A koradélutáni órákban remekül teljesít az OTP a magyar tőzsdén, több mint 2 százalékos emelkedésével a BUX indexet is húzza magával a nagybank. A jó hangulat elsősorban annak köszönhető, hogy a várakozásokat meghaladói 70 bázispontos szigorítást láthatunk a jegybanktól, derült ki az egyhetes betéti tender mai meghirdetéséből.
A növekvő inflációs nyomás, az ismét felbukkant ikerdeficit, és a mélyen negatív reálkamat hatására egyre inkább gyengül a hazai fizetőeszköz. Mostanra a forint az euróval szemben már csak 3 Ft-ra található mindenkori mélypontjától, pedig az év közepén még az látszott, hogy kicsiny devizánk képes lesz akár hosszútávon is felülteljesítő lenni. Egyre több azonban a jel, hogy mind a fiskális, mind a monetáris politika irányában kezd megingani a bizalom és az MNB-nek most már drasztikus lépésekre lesz szüksége, hogy a kötélen egyensúlyozó, nagy mélység felett lévő, a széllel egyre kevésbé dacolni képes forint alá stabil talajt tegyen. Technikai elemzésünkben azt néztük meg, hogy milyen szintekre érdemes odafigyelni ezzel kapcsolatban.
A világgazdaság újraindulása korántsem megy zökkenőmentesen. A lezárások során számos területen összeroppanó kereslet nagyon gyorsan magára talált, ezzel szemben a kínálati oldalon a helyreállás csak döcögősen halad. Az ebből következő súrlódások eredménye a világszerte elszálló infláció. Azonban az októberben 6,5%-ra szökő, majd novemberben várhatóan 7% fölött tetőző hazai inflációs adatban a globális hatások mellett hazai tényezők is szerepet játszanak. Ez a cikk amellett érvel, hogy a Magyar Nemzeti Banknak megvan a lehetősége arra, hogy hatékonyan védekezzen a magas inflációval szemben. Az, hogy a bátorsága megvan-e hozzá, egyelőre még kérdéses.
Londoni pénzügyi elemzők egybehangzó szerdai előrejelzései szerint a folyamatos inflációs meglepetések miatt az eddig vártnál jóval agresszívabb jegybanki kamatemelések várhatók a közép-európai EU-gazdaságokban, köztük Magyarországon.
Csehországban jelentősen emelkedtek az árak októberben a statisztikai hivatal jelentése szerint.
A Román Nemzeti Bank igazgatótanácsa keddi monetáris politikai tanácskozásán újabb 25 bázisponttal, 1,75 százalékra emelte az alapkamatot - közölte a román jegybank.
A 360-as szint fölé emelkedő euróárfolyam kapcsán felkapja az ember a fejét, hogy az elmúlt hónapok kamatemelései miért nem erősítették jobban a hazai devizát. A forintra az őszi hónapokban nemcsak a belső, hanem a nemzetközi folyamatok is erőteljes hatást fejtettek ki. Az alábbi írásban megpróbálom feltárni az utóbbi hónapok legfontosabb tényezőit, melyek magyarázatot adhatnak az árfolyam alakulására.
Londoni pénzügyi elemzők szerint valószínű, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa 15 bázispontos lépésekben folytatja a jelenlegi kamatemelési ciklust, de erősödhet a jegybankra nehezedő piaci nyomás az agresszívabb szigorító lépések végett.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa a korábbihoz képest valamelyest héjább hangvételű üzeneteket fogalmazott meg a kamatdöntés utáni közleményében, azonban ezek mindössze halvány utalások. Tartósabb inflációs kockázatokat hangsúlyoznak, és havi kamatemeléseket vetítenek előre, ez összhangban van az elemzői várakozásokkal. A közleményből viszont kikerült a "kisebb lépésközökkel történő" kamatemelési ütem, ami akár azt is sugallhatja, hogy az MNB visszatérhet ahhoz a gyorsabb szigorítási tempóhoz, amit nyáron folytattak.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa 15 bázisponttal, 1,8%-ra emelte az alapkamatot a mai ülésén. A kamatfolyosó két szélét (egynapos betét és hitel) ugyanilyen mértékben változtatta az MNB. A döntés megfelelt a jegybank korábbi jelzésének és az elemzői várakozásoknak. A rövid távú kérdés az, miként érétkeli a piac, hogy a tartósan gyenge forintárfolyam és a kilencéves csúcsra emelkedő infláció közepette a jegybank a nyári 30 bázispontos emelések után áttért a 15-ös ütemre. Előre tekintve pedig az a kérdés, hogy mikorra tér vissza az infláció a jegybak 2-4%-os toleranciasávjába. A 15 órakor megjelenő közlemény tartalma kulcskérdés lesz, hiszen az elmúlt hetek folyamatai inkább a felfelé mutató inflációs kockázatokat erősítették. A befektetők nem várták meg a közleményt: a döntésre gyengült a forint.
Nem lenne túlzás 2 százalékra emelni a jegybanki irányadó kamatot és a zloty árfolyamának ezt követő természetes erősödése jelentősen mérsékelhetné a fogyasztói árindex emelkedését - fogalmazott Kamil Zubelewicz, a lengyel jegybank monetáris tanácsának a tagja a PAP hírügynökségnek adott interjúban. Ez másfél százalékpontos kamatemelést jelentene.
A lengyel jegybank 0,1%-ról 0,5%-ra emelte az irányadó kamatrátát, holott az elemzők arra számítottak, hogy a jegybank szinten tartja a kamatot.
A Román Nemzeti Bank igazgatótanácsa keddi monetáris politikai ülésén 25 bázisponttal, 1,50 százalékra emelte a román alapkamatot.
Két és fél éves csúcsra gyorsult a fogyasztói árak emelkedésének éves összevetésű üteme Törökországban szeptemberben.
Negatívan értékeli a cseh jegybanktanács csütörtöki döntését az alapkamat emeléséről Andrej Babis kormányfő.
A tavalyi érdemi visszaesés után idén már magas, 7% feletti lesz a gazdasági növekedés Magyarországon, azonban az infláció is felpörgött, amely a következő hónapokban még gyorsulhat is – derült ki az Amundi előrejelzéséből. A szakértők szerint folytatódhat a kamatemelési ciklus.
A várakozásoknak megfelelően nem módosította alapkamatát és mennyiségi enyhítési programjának célösszegét Bank of England.
Matolcsy György jegybankelnök a Magyar Közgazdasági Társaság által szervezett 59. Közgazdász-vándorgyűlésen tartott beszédet, amelyen leginkább a jövő gazdaságáról alkotott elképzelését vázolta fel. Matolcsy emellett beszélt az inflációról is, amelyet több tényező, például a zöld átmenet hajt fel. Az MNB-elnök szerint az infláció közellenség, amellyel szemben a jegybanknak kötelező harcolnia, és ezt meg is kezdtük Magyarországon.
Az átoltottság növekedésével és a járvány lecsengésével párhuzamosan megindult a gazdaságok válságból való kilábalása. Ugyanakkor ennek vannak mellékhatásai is. A gyors újraindulás eredménye, hogy átmenetileg több piacon is hirtelen túlkereslet jelent meg, amelyre a kínálat nem tudott azonnal reagálni, ami így az árak emelkedését eredményezte. Ez, kiegészítve az energiaáraknak az alacsony bázisból következő, jelentős emelkedésével, az infláció felpörgéséhez vezetett világszerte. Erre a helyzetre a jegybankoknak a monetáris kondíciók szigorításával kellene reagálniuk, mégis azt láthatjuk, hogy a régiós jegybankok lépéseiket tekintve két részre szakadtak.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Diplomáciai nagyüzem zajlik vasárnap, a törökök mindenben készek segíteni.
Mozog az amerikai közvélemény, nem is akárhogy.
Komoly kísérlet zajlik az iráni atomprogram leállítására Trump közel-keleti útja előtt.
Itt vannak a legfontosabb tudnivalók az 1+1 százalékos felajánlásokról.
Két fő tényezőt vesznek figyelembe Jurij Usakov szerint.
Nagyon gyorsan döntött a konklávé.
Egyre több befektető figyelmét vonzza az agrárium, ami a bizonytalan piaci környezetben az egyik legstabilabb növekedési pályát kínálhatja.
Mi áll a GDP-csökkenés mögött?
