Nem kevesebb mint 30 milliárd dollárra becsült értékű trösztellenes megállapodást kötött egymással a Visa és a Mastercard, amellyel önkorlátozást vállaltak a kereskedőknek felszámított, hitel- és betéti kártyákhoz kapcsolódó díjakra. Joseph Stiglitz Nobel-díjas közgazdász szerint a megállapodással nagyot nyernek az amerikai kereskedők, ami kedvezően hathat a fogyasztói árakra is. A megállapodást szemmel láthatóan már beárazta a piac: mindkét kártyatársaság árfolyama 0,6% feletti emelkedést mutat a tőzsdén.
Az első bankkártyák 35 évvel ezelőtt jelentek meg Magyarországon. Nagy utat tettünk meg azóta és bizonyára jó munkát végeztünk, ha már alaptörvényben kell megvédeni a készpénzhasználatot a digitális fizetéssel szemben. Anno az úttörő MKB által kibocsátott Visa bankkártyákhoz még dollárban származó jövedelmet kellett igazolni (ez 1988-ban volt, tehát nem lehettek számosan), és sok helyen a kereskedő lefénymásolta a kártyabirtokos személyi igazolványát. Ma pedig már annyira elterjedt a bankkártya használat, és annyira a mindennapjaink része lett, hogy a készpénzt kell védeni – egyes vélemények szerint.
A mintegy 97%-os hazai bankkártya penetráció mellett tovább nőtt és eléri a 63 százalékot azok aránya, akik elmondásuk szerint egy héten többször is bankkártyával fizetnek a boltban, a kártyát napi szinten használók aránya pedig már 23% - derül ki a Mastercard friss kutatásából. Az eredményekből arra is fény derült, hogy minden tizedik magyar már neobanki ügyfél is, és hogy már a magyarok egyharmada kezdeményezett tavaly mobilfizetést.
Ugyan a tavalyi utolsó negyedévben végre nem nőtt tovább a sikeres csalások értéke az előző negydévhez képest, ám éves alapon még így is duplázást láthattunk. 2023-ban egyetlen év alatt 23,2 milliárd forintnyi sikeres visszaélés történt a nem kártyás elektronikus pénzforgalomban. A digitális pénzforgalom naposabb oldalát tekintve az látszik, hogy a mobilfizetések gyorsan terjednek, a kártyákkal már kétszer többet fizetünk, mint amennyi készpénzt veszünk fel velük, és a fizetési kérelmek száma is nagyot emelkedett. A hazai pénzforgalom legfontosabb trendjeiről júniusi Financial IT konferenciánkon részletesen is szó lesz.
Az elektronikus fizetések számának aránya folyamatosan nő Magyarországon, míg 2015-ben ez 9 százalék volt, 2022-ben már a tranzakciók egyharmadánál elektronikusan fizettünk a boltokban - állapítja meg az MNB szakmai cikkében. A digitális fizetési infrastruktúra folyamatosan fejlődik, a vásárlási szokásokban pedig érdekes mintákat fedezhetünk fel napokra lebontva is. Izgalmas megfigyelés az is, hogy a vásárlók egyre többet költenek azokban a boltokban, ahol az elektronikus fizetésnek nagyobb az aránya a készpénzzel szemben.
Pár évvel ezelőtt írtam egy cikket a Portfolio.hu-ra, amelyben elmondtam a véleményemet a pénzforgalom fő kérdéseivel kapcsolatban. Annak állításait ma is vállalom, ellenvélemény nem jött vele kapcsolatban. Most egy újabb témát vetek fel, amelyet napjainkban szintén esedékesnek tartok, ugyanis alapos félreértésekre ad okot, még igen magas szinteken is. Időről időre felmerül ugyanis, hogy a távol-keleti (elsősorban kínai) QR-kódon alapuló fizetés mennyivel fejlettebb a többi fizetési típushoz képest és mennyire le vagyunk maradva ebben a kérdésben. Előljáróban: ez a hype (mai, enyhébb értemezésben felbuzdulás) elsősorban a szabályozók, ennek nyomán kisebb mértékben a sajtó és sokkal kevésbé a pénzügyi szakma részéről figyelhető meg.
A Nexi, Európa vezető PayTech vállalata a Mastercardot választotta stratégiai partneréül európai nyílt bankolási programjához. Az együttműködés célja, hogy hatékonyabbá tegyék az e-kereskedelmi tranzakciókat.
A Revolut egy mobil kártyaolvasó terminált dobott piacra öt országban, köztük Magyarországon - közölte a társaság.
Online csalókra figyelmeztet a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ): a csalók az Anydesk nevű programot próbálják meg letöltetni, hogy teljes hozzáférést kapjanak az áldozatok számítógépéhez, mobiltelefonjához.
Hol tart Magyarországon a digitális fizetési infrastruktúra, milyen irányokba lehet még fejlődni, és vajon igaz-e az a városi legenda, mely szerint az érintésmentes kártyánkat bárki lecsippanthatja a buszon, ha nem vigyázunk. Egyebek mellett ezekről a kérdésekről szólt a Portfolio Business podcast új adása, melyben Szendrei Szabolcs, a Mastercard ügyfélkapcsolati vezetője, valamint Takács Domokos, az OTP Bank bankkapcsolati területének ügyvezető igazgatója volt a vendégünk.
Megtört a készpénz térhódítása tavaly Magyarországon. Az MNB hétfőn közzétett adatai szerint 8168 milliárdnyi forintkészpénz volt forgalomban 2023 végén, ami 1,9%-os éves csökkenést jelent. 2009 után először fordult elő, hogy a naptári év egészében csökkent a használatban lévő készpénz állománya. Három fő okot találtunk a háttérben, ebből kettő az idei évre már az átmeneti csökkenő trend megfordulását ígéri, a leghosszabb trend alapján viszont nem a készpénzé a jövő.
Százezer forintot csaltak ki egy embertől internetes csalók, akik a Netflix nevével éltek vissza – írja az Infostart.
Január 31-ig minden banki ügyfél tételes kimutatást kap arról, miért és mennyit fizetett bankszámlához kapcsolódó szolgálatatásokért az elmúlt évben. A bankok szigorú szabályok mentén emelhetnek díjakat, jellemzően az előző évi infláció mértékével, vagyis akár közel 18 százalékkal is van lehetőségük emelni. Mutatjuk, mi lesz a levélben és mit tehetünk, ha magasnak találnánk a banki díjakat. Érdemes lehet akár kalkulátor, akár banki ügyintéző segítségével az aktuális ajánlatok között a saját szokásainknak megfelelő számalcsomagot megkeresni, és ha szükséges, átszerződni. A kalkulátorok közül mi a Pénzcentrum kalkulátorát ajánljuk ehhez.
A születési helyett a választott név is feltüntethető mostantól az Erste bankkártyáin.
Európa 20 legértékesebb startup unikornisának egyike, már 8 milliárd eurónál is többet ér, növekszik és nyereséges úgy, hogy a bankok által hátrahagyottakat szolgálja ki. Ez a SumUp, a készpénzgyilkos startup, amely segít, hogy egy csomag retket is megvehess a termelői piacon kártyával úgy, hogy nem néznek rád csúnyán az eladók.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist pénteki adása. A műsor első részében arról volt szó, hogy rég éltünk át olyan intenzív járványos időszakot, mint az elmúlt hetekben. Támad a Covid is, de szerencsére annak egy igen enyhe lefolyású variánsa. Ennek ellenére nem okos dolog félvállról venni a védekezést. Hogy miért, arról Csiki Gergelyt, a Portfolio lapigazgatóját, makroelemzőjét kérdeztük, aki régóta figyeli járványstatisztikákat. A második blokkban a netes csalásokról volt szó, amelyek az évnek ebben az időszakában különösen veszélyesek, ha nem vagyunk résen. Mostanában például az apróhirdetéseket feladó embereket próbálják egészen profi módon csőbe húzni. A témával kapcsolatban Turzó Ádám, a Portfolio pénzügyi elemzője volt a vendégünk.
Évente 10 millió ember halálára készülnek.
Fiataloknak és családoknak szóló workshopok.
Nézzük, miket tud bevetni Moszkva.
Erről is szó volt a Portfolio AI in Business konferenciáján.
A megújulós erőművi projektek másodlagos piacát pörgetheti fel az energiahivatal transzparenciája.
Az OXO-vezér a Checklist hétvégi különkiadásának vendége volt.
A magyarok fejében az él, hogy Románia fejletlenebb ország, de ez már nincs így.