Kicsivel optimistább a Fed - derül ki a jegybanki elemző stáb frissen napvilágot látott előrejelzéséből. Idén 2-2,6, jövőre pedig 2,2-3,6 százalékkal növekedhet a gazdaság, a munkanélküliség viszont már jövőre elérheti a 6,5 százalékos szintet.
A Fed Nyíltpiaci Bizottságának kétnapos ülése véget ért, azonban továbbra sem világos, hogy mikorra tervezik az eszközvásárlások visszafogását a jegybankárok. A közleménnyel egyidejűleg napvilágot láttak a friss jegybanki prognózisok, amelyek szerint alacsonyabb infláció és kedvezőbb munkaerőpiaci környezet várható.
Annak ellenére, hogy a japán indexek erősödtek a szerdai kereskedésben, az európai piacokon óvatos eséssel indult a nap. A déli órákra azonban érezhetően javult a hangulat, mely viszont nem tartott sokáig, és újra lefele indultak az irányadó indexek. A hazai börze fej-fej mellett haladt a nyugati társaival, végül a BUX 0,9 százalékot esett, mely elsősorban az OTP és a MOL számlájára írható. A szerdai kereskedés hangulatán Ben Bernanke amerikai jegybankelnök esti sajtótájékoztatóját megelőző bizonytalanság végig megfigyelhető volt.
Fontosabb részletek
Hullámvasútra ültették a forint árfolyamát a keddi kereskedésben. Az euróval szembeni jegyzések két egységnyi sávban ingadoznak. A befektetők már a holnapi Fed-döntésre várnak.
Úgy tűnik, hogy a világ jegybanki alkalmazottjai egyre nehezebben tudják átadni üzeneteiket, és sokszor ellentétes nézetek válnak meghatározóvá. Ben Bernanke, a Fed elnöke a jegybanki lazító program kivezetésével kapcsolatos piaci várakozásokat próbálja a megfelelő útra téríteni, de egyelőre úgy tűnik, nem hisz neki a piac - írta meg a Portfolio.hu múlt pénteken. Haruhiko Kuroda, japán jegybankelnök reflációs programja is balul látszik elsülni egyelőre, a kötvényhozamok emelkednek. Szerda este ismét a Fed elnökének szavaira figyelhet a piac. A kérdés, hogy a program kivezetésével kapcsolatban tud-e meggyőzőbben kommunikálni az elnök. A választ majd a határidős piac mondja meg.
A megszokottal ellentétben ezúttal rossz hír a bankoknak a kötvénypiaci hozamkörnyezet emelkedése - figyelmeztet cikkében a Bloomberg. Ennek oka az, hogy a kamatkörnyezet emelkedését ezúttal nem a hitelkereslet emelkedése, hanem a Fed eszközvásárlási programjának befejezésével kapcsolatos befektetői aggodalom okozza. Ez a variáció csökkenti a bankok nyereségét.
Az uniós pénzügyminiszterek pénteken döntenek Brüsszelben arról, hogy megszűntetik-e az Európai Bizottság által javasolt öt ország, így a Magyarország ellen folyó túlzottdeficit-eljárást. A hét többi napja inkább a külföldi események miatt lesz izgalmas. Számos adat érkezik az Egyesült Államokból és ezen a héten ülésezik a Fed is. Az ülést követően napvilágot látnak a jegybanki elemző stáb friss prognózisai és sajtótájékoztatót tart Ben Bernanke. Az eurózónából és Kínából friss beszerzési menedzser indexekre számíthatunk.
Az amerikai Fed tisztviselői már hetek óta arról próbálják meggyőzni a befektetőket, hogy ne reagálják túl majd azt, amikor elkezdik visszafogni a jelenleg 85 milliárdos eszközvásárlási programjukat - hívja fel a piac figyelmét a Wall Street Journal blogjában a lap egyik publicistája. Jon Hilsenrath úgy látja: bár a Fed jegybankárok hangsúlyozzák azt is, hogy a program befejezése egyáltalán nem jelenti azt, hogy az alacsony kamatok korszaka is gyorsan véget érne, a piac mégsem hiszi ezt el. Számos mutató ugyanis azt jelzi, hogy a piac már 2015 eleje előtt is kamatemelést vár. Hilsenrath ezért arra számít, hogy Ben Bernanke Fed-elnök a jövő heti kamatdöntési sajtótájékoztatón újból igyekszik majd érzékeltetni: az eszközvásárlási program vége és az első kamatemelés között még hosszú idő fog eltelni, ellentétben a piaci árazásokkal.
0,8-1 százalékos mínusszal zártak a vezető amerikai részvényindexek. Nem jelentek meg fontosabb amerikai makroadatok, a befektetői hangulatot továbbra is a Fed programjának esetleg változtatásával, valamint az EKB kötvényvásárlási programjának német alkotmánybírósági vizsgálatával kapcsolatos félelmek mozgathatják.
A tegnapi jelentõs gyengülés, majd nap végi erõsödés után ma viszonylag jó formában vágott neki a forint a napnak, és dél körül határozott erõsödést produkált. Ezzel az euróval szembeni jegyzések 295,5-ig süllyedtek, amelyet délután újra tesztelt az árfolyam. Tegnap még 301-nél is járt a kereskedés, azaz intenzív kilengéseknek vagyunk szemtanúi. Ezek az elõttünk álló napokban is fennmaradhatnak, mivel a külföldi hangulatban is nagy kilengések látszanak. Ennek oka egyrészt az, hogy a Fed felõl várt monetáris politikai változás még hozhat pozícióátrendezéseket, másrészt a török feszültség egyelõre beláthatatlan következményekhez vezethet, harmadrészt a német alkotmánybírósági meghallgatások mai körében is elhangozhatnak fontos üzenetek az EKB kötvényvásárlási programjával kapcsolatban.
Másfél hónapos mélypontra esett ma a forint az euróval szemben, amely fejlemény elsősorban nem magyar okokkal függ össze, hanem azzal, hogy az amerikai jegybank felőli monetáris politikai változásokra készül a piac. Amint elmúlt napokbeli elemzéseinkben már rámutattunk: ez a folyamat nagyfokú változásokat (fog) okoz(ni) számos fejlett és feltörekvő piacon. Éppen ennek jeleit látjuk ma is, hiszen a tegnapi elemzésünkben különösen veszélyeztetettnek bemutatott országok kötvény- és részvénypiacai valóban komoly leértékelődési nyomás alatt állnak, ami magával rántja saját devizáikat is. Ezen változások alól a magyar piacok sem tudják kivonni magukat, amelyet bizonyos gyenge makrogazdasági fundamentumaink sem tesznek lehetővé, így összességében a kinti fejlemények fokozott veszélyt jelentenek a magyar eszközárakra. Ebben a helyzetben a Magyar Nemzeti Banknak érdemes még akkor is fokozottan óvatosnak lennie a kamatcsökkentési sorozattal, ha egyébként például a ma megjelent inflációs adatok engednék a további lazítást.
Bár a pénteki amerikai munkaerőpiaci adatokat sokan sokféleképpen értelmezték, az amerikai államkötvény piac mégis viszonylag egyértelmű értékelést adott pénteken: intenzíven emelkedtek a hozamok. A 10 éves kötvényhozam újra a 13 hónapos csúcs közeli szintet tesztelte.
Az elmúlt hetekben az egyik legfontosabb témává vált a globális pénz- és tőkepiacokon, hogy az amerikai jegybank mikor és milyen ütemben állíthatja le a tavaly ősz óta gőzerővel üzemelő pénznyomdáját, azaz eszközvásárlási programját. Amint kétrészes elemzésünk múlt csütörtöki részében bemutattuk: már eddig is jelentős pénz- és tőkepiaci mozgások alakultak ki a fejlett részvény- és kötvénypiacokon. Mai elemzésünkben azt járjuk körbe, hogy mely országok és eszközosztályok voltak az igazán nagy nyertesei eddig az olcsó pénz korszakának, és részben emiatt, részben makrogazdasági adottságaik miatt mely területeken van nagyobb esély a korrekcióra. Amint bemutatjuk: a magyar piacok nem feltétlenül az eddig beáramlott tőke mennyisége miatt lehetnek veszélyben, hanem sokkal inkább az ország gazdasági-pénzügyi sérülékenysége miatt.
Mai elemzésünk főbb megállapításai:
- az emelkedő amerikai hozamkörnyezet a fejlett és feltörekvő kötvény-, illetve részvénypiaci tőkeáramlási folyamatokban, valamint a devizaárfolyamokban lényeges változást hozhat
- az eddigi igen erős globális befektetői hozaméhség várhatóan csillapodik, illetve a következő időszakban valószínűleg jobban megvizsgálják majd a befektetők a vásárlandó eszközök fundamentumait
- az eszközosztályok közül valószínűleg a fejlett és fejlődő részvénypiacok, valamint a magas kamatozású európai és amerikai vállalati kötvénypiacok vannak a legnagyobb veszélyben
- az egyes fejlett piaci országok közül az elmúlt évekbeli erőteljes kötvénypiaci tőkebeáramlás esetleges megfordulása miatt Mexikó, Lengyelország, Csehország, Dél-Afrika, Törökország és Dél-Korea lehet a legveszélyeztetettebb, míg részvénypiaci értelemben Dél-Korea, India, és Brazília állnak a rangsor elején
- makrogazdasági szempontból a gyengébb külső/belső egyensúlyi pozícióban lévő országok vannak nagyobb veszélyben, így a kelet-közép-európai térségben Ukrajna, Törökország, Románia
- Magyarország esetén a magas állam- és külső adósság, a magas refinanszírozási igény, illetve a gyenge gazdasági növekedés a leggyengébb pontok
- ezeknek a gyenge pontoknak a jelentőségét a globális likviditásbőség eddigi időszaka elfedhette, de a következő időszakban ez is változhat.
Stabilan a 298-as szint körül kezdte a mai napot a forint az euróval szemben, majd a nagy nemzetközi befektetõi hangulati hullámzás mellett kora délutánra fokozatosan erõsödni tudott. Így egyre távolabb került a tegnap elért 300-as szinttõl, ami egyhavi forint mélypontot jelentett. A fél hármas amerikai adatok utáén mcsak átmeneti forintgyengülés mutatkozott, a jegyzések végül 295 közelébe ereszkedtek. A hazai fizetőeszköznek segített, hogy a lengyel jegybank interveniált a zloty védelme érdekében.
Több elemző is immáron a Fed mennyiségi lazítási programjának a lassabb kivezetésére számít. Míg korábban a megkérdezett elemzők többsége szerint a negyedik negyedévben már pusztán 50 milliárd dollárral zsugorodott volna a Fed eszközvásárlási kerete, a mai felmérésekből az derül ki, hogy immáron 65 milliárddal számolnak. A program lassulásával kapcsolatos bizonytalanságok tükrében esést láthattunk a Standard & Poor's részvényindexben és emelkedést a kötvényhozamokban.
Az unortodox gazdaságpolitikai lépések kifejezetten kulcsszerepet töltöttek be a globális pénzügyi válság legsúlyosabb pontjain. Azt követően eredményességük már nehezebben megítélhető, de alapvetően elmondható, hogy a Fed mennyiségi lazítási programja kedvezően hatott (és hat) az USA gazdaságára. A pontos növekedési hatás okozati feltárása módszertanilag problémás lehet, de a direkt cél, a hozamok csökkentése egyértelműen sikerült. Ezen unortodoxia világra való tovagyűrűző hatása vegyes, de inkább enyhén kedvező képet mutat. Az USA által indukált sokkok jelentős kihatással vannak más országok növekedésére. Ennek a fő csatornája pedig az, hogy az amerikai piac központi szerepet tölt be a globális eszközárak alakulásában. Az USA első mennyiségi lazítási programja jelentős, 0,3 százalékos növekedési többletet eredményezett az ország kereskedelmi partnereinél. Az újabb körök már ennél egy sokkal mérsékeltebb eredményt mutatnak, ugyanakkor az IMF korábbi becslései szerint az USA egy százalékkal nagyobb gazdasági növekedése akár fél százalékos növekedési többletet is eredményezhetett egyes G20 országoknál.
Az USA mennyiségi lazításának harmadik szakaszának lassulásáról a korábbi cikkünkben olvashat. Jelen cikk a tovagyűrűző hatások hátterével foglalkozik, majd következő elemzésünkben a specifikus kockázatokról olvashat.
Az Egyesült Államokban ma délután látnak napvilágot a májusi foglalkoztatottsági és munkanélküliségi adatok, amit ezúttal is izgatottan várnak a piaci szereplők, hiszen ezek meghatározók lehetnek a jövőbeli jegybanki intézkedésekre nézve. Elemzők szerint májusban hasonló mértékben bővült a foglalkoztatottság, mint áprilisban, a munkanélküliség viszont nem változott. A legfrissebb felmérések eredményei szerint ősszel csökkenhet a jegybanki beavatkozás mértéke, ám a korábbinál lassabban.
A befektetők többsége jelenleg a Fed eszközvásárlásainak várható visszaesésétől tart, a Deutsche Bank közgazdásza, David Bianco azonban úgy véli, az aggodalom nem indokolt, vizsgálódásai alapján ugyanis arra jutott, hogy a múltban a monetáris szigorítások kezdetén a részvénypiac jellemzően jól teljesített, az S&P 500-as mutató az esetek többségében lényegében korrekció nélkül emelkedett tovább - írja a Business Insider.
Az elmúlt hetekben az egyik legfontosabb témává vált a globális pénz- és tőkepiacokon, hogy az amerikai jegybank mikor és milyen ütemben állíthatja le a tavaly ősz óta gőzerővel üzemelő pénznyomdáját, azaz eszközvásárlási programját. Mivel a program az elindítása óta erőteljes hatásokkal járt a pénzügyi piacokon, így érthető a növekvő nyugtalanság, és a kialakult trendek megtörése. A Fed-program lassításának, majd leállításának időzítése a következő hónapok amerikai makroadatain múlik, ezért a piacok adatvezérelt üzemmódba váltottak, amely a következő hetekben is jelentős kilengéseket hozhat. A várhatóan tovább emelkedő amerikai állampapírpiaci hozamkörnyezet, illetve erősödő dollár azzal a veszéllyel is jár, hogy a feltörekvő piaci tőkebeáramlás lassul, illetve egyes országok esetén meg is fordul. Ez a kilátás Magyarország pénz- és tőkepiaci folyamatait is jelentősen befolyásolhatja: ugyan hozzánk nem özönlött a tőke az elmúlt években, de bizonyos szempontok alapján fokozottan sérülékenyek vagyunk.
Kétrészes elemzésünk első részének főbb megállapításai:
- az, hogy a Fed jegybankárai nyíltan beszélnek a program leállításáról, azt jelzi, hogy végéhez közeledik a rendkívül laza amerikai monetáris politika ötéves korszaka
- a program leállítása az amerikai gazdaság megerősödésével függ össze, ami javítja a globális gazdasági kilátásokat, így a döntésnek piaci értelemben kettős üzenete van
- kicsi az esélye, hogy a Fed szeptember előtt elkezdené lassítani az eszközvásárlási programját, az pedig esélytelen, hogy azt egy lépésben be is fejezné
- a lassított eszközvásárlás még mindig növekvő piaci likviditást, a program leállítása pedig huzamosabb ideig rendkívül magasan maradó likviditást jelent, így a piacokra eddig ható erők részben kitarthatnak
- a Fed első kamatemelésétől még messze, akár évekre lehetünk az amerikai gazdaság sérülékenysége, magas eladósodottsága miatt
- fel kell készülni egy több évtizedes amerikai hozamcsökkenési trend végére, illetve egy valószínűleg több éves dollárerősödési trend kezdetére.
Az amerikai gazdaság teljesítményének "mérsékelt" növekedését állapítja meg a Fed nyíltpiaci bizottsága a szerdán közzétett gazdasági helyzetértékelésében, a Bézs könyvben.
Pedro Sánchez folytatja.
Még hogy nem kompatibilis!
Kilőttek a határidős árak, de meddig lehet a nyugati civilizáció kávéfogyasztási igényeit kielégíteni?
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
