Az elemzők által várt 240 millió eurónál is jóval nagyobb, 295 millió eurós első negyedéves veszteségről számolt be a német Commerzbank. A koronavírus-válság miatt jócskán megemelkedtek a társaság kockázati költségei.
Enyhe zúzódásokkal úszhatják meg a koronavírus-válságot a német bankok a német szövetségi pénzügyi felügyelet, a Bafin elnöke szerint.
A magyar OTP-t, az osztrák Erstét és a lengyel PKO-t is a lehetséges vevők között tartották számon korábban a lengyel mBank 70%-os részesedésére, a német Commerzbank azonban most úgy döntött, a gyenge piaci feltételek mellett mégsem adja el lengyel leánybankját.
Az Európai Központi Bank 5 éve elkezdett, immár bő 2 ezer milliárd eurós, eszközvásárlási programja (PSPP) nem sérti a monetáris finanszírozás tilalmát, de mégis aránytalan gazdasági és pénzügyi következményei vannak, ezért az EKB túllépte hatáskörét - lényegében ezt mondta ki ma a német alkotmánybíróság. A karlsruhei bíróság ezért előírta a német szövetségi jegybanknak, a Bundesbanknak, hiszen csak rá terjed ki a joghatósága, hogy legkésőbb 3 hónapon belül hagyja abba ezt az eszközvásárlási programot és a már megvásárolt kötvényeket is adja majd el. Mindezen német alkotmánybírósági döntés alól azonban van egy fontos „kiút”, ami végülis reményt ad arra, hogy mégsem akad meg az EKB és vele együtt a német jegybank kötvényvásárlási programja, igaz a döntés értelmezése nem könnyű. Az EKB Kormányzótanácsa ma este 6-tól válságtanácskozást tart, amelyen értelmezik a bírósági döntést és kitalálják a további menetrendet.
Tíz nyugat-európai bankcsoportot minősített le a Fitch Ratings, több mint 100 bank kilátásait pedig negatívra rontották – írja a CNBC.
Második online konferenciáját tartotta meg a Property Forum, a téma ismét a járványhelyzet ingatlanpiacra gyakorolt hatása volt, különös fókusszal a fejlesztések és tranzakciók finanszírozására, valamint arra, hogy az egyes országok mikorra lábalhatnak ki a koronavírus okozta válságból. A szakértők szerint Magyarországon és Lengyelországban várhatóan elhúzódik a helyreállás, míg Csehországban és Szlovákiában hamarabb jöhet a visszapattanás.
Elégedetlen a német kormány a kisebbségi tulajdonában lévő Commerzbankkal, ezt jelezheti, hogy visszahívta és új személyekkel váltotta fel két képviselőjét a második legnagyobb hitelintézet felügyelőbizottságában – számolt be a Financial Times.
Meglepetésként értékelik az elemzők az MNB szerdai kamatemelését, hiszen jelenleg a világ legtöbb jegybankja éppen lazítani igyekszik a koronavírus gazdasági hatásai miatt. Azt elismerik a szakemberek, hogy a forint utóbbi napokban látott intenzív gyengülése késztethette lépésre a jegybankot, azonban nem biztos, hogy ennyi elég lesz a trend megfordításához.
Egy hónapja még úgy tűnt, túl van a legnehezebb időszakon az idén 150 éves Deutsche Bank, és végre meg tudja valósítani Christian Sewing vezérigazgató a növekedési pályára álláshoz szükséges radikális szerkezet-átalakítást, elvégezve Európa talán legnagyobb aktuális banki munkáját. A menedzsment már offenzív 2020-as évről beszélt, az elemzők nyereséget vártak. A koronavírus mindent felülírt: a márciusi születésnapi ünnepségeket lefújták, a bank talpra állítása akár két évet is csúszhat.
A pillanatnyi devizaárfolyamok mellett érdemes fél szemmel figyelni a volatilitást és az országkockázati felárakat, melyek a magas külső adósság mellett akár komoly problémát is okozhatnak – olvasható a Commerzbank elemzésében. Mindez azért érdekes, mert példaként éppen Magyarországot hozzák fel Törökország mellett, a bank szakemberei szerint a Nemzetközi Valutaalapnak előrelátó módon kellene most beavatkoznia.
Gyakorlatilag az összes puskaporukat ellőtték a világ nagy jegybankjai azzal, hogy a Fed vasárnap újabb rendkívüli gigantikus kamatvágást és eszközvásárlást jelentett be. Legalábbis kamatpolitikával már nem nagyon tudnak tovább segíteni a koronavírus-járványban megroppant világgazdaságnak. A befektetők épp ettől ijedtek meg: mostanra mindent egy lapra tettek fel a jegybankok, a további gazdaságélénkítésre nagyon limitált a mozgásterük. Néhány eszköz azért még maradt, amiket szükség esetén elő lehet rántani a kalapból, de egyre égetőbb szükség lenne arra, hogy a költségvetési politika is támogassa az erőfeszítéseket.
Napok óta az eddigi történelmi mélypont körül billegett a forint az euróval szemben, ma pedig arra a hírre ütöttek rajta nagyot 342-ről 348-ig, hogy az MNB az összes vállalati hitelnél év végéig törlesztési moratóriumot kezdeményezett. Mivel sosem volt még ilyen gyenge a forint, nehéz fogódzót találni arra a kérdésre, hogy meddig zuhanhat a forint, de azért a technikai elemzés ad néhány támpontot.
Hatalmasat estek csütörtökön az európai tőzsdék, a kontinens börzéi négyéves mélypontok közelében járnak, miután Donald Trump tegnap bejelentette, hogy az Egyesült Államok harminc napra felfüggeszt minden beutazást Európából. Az európai légitársaságok részvényei mellett az autógyártók, és az európai bankpapírok is durván esnek ma.
Komoly kilengéseket látunk hétfőn az európai kötvénypiacokon, a befektetők a biztos menedéknek számító papírokat, például a német és brit állampapírokat keresik, közben például az olasz hozamok nagyot ugrottak. Ráadásul a szokásosnál sokkal nagyobbak a kilengések, egyelőre mindenki a kormányok és a jegybankok válaszlépéseire vár.
Az utóbbi napokban sorra érkeznek a jegybanki nyilatkozatok arról, hogy minden eszközt bevetnek majd a koronavírus gazdasági hatásai ellen. Sőt, az ausztrál és az amerikai jegybank már lépett, kamatcsökkentéssel próbálja ellensúlyozni a lassító hatásokat. Összehangolt akcióról egyelőre nem lehet beszélni, de akár napokon belül a most „kimaradó” fejlett jegybankok is reagálhatnak. Nézzük, mik lehetnek a lehetséges fegyvereik a koronavírus hatásai ellen!
Nagyot esett tegnap az európai nagybankok árfolyama, az olasz bankok estek a legnagyobbat. Ma azonban mérsékeltebb az esés, az olasz bankok mindösszes 1-2 százalékkal került lejjebb, míg a német és francia pénzintézetek részvényei több mint 2 százalékot gyengültek, az Commerzbank viszont 5 százalékot zuhant.
Egyre súlyosabb globális járvánnyá vált a koronavírus, Európában is egyre több a megbetegedés és a halálos áldozat, a befektetők az elmúlt napokban még ignorálták a globális járvány negatív gazdasági hatásait, ma viszont hirtelen eladási hullám alakult ki, amiben a német tőzsde több mint 3,5 éve nem látott mértékben esett.
A vártnál kisebb, 54 millió eurós veszteséggel zárta a negyedik negyedévet a Commerzbank, így 2019 egészében az egy évvel korábbinál negyedével alacsonyabb, 644 millió eurós nyereséget könyvelt el (ez alig több mint 2%-os tőkearányos megtérülést jelent). A menedzsment biztató jeleket lát az átalakulási stratégia megvalósításában.
Újabb lélektani határon esett át szerdán a forint, egy euró este több mint 340 forintba került. Azt már csak automatikusan tesszük hozzá, hogy ez természetesen új történelmi mélypont a magyar deviza szempontjából. Tavaly voltak olyan elemzői vélemények, hogy 340 körül érheti el a gyengülés az MNB tűréshatárát, ezért most harapófogóban van a jegybank, ha hiteles és laza akar maradni, akkor még több mint egy hónapot kellene „kibekkelnie”.
Az utóbbi hetekben a jegybank elkezdte óvatosan szűkíteni a likviditást, amire rendre erősödéssel reagált a forint a hétfői tendereket követően. Tegnap azonban ez a hatás már jóval kisebb volt, a Commerzbank elemzője szerint önmagában a likviditás szűkítése már kevés, mert ezzel ugyan szigorodik a monetáris politika, de nem annyival, amennyivel az infláció indokolná.
Kilőttek a határidős árak, de meddig lehet a nyugati civilizáció kávéfogyasztási igényeit kielégíteni ?
Macron szerint Európának saját védelmi stratégiát kell kialakítania.
A támadásra napokon belül sor kerülhet.
Ez lesz az Emirates otthona.
Dőlnek a hőmérsékleti rekordok.
A sütik 1000-1500 forint közötti ára is tovább nőhet.
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
