Februárban lassult a béremelkedési dinamika országos szinten, a vállalati és a költségvetési szektorban egyaránt mérséklődött a növekedési ütem. Mindeközben nőtt az infláció, így a reálbérek dinamikája is lassult.
Tovább szélesedett a szakadék a nők és a férfiak nyugdíja között, de a nemek közti különbségen túl sok más dimenzió mentén is rendkívül nagy egyenlőtlenségek tapasztalhatók. 2024-ben összességében rosszabbodott a nyugdíjasok relatív anyagi helyzete a társadalom egészéhez képest, mivel a nyugdíjak kevésbé emelkedtek a béreknél. A KSH friss nyugdíjjelentéséből csemegézünk.
Bár az idei év elején 10%-kal nőttek a keresetek országos szinten, nem mindenki örülhetett ennyire. A vállalkozások általánosságban komoly kihívásokkal néznek szembe a gyengélkedő gazdaság és a bizonytalan kilátások miatt.
Őrzi vezető helyét Ausztria, ami az ingázó magyar munkavállalók külföldi célországait illeti, sőt, egyre több nő, nyugdíjhoz közeli, illetve a 65. évét betöltött honfitársunk kezd dolgozni ott. Nemcsak a bérek, hanem a kinti szociális juttatások és a hazaihoz képest sokkal jobb munkakörülmények is rendkívül vonzóak.
Az AI gyakorlatilag minden iparágat és szinte minden ember munkamódszerét átalakítja. A nagy technológiai cégek által – főként az öntanuló robotok boomja miatt – elbocsátott szakemberek azonban igazi Eldorádóra bukkantak a munkaerőpiacon. Tudásukra, tapasztalataikra ugyanis az egészségügytől a bankszektoron át a repülésig a legváratlanabb helyeken mutatkozik most kereslet.
Egyetlen statisztika sem vált ki olyan érzelmeket az emberekből, mint a bérekről szóló havi adatok. A 600-700 ezer forintos bruttó átlagkereset hátterére voltunk kíváncsiak, így elkértük a KSH-tól a részletes statisztikákat. Ezekből kiderült, hogy vannak, akik alig több mint havi bruttó 220 ezer forintból élnek, míg mások 1,8 millióból. Cikkünkben bemutatjuk, hogy a dolgozók mekkora része keres az átlagbér alatt, és azt is, hogy mekkorák a bérkülönbségek hazánkban.
151 ezer fővel bővült a nem-mezőgazdasági álláshelyek száma februárban, míg a munkanélküliségi ráta kismértékben emelkedett, a bérek növekedése éves alapon lényegében nem változott. Előzetesen többen aggódtak, hogy egy nagyon rossz foglalkoztatottsági adatok várhatóak, de ezek a várakozások nem teljesültek egyelőre.
A GKI által megkérdezett vállalatok átlagosan 6,6%-kal tervezik emelni a béreket idén, ami az általuk 4,5% körülire várt infláció mellett 2%-os átlagos reálbérnövekedést jelent ebben a körben.
Orbán Viktor bejelentette a 100 új gyár programot, hogy minden magyarnak legyen munkahelye. Az ipari termelés manapság nem teljesít túl jól, ezért tényleg itt lenne a fordulat ideje. Ma már azonban leginkább nem azok a nyugati cégek jönnek Magyarországra, akik korábban, ami számos kihívást is eredményezhet.
Közel 647 ezer forint volt a bruttó átlagkereset tavaly Magyarországon, ám a felszín alatt komoly különbségek húzódnak meg. Van olyan szektor, ahol meghaladja az 1 milliót, míg máshol 500 ezer forint sincs a bruttó átlagbér. A friss adatokból kiderült, hogy a nők továbbra is kevesebbet keresnek, illetve az is elmondható, hogy nem igazán éri meg hamar otthagyni az iskolapadot.
Közel 647 ezer forint volt a bruttó átlagkereset tavaly, ami több mint 13%-os növekedést jelent. Ennél azonban a dolgozók kétharmada kevesebbet keres, a bruttó mediánkereset 520 ezer forinton alakult. A 2024-es évben az alacsony infláció miatt olyan gyorsan nőtt a reálbér, amire az elmúlt 30 évben alig volt példa.
Idén januárban minden várakozást felülmúlt a pénzromlás Magyarországon, ugyanis egyetlen elemző sem várt 5,5%-os drágulást. A 2025-ös éves átlagos infláció magasabb lesz, mint ahogy azt eddig várták a szakértők, aminek a jegybank politikájára és a bérek alakulására is lehet hatása.
A Lidl, a német diszkontlánc jelentős béremelést jelentett be az Egyesült Királyságban dolgozó 28 000 órabéres alkalmazottja számára. Az új bérek 2025 márciusától lépnek életbe, és nemcsak a kormány által meghatározott nemzeti megélhetési bért, de a Living Wage Foundation által ajánlott valódi megélhetési bért is meghaladják majd - írta meg a Retail Gazette.
Az egyetemi végzettséggel rendelkezők munkaerőpiaci lehetőségeit vizsgálta friss elemzésében a Profession. Folyamatosan változnak a trendek a munkaerőpiacon a munkáltatók elvárásait illetően, a meglévő papírokról sok esetben átkerül a fókusz a jelöltek készségeire, attitűdjére, azonban vannak olyan szakterületek, amelyekre jellemzően kizárólag diplomások önéletrajzait várják. 2024 során a pénzügyi és gazdasági igazgatókat kereső hirdetések között szerepelt a legmagasabb arányban az elvárások között a felsőfokú végzettség. Ezt követték a közgazdászokat és a jogi szakembereket kereső munkalehetőségek.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist csütörtöki adása. A műsor első részében arról volt szó, hogy mit is jelenthet Donald Trump fenyegetése Vlagyimir Putyinnak azzal kapcsolatban, hogy fejezze be a háborút. Beszéltünk arról is, mi az ukránok legnagyobb gondja most, és milyen sikereket értek el az oroszok a fronton. Vendégünk volt Huszák Dániel, a Portfolio Globál rovatának vezető elemzője. A második részben a novemberi béradatokkal foglalkoztunk, ugyanis a bruttó bérek megközelítették a 700 ezer forintot itthon. Erről Hornyák Józsefet, a Portfolio munkaerőpiaci elemzőjét, makroelemzőjét kérdeztük.
Budapesten a legmagasabbak, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legalacsonyabbak a keresetek Magyarországon. Az országos nettó átlagkereset 421 ezer forint, azonban a főváros mellett csak Győr-Moson-Sopron megyében lehet ennél több pénzt keresni, a többi megyében alacsonyabbak a bérek.
Az idei magyar üzleti várakozások derűlátóbbak a cseh és román kilátásoknál, de óvatosak a hazai fizetésemelési és toborzási tervek. Mindeközben érdekes fejleményeket látunk az örökzöld témákban, a külföldi munkavállalók, a home office, illetve a mesterséges intelligencia terén.
A vártnál sokkal magyobb ütemben, 256 ezer fővel bővült az amerikai munkaerőpiac, miközben a munkanélküliségi ráta 4,1%-ra csökkent, a bérek növekedése viszont 4%-ról 3,9%-ra lassult. A bejövő adatok egy nagyon erős amerikai gazdaságra utalnak, miközben a szolgáltatószektorban újjáéledhet az árnyomás. Egy ilyen helyzetben a Fed nem tehet mást, mint vár a kamatcsökkentésekkel, de ez magasan tarthatja a kötvényhozamokat és így a dollár gyengülésére sincs sok esély. Egy ilyen helyzetben a vámháború és Trump elnök fiskális csomagja nagyon megboríthatja a piacokat.
A január 8-án bejelentett új gazdaságélénkítő intézkedésekkel a kínai kormány ismét célba vette az ország 4D problémai – a demográfia, adósság, Donald és defláció – közül az utóbbit, azaz az árak csökkenését. Magyar szemmel ez persze irigylésre méltó problémának tűnhet, hiszen mindenki örömmel venne egy kis, vagy még inkább nagy árcsökkenést itthon. Csakhogy Kínában olyan komoly a gond, hogy egyre több elemző szerint Japán sorsára juthat a Népköztársaság is. Van is miért aggódni, hiszen a termelői árindex immár két éve negatív tartományban tartózkodik.
Nyolc százalékkal emelte a béreket az Aldi január 1-én - néhány kivétellel - az értékesítési, a logisztikai és az irodai munkakörökben. Az informatikai szolgáltatásokat nyújtó ALDI International IT Services Kft.-nél 6,5 százalékkal nőttek a fizetések.
Nem tudni, miért fújták le a támadást.
Odacsapnak a bűnözőknek.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Már tudni a lehetséges neveket is.
Lehúzza a rolót a Bank Austria Kunstforum Wien.
A világ legnagyobb gyártója habozni kezdett.
Nagyon sok az előtörlesztés.
Mostantól sosem szabad hátradőlni, mindig félni kell valami újnak a megjelenésétől.
