MNB

Beelőztek minket a lengyelek - Jöhet az újabb magyar kamatvágás?

Mai ülésén 50 bázisponttal mérsékelte az irányadó rátát a lengyel jegybank, ezzel az alapkamat a magyar szint alá, 2%-ra süllyedt. A lépés hatására újból felerősödhetnek a magyar kamatcsökkentési várakozások a piacon.

Mindenki egyetértett a jegybankban az alacsony kamatokkal

A Monetáris Tanács teljes összhangban döntött a kamatok szinten tartása mellett, amivel úgy ítéli meg, hogy elérhető az inflációs cél a kitűzött időtávon - derült ki a Magyar Nemzeti Bank szeptember 23-i üléséről szóló jegyzőkönyvből. A kibocsátási rés záródik a gazdaságban, így pedig mérséklődik a dezinflációs nyomás is. A jegyzőkönyvben ismét rámutattak, hogy a döntéshozók tartósan fenn kívánják tartani a jelenlegi kamatkörnyezetet. Az alábbiakban a jegybank közleményét tesszük közzé, a kiemelések pedig tőlünk származnak.

Tömegeket húzott csőbe az ügynök - 60 milliós bírság az MNB-től

Bejelentés hiányában végzett tőkepiaci közvetítői, függő ügynöki tevékenységet a Kancellár Globális Piacok Kft. - állapította meg az MNB, amely megtiltotta a tevékenység folytatását, és 60 millió forint bírság megfizetésére kötelezte a társaságot.

Friss számok érkeztek: elkapkodják Matolcsy olcsó hitelét

Erős hónapja volt a Növekedési Hitelprogramnak. A program második szakaszának tavaly október 1-jei indulása óta 402,7 milliárd forintnyi hitelszerződést kötöttek a kis- és középvállalkozások - közölte az MNB. A hitelek 58%-a friss beruházási hitel.

Háromhavi csúcson Magyarország nemzetközi tartalékai

Kismértékben, 148 millió euróval 35,684 milliárd euróra emelkedtek szeptember végére Magyarország nemzetközi tartalékai - közölte az előzetes adatot ma reggel a Magyar Nemzeti Bank.

Így nyesi le az MNB a bankrendszer vadhajtásait

2013 végén a hazai felügyeleti rendszer gyökeresen átalakult, a PSZÁF a jegybankba integrálódott. Ezen eseménnyel párhuzamosan ugyanakkor történt egy hasonlóan lényeges, de kisebb figyelmet kapó esemény is: az MNB európai viszonylatban is erős jogosítványokat kapott ahhoz, hogy a devizahitelezés elterjedéséhez hasonló rendszerszintű kockázatok ellen időben és hatásosan fellépjen. Ez az ún. makroprudenciális jogkör, ami lehetőséget ad rá, hogy a jövőben az alapvetően a felügyeleti eszköztárban eddig is meglevő eszközöket, többlet-tőke és likviditási követelményeket olyan helyzetekben aktivizálja az MNB, amikor a bankok szintjén felépülő speciális kockázatok egyedi szinten ugyan nem, de a nemzetgazdaság egésze szintjén egyoldalú és káros kitettségeket eredményeznek. A makroprudenciális eszközök ezen kívül alkalmasak lehetnek arra, hogy a pénzügyi rendszer gazdaságfinanszírozó képességét kiegyensúlyozzák, vagyis recessziós időszakban többlet-hitelezésre, boom esetén pedig óvatosabb hitelezési döntésekre késztessék a bankrendszert.

Akár 2016-ra tolódhat az első MNB-kamatemelés

A hazai és a külső inflációs környezet miatt nem kizárható, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2016-ig vár a monetáris szigorítás elkezdésével - vélekedtek pénteki tanulmányukban londoni pénzügyi elemzők.

Így adnak hitelt a bankok a devizahiteles bejelentés után

Lakáshitelből 67%-kal, személyi kölcsönből 32%-kal vett fel többet a lakosság augusztusban, mint egy évvel korábban. Az adatokból egyelőre nem látszik, hogy devizahiteles veszteségeik miatt a bankok visszafogták volna hitelezési tevékenységüket, igaz, még nem telt el elég idő az első (júliusi) devizahiteles törvény elfogadása óta. Lakáshitelt átlagosan 6,8%-os THM mellett vettek fel a családok augusztusban, pedig 5% alatti konstrukciók is elérhetők.

Jól csinálják Matolcsyék? - Egymásnak estek a jegybankárok

Csaknem teljes egyetértéssel kezdődött, végül éles vitába torkollt a Budapest Economic Forum jegybankelnöki panelbeszélgetése a jegybankok és ezen belül hangsúlyosan az MNB válság során mutatott teljesítményével, szerepével kapcsolatban. Normális, hogy a válság során kibővül a jegybankok szerepe, és bizonyos reálgazdasági célok is bekerülnek a követendő célok közé, de az MNB kamatcsökkentésének mértékével és egyéb élénkítő lépésekkel kapcsolatban már éles pengeváltás alakult ki. Balog Ádámnak például rosszul esett, hogy Surányi György szerint nincs semmi igazán új az MNB által tavaly óta követett monetáris politikában. Surányi többek között az MNB bankrendszerrel kapcsolatos "leültető" stratégiája kapcsán is éles kritikával élt.

Fontosabb részletek

  • Bod Péter Ákos szerint a sokféle jegybanki eszköz együttesen fejti ki hatásait, így "a sikernek sok apja-anyja van, abban szeret mindenki osztozni"
  • Járai Zsigmond szerint most teljesen mást csinál az MNB, mint korábban és most teljesen jó is, amit tesz
  • Karvalits szerint ez (az alacsony kamaton keresztüli, forintgyengülésre is alapozó stratégia) furcsa Járaitól, aki korábban saját elnöksége alatt éppen ennek ellenkezőjét csinálta
  • Surányi György szerint már 100 éve is lényegében azt csinálták a jegybankok, mint a most újként tálalt lépések, az viszont új és jó jelenség, hogy a fiskális és monetáris politika közötti fal leomlott
  • Balog Ádám szerint nem igaz, hogy ne tennének újszerű, innovatív lépéseket és hangsúlyozta: az MNB sok elemzés alapján, megalapozottan csökkentette a kamatot,
  • A 2,1%-os alapkamat a jelenlegi inflációs kilátások mentén 2015 második félévéig fennmaradhat és a közönségszavazás is azt jelezte: egyelőre valóban nem várható kamatemelés
  • Surányi szerint elhibázott, hogy az MNB csak a headline inflációra "lő" és szerinte súlyos negatív gazdasági következményei lesznek a bankrendszer "leültetésének"

Devizahitelek forintosítása: friss terveket árult el az MNB

Éles versenyben kínált forinthitelekkel cserélhetik le a bankok a devizahiteleket a jövő évi forintosítás során - nyilatkozta Nagy Márton, az MNB igazgatója a Reutersnek. Szerinte ez felgyorsíthatja a felvásárlásokat, összeolvadásokat a bankrendszerben.

Devizahitelek: az MNB kikényszeríti az elszámolási törvény végrehajtását

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ellenőrizni fogja a tisztességtelen egyoldalú kamatemelések és az árfolyamrés alkalmazása miatt a hitelfelvevőknek visszajáró összeg elszámolását, és eltökélt abban, hogy az elszámolási törvény pontos végrehajtását a rendelkezésére álló erős eszközökkel kikényszerítse - nyilatkozta Windisch László, a jegybank alelnöke.

Így forgatta fel életünket az ingyenes készpénzfelvétel

2014 második negyedévében is folytatódott az elektronikus tranzakciók forgalmának emelkedése Magyarországon, az elektronikus fizetések lebonyolításához szükséges infrastruktúra azonban nem változott jelentősen - állapítja meg friss adatai alapján az MNB. A jegybank statisztikája szerint kevesebbszer több pénz felvételére használjuk a bankautomatákat. Több területen is megfigyelhető az elektronikus pénzforgalom modernizálódása, így folyamatosan növekszik az érintés nélküli kártyás fizetések aránya, egyre jelentősebb az internetes kártyahasználat szerepe, az euró átutalási forgalmon belül pedig emelkedik a SEPA szabvány szerint lebonyolított tranzakciók aránya. A fizetési kártyákhoz kapcsolódó visszaélések továbbra is alacsony szinten vannak.

Durva bírság a MagNet Banknak

Az MNB 19 millió forint bírságot szabott ki a MagNet Bank Zrt.-re a pénzmosás elleni törvény megsértése miatt, és kötelezte a hitelintézetet a jogsértő gyakorlat megszüntetésére - áll az MNB legfrissebb sajtóközleményében.

Így csap meg minket az ukrán válság

Az idén 0,2 százalékponttal, jövőre pedig akár 0,4 százalékponttal is kisebb lehet a GDP-növekedés az ukrán krízis hatására - vélik a Magyar Nemzeti Bank közgazdászai. Az embargó hatására az infláció is kisebb lehet, amennyiben az élelmiszerkínálat növekedése lefelé nyomja az árakat.

Közel 1 százalékot nyert az MNB az első félévben

Az általános fejlett piaci állampapír hozamcsökkenés közel 1 százalékos (nem-realizált) nyereséget okozott a Magyar Nemzeti Bank összesen 8 különböző portfólióban kezelt devizatartalékán - derül ki a jegybank napokban közzétett első féléves jelentéséből, amely időszak alatt egyébként a tartalékok 2,3 milliárd euróval nőttek. Az egy évvel ezelőttivel szemben azt most nem tudtuk meg, hogy az egyes portfóliók pontosan hogyan teljesítettek, csak azt, hogy mindegyik aktívan kezelt portfólió nyereséget hozott, illetve azt, hogy az MNB által benchmarkként használt mutatóhoz képest ez a közel 1%-os nyereség minimális felülteljesítést jelent.

Kiderült: így nyertek százmilliárdokat Matolcsyék

A folyamatos jegybanki kamatcsökkentések a kamateredmény sort, míg a gyengébb forintárfolyam a devizaárfolyamból származó eredmény sort javította jelentősen és ez tette lehetővé, hogy az alapítványok számára úgy adjon át 200 milliárd forintnyi vagyont a jegybank, hogy közben az első félévi eredménye még mindig 18 milliárdos nyereséget tartalmazzon - többek között ez derült ki a Magyar Nemzeti Bank ma közzétett első féléves jelentéséből. Az anyag egyik érdekes ábrája szerint jórészt a márciusi dollárkötvény-kibocsátás hatására (ami a jegybanki tartalékba került át) a tartalékok átlagos bekerülési árfolyama euróban kifejezve szép lassan felkúszott 290-ig, noha egy éve még 274-nél láthattuk. Mindez azt is jelenti, hogy ha a jelenlegi 311 körüli szinten maradna tartósan az euró árfolyama, akkor például euróként már "csak" 7-8%-os nyereséget tudna elkönyvelni a jegybank a devizahitelek forintosításához eladandó devizán. Igaz, mivel ez várhatóan sok milliárd eurós tétel lesz, így az általa kereshető nyereség még így is brutális összeget adhat ki, ami potenciálisan további "költekezés" előtt nyitná meg az utat. Erről bővebben az alábbi cikkünkben írtunk, illetve vélemény cikkben külön foglalkoztunk az alapítványi vagyonátadás közgazdasági képzést támogató részével:

Az MNB áldását adta az MKB Bank és leányai államosítására

Engedélyezte a magyar állam tulajdonszerzését az MKB Bank Zrt.-ben az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsa. A döntés egyúttal a bank által teljesen vagy részben birtokolt leányvállalatokban való állami tulajdonszerzést is jelent - olvasható az MNB közleményében.

Egyre jobban üt minket az ukrán krízis (2.)

Jövőre már más szerkezetben bővül a gazdaság, mint az idén. A GDP-t a korábbi előrejelzésekhez képest sokkal inkább a lakossági fogyasztás húzza, a beruházás és az export kevésbé.

Itt az MNB nagy devizahiteles bejelentése

Két új eszköz bevezetésével segíti a Magyar Nemzeti Bank a lakossági devizahitelek elszámolását és kivezetését - jelentették be a jegybank mai sajtótájékoztatóján. Ezzel egyszerre kerülnék el, hogy a forint árfolyamára nyomás nehezedjen, és hogy a jegybank devizatartaléka jelentősen csökkenjen.

Fontosabb részletek

  • Október 13-án, hétfőn két új eszközt indít a jegybank, amellyel devizát bocsát forint(likviditás)ért cserébe a bankok rendelkezésére.
  • Ez a kettő mind a devizahitel-elszámolás, mind a forintosítás segítésére alkalmas.
  • Az eszközökre azért van szükség, mert ez a két esemény jelentős banki devizakeresletet generál, ami gyengítené a forintot.
  • A "feltételes eszköz" (spot tranzakció) a rövid lejáratú külső források csökkentéséhez, "a feltétel nélküli eszköz" (forward ügylet) pedig a hosszú lejáratúak csökkentéséhez járul hozzá.
  • A feltételes eszköz célja, hogy a devizatartalék csökkenése közben csökkenjen a bankok rövid külső adóssága, és ezzel a jegybanki devizatartalék-igény is.
  • A feltétel nélküli eszköz lehetővé teszi, hogy a bankok ne most zárják le hosszú forrásaikat, a devizatartalék pedig fokozatosan csökkenjen.
  • Az új eszközökkel így a túlzott forintgyengülést és devizatartalék-csökkenést is megelőzik.
  • A jegybank felkészült az egylépéses forintosításra, de ennek részletei még nem ismertek.

Ezermilliárd forintnyi "tisztességtelenséget" vallottak be a bankok

A jegybanknak készített jelentésben 206 pénzintézet 450 saját szerződési feltételt minősített tisztességtelennek, az általuk alkalmazott mintegy 3000-ből, miközben 2300-at tartottak tisztességesnek, a többit nem minősítették - írta a Magyar Nemzet.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Nem mese ez: rengeteg pénz hullik a magyarokra pillanatokon belül
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.