Figyelmeztet Olaf Scholz: súlyos veszély leselkedik Németországra
A szélsőjobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) jelentette veszélyre hívta fel figyelmet Olaf Scholz német kancellár a Bundestag holokauszt-emlékülésén – írja a Reuters.
A szélsőjobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) jelentette veszélyre hívta fel figyelmet Olaf Scholz német kancellár a Bundestag holokauszt-emlékülésén – írja a Reuters.
A német közvéleményt mostanában leginkább foglalkoztató témák egyike a szélsőjobboldalinak tartott Alternatíva Németországnak (AfD) erősödése. A párt már hónapok óta második helyen áll a közvélemény-kutatásokban, magasan előzve a jelenlegi kormánykoalíció pártjait. Igazán égetővé az tette a kérdést, hogy januárban nyilvánosságra került: novemberben egy AfD-politikusok részvételével zajló titkos találkozón a nem asszimilálódó bevándorlók tömeges kitoloncolásáról szóló tervről értekeztek. Ennek hatására most hétvégén megteltek a német nagyvárosok utcái: több százezren demonstráltak az AfD ellen.
Marine Le Pen, a francia radikális jobboldal vezetője kemény szavakkal bírálta a német szélsőjobboldali AfD-t, és a közös európai parlamenti együttműködés felbontásával fenyegette meg – írja a Tagesschau.de.
Alice Weidel, az Alternatíva Németországnak (AfD) társelnöke a Financial Times-nak azt mondta, hatalomra kerülésük esetén népszavazást tartanának Németország EU-s tagságáról a Brexit-referendum mintájára.
Összesen mintegy 250 ezer ember vonult ki német nagyvárosok utcáira szombaton a szélsőjobboldal elleni tüntetésre – írja a Tagesschau.de.
Január 8-án új párt jött létre Németországban, amelyet máris 4 százalékra mérnek, de potenciálisan akár 14 százaléknyi szavazót is megszerezhet. A pártot a radikális baloldali Baloldalból kilépett Sahra Wagenknecht alapította, és elsősorban a radikális jobboldali AfD szavazóit hódítaná el. Eközben a német belső hírszerzés volt vezetője, Hans-Georg Maaßen, aki jelenleg még az ellenzéki konzervatív CDU tagja, szintén új párt alapítását tervezi, amely ugyancsak az egyre erőteljesebb rendszerellenes hangulatot lovagolná meg.
A hetek óta tartó németországi gazdatüntetések egyik legnagyobb erődemonstrációját tartották Berlinben hétfőn. A gazdák elégedetlenségének oka, hogy a német kormány költségvetési kiigazításként el akarja venni a mezőgazdasági gépekhez járó dízeltámogatást. Bár az Olaf Scholz-féle kabinet részben visszakozott, a megszorításból teljesen nem akar engedni, a gazdaszervezetek viszont csak a javaslat végleges elvetését látják elfogadhatónak. Az ellenzéki radikális jobboldali párt, az AfD, illetve más szélsőséges szervezetek közben igyekeznek a maguk javára fordítani a gazdák haragját, egyesek már „parasztfelkelést” vizionálnak.
Szerte Németországban zajlanak az egyre látványosabb, sőt, egyre dühösebb gazdatüntetések december óta, amelynek legújabb fejezete a tegnap kezdődött egyhetes erődemonstráció. A nagyvárosokban és fontosabb utakon traktoros blokádokkal, sőt, időnként jelentős mennyiségű hígtrágya szétlocsolásával és kisebb összecsapásokkal tarkított, egyre balhésabb megmozdulások közvetlen oka a mezőgazdasági dízel-támogatások csökkentésére és az agrárgépek utáni gépjárműadó-mentességre irányuló kormányzati terv. Az eredetileg bejelentett megszorításokon ugyan enyhített a kormány, ám a tüntetések nem csitultak. Amellett, hogy az ellenzéki politika, különösen az AfD is tüzeli a gazdákat, lényegesen többről van szó, mint a mégoly jelentős kedvezmények féltéséről, vagy politikai kommunikációról. A német gazdatársadalom régóta érzi úgy, hogy a mezőgazdaság nem kapja meg a baráti hozzáállást a kormányzat részéről, és mintegy közellenségként van beállítva, amelyhez rögtön lehet nyúlni, ha megszorításokról van szó.
A 2015–2016-os migránsválság óta 2023-ban volt a legsúlyosabb a bevándorlási helyzet Európában, évek óta nem látott számú menekült és gazdasági bevándorló érkezett a földrészre. Eközben az izraeli–palesztin konfliktus újbóli erőteljes kiéleződése Európában is éreztette a hatását, ahol a jobbára muszlim vallású bevándorlók palesztinpárti és Izrael-ellenes jelszavakkal vonultak az utcákra, és több helyen is összecsaptak szélsőjobboldali ellentüntetőkkel. A bevándorlás fokozódása a bevándorlásellenes erőknek kedvezett: Európa-szerte törnek előre a radikális jobboldali pártok.
Felező válságban van az Olaf Scholz kancellár vezette német kormánykoalíció: kicsit több mint két évvel a választások után és kicsivel kevesebb mint két évvel a következő választások előtt eddigi legnehezebb napjait éli a német kormány. Scholz és a hatalmon lévő pártok népszerűsége mélyponton, nincs elfogadott 2024-es költségvetés, egyre nagyobb a feszültség a kabineten belül, miközben a legkisebb koalíciós párt tagságának egy része kilépne a kormányból, az ellenzék pedig előrehozott választásokat követel. Van-e kiút a válságból?
Bajorországban a Keresztényszociális Unió (CSU), Hessenben a testvérpárt Kereszténydemokrata Unió (CDU) kapta a legtöbb szavazatot a két németországi tartományban vasárnap tartott helyi törvényhozási (Landtag-) választáson az urnazárás után megjelent első adatok, a szavazókörökből kilépő választók megkérdezésén alapuló felmérések (exit poll) szerint.
Október 8-án tartományi választást tartanak Németország leggazdagabb régiói közül kettőben: Bajorországban és Hessenben. Bár úgy tűnik, a helyi kormányok mindkét tartományban hatalmon maradhatnak, a szövetségi kormánykoalíciót alkotó pártok általában veszteségeket lesznek kénytelen elkönyvelni, míg az országos szinten a közvélemény-kutatásokban második helyre lépett szélsőjobboldali AfD tovább erősödhet mindkét, nem feltétlenül a bázisának tekinthető nyugatnémet tartományban. A két tartományi választás ezért újabb csapást jelenthet az Olaf Scholz kancellár vezette kormánykoalícióra.
Közös kampányt hirdetett Marie Le Pen, a francia Nemzeti Tömörülés (RN) vezetője és Matteo Salvini, az olasz jobbközép Liga vezetője az olasz párt Vasárnapi nagygyűlésén - Írja az MTI
Tiltott önkényuralmi jelkép használatának vádjával bíróság elé állítják Björn Höckét, az Alternatíva Németországnak (AfD) német ellenzéki párt Türingia tartományi vezetőjét – közölte szerdán a hallei tartományi bíróság.
Ha a mostani trend folytatódik, jó eredményre számíthatnak a jövőre esedékes európai parlamenti választásokon a radikális jobboldalinak tartott pártok. Az EU két országában különösen is érzékelhető az olykor szélsőjobboldalinak nevezett pártok előretörése: Németországban az Alternatíva Németországnak (AfD) második erővé lépett elő a közvélemény-kutatásokban, Ausztriában az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) pedig már magasan előzi az összes többi pártot. Míg azonban utóbbinak jó esélye van arra, hogy a jövő ősszel esedékes osztrák választásokat követően újra kormányra kerüljön, az AfD egyelőre nem tud kitörni a többi párt által köré épített karanténból.
Megszerezte első vezető választott önkormányzati tisztségét az Alternatíva Németországnak (AfD) német ellenzéki párt a Türingia tartományi Sonneberg járásban vasárnap tartott közigazgatási vezető (Landrat-) választáson.
Az Intézet az Emberi Jogokért nevű németországi szervezet szerdán bejelentette, hogy szerinte az ellenzéki uniópártoktól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) nevű párt teljesíti azokat a feltételeket, amelyek alapján be lehetne tiltani, de a szervezet jelenleg nem tervez ilyen lépést.
A mai műsor első részében, Németország negyedik legnépesebb tartományának meglepő választási eredményéről lesz szó, ami akár egy lehetséges kormányválsághoz vezető első lépés lehet Európa vezető országában, és legnagyobb gazdaságában. A német politikai tér átrendeződő erőviszonyairól Kiss Csabát, a Portfolio Globál rovatának elemzőjét kérdeztük.Az adás második részében a nyugdíjmegtakarításokról, és azok 2022-es eddigi erősen negatív teljesítményeiről beszélgetünk Árgyelán Ágnessel, a Portfolio Pénzügy rovatának elemzőjével.
Németország negyedik legnépesebb tartományban, Alsó-Szászországban vasárnap helyi parlamenti választásokat tartottak, amelynek regionális jelentőségén túl az országos politikára is kihatása van. Bár a tartományi választások közel sem fordíthatók le egy az egyben a szövetségi szintre, bizonyos jelenségeket és trendeket mutatnak, például a kormánykoalíció és pártjainak megítélését. A helyi választás nagy vesztese a legkisebb koalíciós partner, a Szabaddemokrata Párt (FDP), amely kiesett a tartományi parlamentből. A pártvezetés a kudarc felelősségét igyekszik az országos koalícióra kenni, reakcióként pedig várhatóan nagyobb beleszólást követel majd magának a kormányban, ami kódolja a feszültséget a másik két koalíciós partnerrel, a szocialistákkal és a zöldekkel. Kormányválság jöhet Európa legerősebb gazdaságában? Talán itt még nem tartunk, az előjelek mindenesetre nem biztatók.
A német választás előtt az utolsó mérések szerint ugyan továbbra is az SPD vezet, de előnye a CDU/CSU-szövetséggel szemben csupán pár százalék, így komoly verseny várható.
Erős támogatás az egyik hadviselő félnek.
Új technológia lép a helyébe.
Alapjaiban változtatja meg az AI a bankolást?
400 millió eurós beruházásról van szó.
A friss díja kapcsán beszélgettünk vele számos témáról.
Szekeres Viktorral a Gloster Nyrt. alapítójával beszélgettünk
Kilépünk az összeszerelő-üzem szerepből?
