalazódik, mihez kezdtek a magyarok a felszabaduló megtakarításaikkal.
