Idén nyárra 56 strand megújul a Balaton körül. A hosszú távú tervek között szerepel az is, hogy csak elektromos motorral felszerelt hajók közlekedhessenek a tavon - írja az MTI. A Balatonnál összesen 367 milliárd forint értékben valósulnak meg turisztikai célú fejlesztések.
A tavasz beköszöntével többeknek eszébe juthat, hogy milyen jó lenne egy saját nyaraló a Balatonnál, ezt azonban a magas árak és fenntartási költségek miatt csak kevesen engedhetik meg maguknak. Korábban már foglalkoztunk azzal, hogy mennyire éri meg egy saját nyaraló fenntartása, most viszont azt nézzük meg, hogy a különböző árkategóriákban milyen nyaralóhoz lehet jelenleg hozzájutni.
Megalakult az új állami társaság, mely a 2020-ig tervezett 365,4 milliárd forintos balatoni programcsomagot koordinálja majd - írja a Világgazdaság. A fejlesztések közül 42 uniós forrásból, 14 pedig hazai támogatással valósul meg.
Idén közel 2 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatásra pályázhat 44 balatoni település 48 fizetős strandja, illetve a szabadstrandok fejlesztésére - közölte a Magyar Turisztikai Ügynökség az MTI-vel.
A karácsonyt követően napvilágot látott kormányhatározat szerint 365,4 milliárd forintot terveznek fordítani a 2020-ig tartó fejlesztési ciklusban a balatoni fejlesztésekre magyar és uniós forrásokból - derül ki a Magyra Közlöny legfrissebb számából.
Hamarosan megjelenhet a balatoni fejlesztésekről szóló új kormányhatározat, amely a korábbinál 15-20 százalékkal több forrást, 367 milliárdot biztosít - hangzott el a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) pénteki ülésén.
A dél-balatoni kereskedelmi és vendéglátó vállalkozásoknak a szeszélyes időjárás és a krónikus munkaerőhiány okozta a legfőbb gondot az idei nyári szezonban, forgalmuk a parti sávban átlagosan 15-30 százalékkal, a parttól távolabb 5 százalékkal csökkent tavalyhoz képest - hangzott el egy keddi szezonértékelő fórumon Balatonszárszón.
Veszélybe kerülnek a balatoni szabadstrandok, mivel egy új szabályozás szerint 2017-től az állam kevesebb pénzzel járul hozzá az idegenforgalmi adóhoz, ami hosszú távon az ingyenes fürdőzés ellehetetlenüléséhez vezethet - olvasható a Magyar Nemzet hétvégi számában.
Mintegy 30 milliárd forint értékű kerékpárút fejlesztésről döntött a kormány, a turisztikai szempontból legfontosabb útvonalak fejlesztését nemzetgazdasági szempontból kiemeltnek minősítették.
A nettó bérek jelentős emelkedése és a 2007-esnél még sok esetben alacsonyabb lakásárak miatt könnyebb lehet nyaralót vásárolni a hazai tavaink mellett, mint 8-9 évvel ezelőtt. A legegyszerűbben a budapestiek juthatnak nyaralóhoz, akiknek a Balaton környékén már akár a másfél évi fizetése is elég lehet egy kisebb lakásra, míg a Tisza-tó körül található kistérségekben már éves fizetésükből is vásárolhatnak ingatlant. A legnehezebbnek az Alföldön élők számára tűnik a nyaraló vásárlás, esetükben még a legolcsóbbnak számító Balaton melletti kistérségben is 2,5 éven keresztül kellene minden fizetésüket félretenniük, a Tisza-tónál pedig 19-20 havi jövedelmüket kellene megspórolniuk.
Hiába fordult a balatoni önkormányzatokat tömörítő Balatoni Szövetség a nemzetgazdasági miniszterhez, tiltakozva az idegenforgalmi adó (ifa) mellé járó állami kiegészítés jövőre tervezett csökkentése miatt, elutasító választ kapott - számolt be Balassa Balázs, a szervezet elnöke az MTI-nek pénteken.
Legalább 500 milliárd forintnyi uniós pályázat sorsát érinti az a csütörtök délután megjelent kormányhatározat, amely a turizmusfejlesztés céljára felhasználható EU-s források összehangolásáról szól és amely indoklás nélkül visszavonta a Balatonnak tavaly télen rögzített 312,5 milliárd forintnyi forrást is. Könnyen lehet, hogy minisztériumok közötti hatalmi harcok és üzleti körök nyomása áll a háttérben azzal együtt, hogy az egész országban egységesen akarja kezelni a turizmus fejlesztésére szánt forrásokat a kormány és ebből még a példátlanul egységes balatoni fejlesztési keretet sem engedi kilógni. Mindenesetre az újabb irányváltás és a turizmusfejlesztési keretrendszer kialakítása tovább csúsztathatja az ilyen célokra szánt pályázatok meghirdetését és így a pénzek kifizetését is. A balatoniakat meglepte a kormányhatározat, a Turisztikai Ügynökség viszont közölte: a rendelet a turizmusfejlesztésre felhasználható uniós források összehangolását szolgálja, a Balaton fejlesztésére biztosított pénzt koncentráltan a turizmusfejlesztésre, a turisztikai kormánybiztosság koordinálása mellett kívánja elkölteni a kabinet.
A balatoni vendégforgalom a hazai turizmus 20 százalékát adja, ami nagyrészt néhány város - köztük Hévíz, Siófok és Füred - kiemelkedő népszerűségének köszönhető. A kedvelt fürdővárosoknak is évről évre növekszik a gazdasági jelentőségük, miközben egyre kritikusabb problémát jelent az idegenforgalomban a munkaerőhiány. Ráadásul tőlük nemcsak külföld, hanem a Balaton is viszi a dolgozókat.
A közvetlen Balaton parti településeken, éves szinten 1300 - 1500 lakáspiaci tranzakciót regisztráltak az elmúlt években, 2016-ra viszont akár 2500 tranzakció is megvalósulhat. Ehhez hasonló mennyiségű adásvétel utoljára 2008-ban volt a Balatonnal. A fajlagos árakban mérsékeltebb, összességét tekintve 5-15%-os áremelkedést regisztráltak. Az árakat nagymértékben meghatározza, hogy az ingatlan melyik településen, azon belül a vízparthoz képest hol helyezkedik el: a vízparti ingatlanok iránt nagy a kereslet és ez az árakat is felhajtotta: akár 30-40 százalékos különbség is van a vízpartra néző és a mögöttes utcákban található üdülők ára között - derül ki az Otthon Centrum legfrissebb elemzéséből.
Hétköznap közel felével, míg hétvégén negyedével kevesebb vonat indul majd Budapestről Balatonfüredre, mint tavaly. Úgy tudjuk, az esztergomi vonal villamosításának és a fehérvári pályaudvar átépítésének csúszásával magyarázzák a döntést, de valószínűleg egyszerűen spórolás áll a háttérben - írja a HVG.
A több mint 3000 dél-balatoni vendéglátóhely és kiskereskedelmi üzlet számára nagy gond a szakképzett munkaerő nyugatra vándorlása - hangzott el a KISOSZ Kereskedelmi és Vendéglátó Vállalkozók Somogy Megyei Érdekképviseletének fórumán Balatonszárszón.
A Balatonnál ugyan 20 százalékkal emelkedtek az árak tavaly, azonban a Földközi-tenger partjához képest mégis töredékáron lehet vásárolni. Míg a magyar tengernél tavaly 200 ezer forint/nm körül alakult az átlagos ár, és Siófokon valamint Füreden is csak ritkán ment 400 ezer forint fölé még a kiemelt helyszínek esetében is, addig az Adria partján 500-800 ezer forintos négyzetméterárakkal kell számolnia annak, aki nyaralóra vágyik. Ráadásul a parthoz közelebbi helyszíneken ennél is mélyebben kell a pénztárcába nyúlni, a prémium villák vásárlóinak pedig több mint 100 millió forint kell, hogy a zsebükben legyen. Ciprus esetében sem sokkal jobb a helyzet, míg a drágasági versenyt Málta nyerte 1 millióhoz közelítő fajlagos áraival.
Ma tartották a 4,6 milliárd forintból felújított Hotel Füred szállodát, amely projekt 2014 őszén indult és 1,6 milliárd forint kormányzati, illetve uniós támogatást is felhasználtak hozzá.
A WHO szerint nagyon nem néz ki jól a helyzet.
Háborús híreink vasárnap.
A hatóságok már őrizetbe vették.
Több élelmiszer, víz és orvosi felszerelés fog bejutni.
Aggódnak a balti országok.
Kilőttek a határidős árak, de meddig lehet a nyugati civilizáció kávéfogyasztási igényeit kielégíteni?
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
