Elvi megállapodás született a mai bértárgyalásokon: a minimálbér januártól 16 százalékkal, a garantált bérminimum 14 százalékkal nő 2023-ban. A szakszervezetek és a munkáltatói érdekképviseletek mai egyezsége nyomán a minimálbér jövőre bruttó 232 ezer forintra, a garantált bérminimum 296 400 forintra emelkedik - értesült a Napi.hu.
A szeptemberi béradatokat kommentálva elemzők arra világítanak rá, hogy bár már most is csökken a reálbér, a következő hónapok még nehezebbek lesznek Magyarországon. Jövőre pedig az év egészét tekintve a keresetek vásárlóerejének visszaesése várható. Ilyenre 2012 óta nem volt példa.
MVM Társaságcsoporti Szakszervezeti Szövetség aggodalommal tekint az MVM Zrt. képviselőivel történő bértárgyalásokra, mert nem látja azt a szándékot, hogy a munkáltató a korábbi megállapodás szellemének megfelelően a munkavállalók helyzetét érdemben kívánná rendezni. A bértárgyalás eredményét több mint 15 ezer munkavállaló kíséri figyelemmel, mindeddig csalódottan - írja a LIGA Szakszervezetek közleménye.
A Magyar Nemzeti Bank már elküldte az idei és jövő évi gazdasági várakozásait a bértárgyalásokon érdekelt munkáltatói és munkavállalói szervezetek felé, de a kormány még nem közölte a saját előrejelzéseit. Ettől függetlenül úgy tűnik, hogy jövő héten tárgyalóasztalhoz ülnek a munkaadók és a munkavállalók, de a korábbi évekkel szemben jóval nehezebb tárgyalások várhatók. Már csak azért is nehéz lehet majd a béralku, mert az infláció magas – októberben már 21,1 százalékos volt –, viszont a cégek teherviselőképessége a többszöröződő energiaárak miatt igencsak véges. A munkaadói oldal így nem éves, hanem ennél rövidebb távú béregyezségnek örülne. Ezt azonban a szakszervezetek egyelőre elutasítják.
„Lehetséges, hogy azon kell majd elgondolkodni, hogy csak fél évre szóló minimálbér-megállapodás jöjjön létre” – mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a Munkástanácsok Országos Szövetsége által szervezett Minimálbér Konferencián. Az MKIK elnöke azzal indokolta felvetését, hogy a mostani bizonytalan gazdasági helyzetben igen nehéz előre jelezni, hogy miként alakul a GDP-növekedés, az infláció mértéke, és hogyan változnak majd az energia- és nyersanyagárak. A Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke, Palkovics Imre azt emelte ki, hogy a legfontosabb követelésük a minimálbér reálértékének megőrzéséről szól. Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége főtitkára úgy vélte, hogy ha a kormányzat a járulékok csökkentésének az útján halad tovább, akkor ez az elvárás teljesíthető lehet.
A Volánbusz összesítése szerint országos szinten a meghirdetett 2603 járatból több mint 2000 közlekedett, és 591 esett ki a szolgáltatásból a kedden megtartott kétórás figyelmeztető sztrájk ideje alatt - írja a Volánbusz a közleményében.
Elkezdődtek a 2023-as bérekről szóló tárgyalások a munkáltatók, a munkavállalók és a kormány között. A minimálbérre, a garantált bérminimumra, illetve a béremelési ajánlásra egyik tárgyalófél részéről sem érkezett konkrét javaslat. Ennek pedig a legfőbb oka a rendkívül bizonytalan gazdasági helyzet. A szakszervezetek is látják, hogy hiába magas, már 20 százalék feletti infláció, miközben szárnyalnak az energiaárak, így sokszor a cégeknél már a működőképesség megmaradása a tét. Most abban próbálnak megegyezni a felek, hogy a KSH számai, az MNB, illetve a Pénzügyminisztérium jövő évi várakozásaiból olyan mutatókat hozzanak össze, amivel nagyjából meghatározható, hogy milyen lehet a magyar vállalati szektor béremelési képessége. Október végén várható az újabb tárgyalási forduló. Az már biztosnak látszik, hogy az inflációnál nagyobb béremelés nehezen kivitelezhető, a magasabb bérkategóriákban pedig a fizetésük vásárlóértékéből jövőre mindenképpen fel kell majd valamennyit adniuk.
Új bérmegállapodásért demonstráltak a debreceni Teva Gyógyszergyár Zrt. munkavállalói kedden a Vegyipari Dolgozók Biogal Szakszervezete felhívására, a gyár mellett mintegy 300 munkavállaló fejezte ki elégedetlenségét.
A budapesti hulladékszállításban dolgozók a rakodóknak 350 ezer, a sofőröknek 400 ezer forintos nettó alapbért kérnek a bértárgyalásokon - mondta a Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete (HVDSZ) 2000 elnöke hétfőn Budapesten, sajtótájékoztatón.
A Postások Szakszervezete egyszeri, 100 ezer forintos rendkívüli rezsitámogatást kér dolgozói számára, közölte Tóth Zsuzsanna az érdekképviseleti szövetség elnöke az InfoRádióval.
Megkezdődtek a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) a jövő évi minimálbérre és a garantált bérminimumra vonatkozó tárgyalásai, a kormány célja, hogy az év végéig megszülessen a megállapodás - mondta a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) iparért és munkaerőpiacért felelős államtitkára a LIGA Szakszervezetek Bérkonferencia című szakmai rendezvényén csütörtökön Budapesten.
A Portfolio információi szerint már elindultak a jövő évi bérekről szóló tárgyalások a munkáltatók és a munkavállalók között, de az elmúlt évekre jellemző „sima” bérmegállapodás aligha várható. A rezsiköltségek elszállása egyértelműen óvatosságra inti nemcsak a cégvezetőket, hanem a szakszervezeteket is. Az évtizedek óta nem látott infláció miatt néhány cégnél volt némi rugalmasság, és év közben is emeltek valamennyit a béreken egyszeri juttatásokkal és a cafeteria megemelésével, de többségében nem ez volt a jellemző.
A vasúttársaság üdvözli a bíróság döntését a sztrájkkezdeményezés jogellenesnek minősítéséről - jelent meg a MÁV honlapján.
A Bosch csoport a munkabéreket érintő infláció hatásainak kompenzálására az alapbéren felüli kiegészítő juttatásként speciális, inflációs pótlékot fizet a 2022-es évre. Az inflációs pótlék mértéke az idei második félévre vonatkoztatva az alapbér 10 százaléka - értesült a magyarországi Bosch csoporttól a Portfolio.
Közös kezdeményezésre soron kívüli egyeztetések indultak az Audi és az Audi Hungária Független Szakszervezet között a további inflációkövető bérkorrekcióról – írja a szakszervezet a Facebook oldalán.
Fennakadásokat okozott pénteken az európai légiközlekedésben a Ryanair és Brussel Airlines légitársaságok sztrájkja, amely a hét végén várhatóan szélesedik majd, miközben a légiközlekedés újraindulása szociális feszültséget is kivált az ágazatban, éppen az idegenforgalmi szezon elején - jelentette több európai hírügynökség.
Az idei év elején 13-14%-kal nőtt az átlagkereset, amely igen impozáns emelkedésnek mondható. Csakhogy a magas infláció súlyosan erodálja a fizetések vásárlóerejének növekedését, az év elején látott 8% körüli pénzromlásban pedig még nyoma sincs a háború negatív hatásának. Miután az infláció az év egészében magas lehet, így sokkal kevesebbeknek nőhet az életszínvonala, mint korábban várni lehetett. Sőt, népes lesz azoknak a tábora, akiknek csökken a reálkeresete. A minimálbér és a bérminimum jelentős növelése miatt az alacsony keresetűek reálbére nő idén, miközben a magasabb keresetűek egy részének biztosan érdemben csökken. Egész szektorokban eshet vissza a keresetek vásárlóereje.
Az elmúlt időszakban ellentétes tendenciák jellemezték az európai bérek alakulását. Közeledett egymáshoz az egyes európai országok átlagkeresete, ugyanakkor az országokon belül nőtt a bérek egyenlőtlensége. A növekvő országon belüli bérkülönbségeket többségében a cégek közötti bérkülönbségek növekedése okozta, miközben a cégeken belüli bérkülönbségek inkább csökkentek Wouter Zwysen, az Európai Szakszervezeti Intézet kutatója által publikált tanulmány alapján.
A Mozdonyvezetők Szakszervezete által március elejére meghirdetett sztrájk jogszerű a Fővárosi Törvényszék első fokon meghozott döntése szerint - írja a Telex. A Máv fellebbez a döntéssel szemben.
Akár az első negyedév végéig eltarthatnak az idei évről szóló bértárgyalások a munkáltatók és a munkavállalók között. Érdekképviseleti vezetőket kérdeztünk arról, hogy mekkora a bérnyomás. A bértárgyalásokon eddig jellemzően 7-15% közötti megegyezésekről számoltak be, de van, ahol ennél is nagyobb az emelés mértéke. A felgyorsult infláció, az egyre erőteljesebb munkaerőhiány és persze önmagában a 20%-os minimálbéremelés is felfelé hajtja a fizetéseket. Közben a cégvezetőket szorítja az is, hogy sok esetben elszaladtak a termelési költségeik a többszörösére ugró energiaárak miatt, míg a korábban jó ötletnek tűnő hosszútávú beszállítói szerződések alapvető gátjai lehetnek annak, hogy egy-egy cég árat emeljen a megrendelője felé.
Itthon szünnap van csütörtökön és pénteken.
Aggasztó forgatókönyvek az asztalon.
Szerda éjszaka jelentették.
A költségvetési problémákon enyhíthet a kedvezmény.
Nagy mínuszból ugrottak fel az amerikai indexek.
A jelenlegi adatok szerint sereghajtók vagyunk az EU-ban.
Nagy Márton elégedett az intézkedés hatásaival, a kereskedők kevésbé
Az OXO Technologies vezére a Business podcast vendége volt.
