A Központi Statisztikai Hivatal az üzleti szférában 17,8 százalékos átlagos bérnövekedést jelentett 2023 első félévben. A Francia-Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a gazdaság minden ágában, a tagvállalatai körében elvégzett szeptemberi tanulmánya azonban azt mutatja, hogy a felmért vállalatok béreikben nem tudják követni az inflációt. Mi a különbség oka és mikor érik utol a bérek az inflációt?
Újabb tárgyalás volt az idei és a jövő évi bérekről a munkáltatók és a munkavállalók képviselői között. Mindkét fél arról beszélt a Portfolio-nak, hogy októberre, esetleg novemberre nemcsak az idei bérkompenzációról, vagyis a minimálbéresek és a garantált bérminimumból élők számára egy "pótlólagos fizetésemelésről" dönthetnek, de közel a megállapodás a jövő évi legkisebb bérekről is. Sőt, a felek egy 3-4 éves béremelési javaslatcsomagját is kidolgozták, és elküldik a kormány számára.
Ugyan a kormány részvétele nélkül, de szerda délelőtt 11 órakor újra tárgyalóasztalhoz ülnek a munkáltatók és a munkavállalók képviselői, mivel az év elején 16 százalékkal megemelt minimálbér és a 14 százalékkal feljebb tornázott garantált bérminimum sokat veszített a reálértékéből. A jegybank legfrissebb várakozása szerint az idei átlagos áremelkedési ütem 17,9 százalék lehet, magasabb, mint amennyivel nőttek a legkisebb bérek.
Júliusban 559 ezer forintra nőtt a bruttó átlagbér Magyarországon a KSH friss adatai alapján, ami 15,2%-os béremelkedésnek felel meg. A bruttó keresetek emelkedése az elmúlt hónapokban lassult, ez azonban nem látható a rendszeres (jutalmaktól tisztított) fizetéseknél. Miután az infláció nyáron is meghaladta a bérek növekedését, így a keresetek vásárlóereje közel egy éve csökken. Augusztusban már stagnálás közelében lehet a reálbér, szeptembertől pedig némi növekedésre is van esély.
Magyarországon az OECD-tagállamok átlagához képest jellemzően jóval nagyobbak a fizetési különbségek a különböző iskolai végzettségű emberek között – derül ki az OECD oktatásról szóló idei éves jelentéséből. A 25-64 éves magyarok körében az alapképzési diplomával rendelkezők 56%-kal, míg a mesterképzési diplomával rendelkezők több mint duplájával (116%-kal) keresnek többet a középfokú végzettségűekhez képest. Eközben a magyar diplomás nők fizetése az OECD-n belül az egyik legnagyobb mértékben marad el a felsőfokú végzettségű férfiak keresetétől.
A Lidl Magyarország újabb béremelésről döntött, amelynek értelmében szeptembertől többek között az áruházi és raktári dolgozók bérét további 10%-kal megemelik. A vállalatnál 9 hónap leforgása alatt a fizikai munkavállók esetében jelentős mértékben, 21-43% között növekedtek az alapbérek - közölte a vállalat.
Júniusban naptárhatástól megtisztítva 8,3%-kal csökkent a kiskereskedelem volumene az előző év azonos időszakihoz képest, a visszaesés mértéke 4 hónap után csökkent 10% alá. Az előző hónaphoz képest már növekedést mért a KSH, ami biztató a kilátásokat tekintve.
Erősödött munkavállalói aktivitás a hazai munkaerőpiacon, miközben csökkent az álláshirdetések száma. A legtöbben a magas infláció miatt csökkenő reálbérek miatt váltanának. Ha egy dolgozó elmenne, a cégek már kevésbé hajlanak az „ellenajánlatokra”, mert nem biztos, hogy ki tudják termelni a magasabb bérszintet. A fluktuáció pótlása ugyanakkor egyre komolyabb kihívást jelent.
Több új fizikai boltot is nyit a MediaMarkt a közeljövőben, miközben teljesen megújítja webshopját. A cég jó tavalyi évet zárt, de idén már látszik, hogy az embereknek kevesebb az elkölthető jövedelme, amit nem segít az sem, hogy szinte teljesen eltűntek a 0 százalékos hitelek. Érkezik egy új trade-in konstrukció, miközben a cég több új szolgáltatási csomagot is kidolgozott. Szilágyi Gáborral, a Media Markt Magyarország ügyvezető igazgatójával beszélgettünk, aki azt is elmondja, hogy mi áll a műszaki cikkek élettartamának csökkenése mögött.
Nem csoda, hogy két számjegyű visszaesést mutat a kiskereskedelmi forgalom Magyarországon, hiszen a fizetések reálértéke a 2008-2009-es világgazdasági válság óta nem esett akkorát, mint most.
A nagyvállalatoknál csaknem kétszer annyi pénzt keresnek a dolgozók, mint a legkisebb cégeknél, legalábbis papíron - küldte meg a KSH a Portfolio-nak a vállalatméret szerinti béradatokat. Annyi biztos, hogy minél nagyobb egy vállalat, annál magasabb a bejelentett jövedelem, a különbség azonban vélhetően a hivatalosan mértnél kisebb, mégpedig a feketegazdaság miatt. A fehér borítéknak most örülhetnek a kisebb cégeknél dolgozók, azonban legkésőbb a nyugdíjnál jön a keserű pirula.
Az elmúlt év válságai után nem voltak nagy átrendeződések az európai adórendszerekben, de Magyarországon két fontos változásra is készülni kell: hiába a legalacsonyabb a magyar társaságiadó-szint, a globális minimumadó bevezetésével a nagyobb cégek effektív terhei jelentősen megnőnek. Ráadásul a magyar adórendszer elveszítette egyik fő vonzerejét, hogy az Egyesült Államok felmondta az 1979 óta fennálló adóegyezményt. Eközben a hazai reálbérek csökkennek a magas infláció mellett, de az nem változott, hogy a gyermektelen hazai dolgozók adóéke továbbra is az egyik legmagasabb a régióban - derül ki a Mazars 2023-as adókörképéből.
A béremelkedési ütem minden várakozást meghalad Magyarországon, a keresetek emelkedése azonban így is elmarad az inflációtól.
A műszaki felsőoktatási képzésben részt vevő hallgatók kiemelkedő mobilitási jellemzőkkel bírnak: 75 százalékuk kész belföldi költözésre karrierjének építése érdekében, miközben 64 százalékuk a diploma megszerzését követően külföldi munkakeresést is tervez. 72 százaléknyian legalább nettó 650 ezer forintos kezdőbérre tartanak itthon igényt – derült ki a Trenkwaldernek a héten zajló Automotive Hungary kiállításon végzett felméréséből.
Februárban 16% körüli mértékben nőtt a bruttó átlagkereset a fegyverpénz hatásaitól megtisztított adatok alapján a Portfolio számításai szerint. A versenyszférában ennél gyorsabb a bérek növekedése, ám a keresetek vásárlóereje így is zuhant.
Öt vizsgált ország közül négyben a legtöbb alkalmazott azt mondta, hogy 20-30%-os béremelésre van szüksége idén, hogy fizetése megtartsa vásárlóértékét, írja a Wherewework Group közleménye. A kivétel Görögország, ahol kedvezőbb inflációs adatok miatt a munkavállalók többsége szerint 10-15%-os emelés is elegendő lenne.
Évek óta ugyanazok a munkahelyválasztás legfontosabb szempontjai, az első továbbra is a fizetés, amit az alkalmazottak 85 százaléka tart fontosnak - közölte az MTI-vel pénteken a Randstad.
Nem tudott megegyezni a komáromi SK on Hungary akkumulátorgyár vezetése a cégben működő szakszervezettel a béremelésekről – tájékoztatta a Telexet a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke, Székely Tamás.
Tavaly már két olyan foglalkozás is volt Magyarországon, ahol a bruttó átlagkereset meghaladta a 2 millió forintot. Az 1 milliós "álomhatár" pedig már közel 30 foglalkozásnál áttört.
Idén 16-17%-os lehet az átlagbérek növekedése az elemzők szerint, ugyanakkor az infláció ezt meghaladó mértékben, 18-19%-kal nőhet. Ennek alapján a reálbérek visszaesése várható. Ráadásul könnyen megeshet, hogy az infláció tartósan magas marad.
A vártnál jóval gyengébb lett a GDP-adat.
Cikkünk folyamatosan frissül.
A javaslataikat már megküldték a minisztériumnak.
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
A Citadealla Alap portfóliómenedzsere a Checklsit vendége volt.
