Előzetes megállapodást kötött az Európai Unió és az Egyesült Államok, hogy elkerüljék a transzatlanti adatáramlás fennakadását, amelyet az EU legfelsőbb bíróságának korábbi döntése komoly kockázatnak tett ki – közölte az EU Bizottság vezetője, Ursula von der Leyen és az Egyesült Államok elnöke, Joe Biden pénteken.
Verbális bántalmazás, gyűlöletbeszéd, cyberbullying, nem ismeretlen fogalmak ezek a webkettes online térben, szinte mindenki találkozott már valamilyen szintű agresszióval online fórumokon, Facebook-csoportokban, és gyakorlatilag nincs olyan poszt az ismert közszereplőktől, amik alatt ne azonnal támadási felületet keresnének a hozzászólók, gyakran súlyosan megsértve egymás érzéseit. A népszerű videójátékok sem mentesek az online erőszaktól, pedig ezek sok esetben a most épülő metaverzumok alapjai, a kérdés pedig az, hogy ha egyre valósághűbbek lesznek ezeken a platformokon az átélt online élmények, akkor azok milyen lelki vagy később akár testi károkat okoznak az áldozatoknak, ki és hogyan védi majd meg őket a támadásoktól.
Ugyan a törvényjavaslatot még júniusban fogadták el és csak 2023-ban lép hatályba, sokaknak elkerülhette a figyelmét, hogy milyen fontos változások is érkeznek az ingatlan-nyilvántartásban és ügyintézésekkel kapcsolatban. A módosítások több olyan területet érintenek, mely a vállalkozók eddigi ügymeneteit is megváltoztatja, ilyen többek között az elektronikus földhivatali beadás lehetősége, valamint az ország bármely pontjából elérhető ingatlan-ügyintézés is - írja a Telekom hellobiznisz.hu oldala.
Az Európai Bizottság elítéli magánszemélyek bármi fajta kommunikációjának lehallgatását, az információs rendszerek feltörése bűncselekmény az Európai Unióban - jelentette ki Didier Reynders igazságügyi biztos Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésének a Pegasus kémprogram körüli botrányról folytatott vitáján szerdán.
Törvényt fogadott el Kína pénteken annak megakadályozására, hogy a nagy internetes cégek visszaéljenek az internetre felkerülő személyes adatokkal. Az új jogszabály hasonlít az Európai Unióban három éve elfogadott Általános Adatvédelmi Rendelethez (GDPR), de nagy különbség, hogy nem korlátozza a kínai kormány, illetve a kormánypárt személyes adatokhoz való hozzáférését.
Ugyanaznap, amikor a magyar pedofiltörvényt vitatták, az Európai Parlament egy európai szintű jogszabályt is útjára bocsájtott a gyermekek internetes zaklatása ellen. Ennek adatvédelmi vonatkozásait is vitatják, ráadásul most egy német bíróság is keresztbetett egy – rasszista – megnyilvánulás törlésének. Ez rámutat egy ellentmondásra: miközben a szociális hálók és más nagy portálok és internetes platformok túlhatalmát próbáljuk korlátozni, egyben felelőssé is tesszük őket, hogy – akár felhasználóik ellenében is – rendet tartsanak a házuk táján. Az alábbiakban Szabó S. László írását közöljük.
Négy nappal azután, hogy múlt hét szerdán elindult a kereskedés az amerikai tőzsdén a világ egyik legnagyobb utazásszervező cégének, a Didinek a részvényeivel, egy kínai hatóság arra utasította az alkalmazásboltokat, hogy vegyék le kínálatukból a Didi app-jét. A vád az, hogy a kínai Ubernek is hívott fuvarmegosztó óriáscég jogellenesen gyűjtötte a felhasználók személyes adatait. A történet azonban a Didinél jóval többről szól, Peking egymás után támadja a kínai technológiai óriáscégeket, szakértők szerint azért, mert nem tűri, hogy egyfajta állam az államban jöjjön létre, hogy magáncégek nagyobb hatalomra tegyenek szert, és több adattal rendelkezzenek a felhasználóikról, mint a kínai állam. A folyamat a Didinél biztosan nem áll meg, ma ugyanis az illetékes kínai hatóság bejelentette, hogy vizsgálatot folytat több kínai tech céggel szemben.
Megtilthatja az EU a Facebook számára az adatok továbbítását Európából az Egyesült Államokba, ami nem csak a közösségi média óriásra mérne nagy csapást, de a többi nagy európai technológiai vállalatra nézve is komoly következményei lennének. Az ügyben ma lesz egy rövid meghallgatás, amit követően döntés születhet az ír legfelsőbb bíróságon - írja a CNBC.
Az ír legfelsőbb bíróság jóváhagyta az ügyben illetékes ír adatvédelmi bizottságnak (DPC) annak a folyamatnak a folytatását, mely végül a Facebook számára megtilthatja az adatok továbbítását az EU-ból az Egyesült Államokba – írja a MarketWatch.
Jogellenesnek ítélte egy ausztrál bíróság pénteken a Google Android-felhasználókat érintő helymeghatározási adatkezelését, amellyel a bíróság szerint az internetes óriásválllalat félrevezette a felhasználókat 2017 januárja és 2018 decembere közt.
A Facebook alapítója és vezérigazgatója, Mark Zuckerberg nagy magabiztossággal állítja, hogy a közösségi média vállalat át fogja vészelni azt az adatvédelmi változtatást, amit az Apple idén eszközölt. Az Apple iOS 14 operációs rendszerét használók tavasztól könnyebben tudják az alkalmazások követési tevékenységét blokkolni az iPhone-okon és az iPadeken, ezzel megnehezítve a hirdetések targetálását az olyan alkalmazásoknak, mint a Facebook. Korábban azt prognosztizálta a Facebook, hogy már az első negyedéves számokon nyomot hagyhat ez a lépés, most viszont Mark Zuckerberg azt állítja, hogy akár jól is kijöhet belőle.
Az Apple és a Facebook alaposan egymásnak ütközött az elmúlt hetekben, az Apple ugyanis a mobil operációs rendszerén olyan változtatásokat alkalmaz, ami első ránézésre a felhasználók adatbiztonságát szolgálja, de amivel alaposan belenyúl a nagy tech cégek, mint a Facebook működésébe, ezzel súlyos, dollármilliárdokban mérhető veszteséget okozva nekik. A Portfolio legújabb podcastjában Fekete Beatrix, a Portfolio elemzője beszélgetett Keleti Arthurral, az Informatikai Biztonság Napja, az ITBN alapítójával az Apple-Facebook csörte kapcsán az adataink védelméről, arról, hogy mit tudnak rólunk a nagy technológiai vállalatok, hogyan figyelnek meg minket a mobil eszközeink kameráival és mikrofonjaival, mit tudhatnak rólunk az otthoni okoseszközeink, mint a TV-k vagy akár a robotporszívók, és arról is, hogy hogyan védhetjük meg magunkat a kibertérben.
Az egyes uniós tagállamok adatvédelmi hatóságai egyenként perelhetik a Facebookot annak ellenére, hogy a cég központja Írországban van – állapította meg ajánlásában az Európai Bíróság tanácsadója.
Az Európai Unió Bírósága érvénytelenítette csütörtökön az EU és az Egyesült Államok között létrejött, a személyes adatok továbbítását lehetővé tevő adatvédelmi megállapodást.
Két év után az Európai Bizottság nem lát indokot a rendelet módosítására – nem minden lehetőségét használjuk még teljesen, többek között az ellenőrzésben és az előírások betartatásában kell előrelépni. Erre utal nem csak az Európai Bizottság jelentése, hanem az adatvédelmi hatóságok elé került és a sajtóban is megszellőztetett sok kihágás is. Az alábbiakban Szabó S. László adatvédelmi szakértő vendégszerzőnk cikkét közöljük.
Az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) fokozta az átláthatóságot, a személyes adatok védelmét, érvényesíthető jogokat biztosított az embereknek, és új európai irányítási és jogérvényesítési rendszert hozott létre - közölte az Európai Bizottság az általános adatvédelmi rendeletről szerdán kiadott jelentésében.
100 milliós bírságot kapott a Digi Távközlési és Szolgáltató Kft-t a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságtól egy adatvédelmi incidens miatt – szúrták ki a GDPR Specialisták.
Vészhelyzet van, nem a személyes adataink védelme a legfontosabb dolgunk – ugyanakkor nemcsak csalók halásznak a zavarosban, a túlterjeszkedésre hajlamos hatóságok is kihasználhatják a helyzetet, a vészhelyzet sok mindenre ürügyül szolgálhat, ami nem is szükséges. A veszély elmúltával meg már meg se lepődünk, hogy maradnak a rendkívüli intézkedések. Valóban át kell azonban hágni az adatvédelmi jogszabályokat a járvány megfékezése érdekében?
Új kormányzati munkacsoport alakult, amely vizsgálni fogja, hogy a legnagyobb nemzetközi technológiai vállalatok hogyan befolyásolják az életünket, érvényesülni tudnak-e az alkotmányos garanciák, emberi szabadságjogok ezeknél a szolgáltatóknál. A Portfolio-nak adott interjújában a Digitális Szabadság Bizottság konkrét terveit részletezte Varga Judit igazságügyi miniszter, akinek kiemelt célja, hogy megakadályozza egyfajta pszeudo-jogrendszerek kialakulását a digitális térben. A tárcavezető hangsúlyozta: az államnak kötelessége védeni az emberek jogait, ha kell, a technológiai cégekkel szemben is.
Elvesztik az európai uniós adatvédelmet a britek a Google-nél, a cég ugyanis bejelentette, hogy a brit felhasználók fiókjára ezentúl az amerikai adatvédelmi szabályok vonatkoznak – írja a Reuters.