Kína központi bankban úgy döntöttek, hogy változatlanul tartják az irányadó kamatszinteket. A kereskedelmi bankok is tartják magukat ehhez a hitelkamatoknál.
Bár javultak a kínai ipari vállalatok profitszintjei a tavalyi bázishoz képest, még mindig visszaesés látszik a járvány sújtotta 2022-höz képest is. Egyelőre a már legyártott készletek értékesítése javít az összképen, de az egyre erősebb deflációs hatások, valamint a még mindig alacsony belföldi kereslet egyre baljósabb képet vetítenek előre.
Évek óta nem látott olyat a japán lakosság, amit most: a bankok megemelték a bankbetétek kamatait. A 10 éves betétre kapott eddigi 0,002% után most már 0,2%-ot tehetnek zsebre, ami százszoros emelést jelent – írja a Bloomberg.
Három éve nem látott mértékben csökkentek a fogyasztói árak novemberben Kínában. A vártnál erősebb defláció elsősorban a gyenge fogyasztásnak tudható be.
Az Európai Unióban átlagosan 4,9 százalékkal emelkedtek az árak augusztusban, amelynek 2,5-szerese a magyar 12,2 százalékos áremelkedés. Ezzel Magyarország még mindig vezeti az európai rangsort a drágulásban - derül ki az Eurostat friss adataiból.
A tegnap közölt német inflációs adat után ma az eurózóna második legnagyobb gazdaságából, Franciaországból érkeztek inflációs adatok. A némethez hasonlóan a francia folyamatok is kedvező képről árulkodnak.
Kínában egyre többen félnek attól, hogy deflációba süllyed az ország, miután júliusban visszaestek az árak. Augusztusban újra nőttek az árak, igaz, a friss adat kisebb csalódást okozott az elemzőknek.
A várt 0,4% helyett végül „csak” 0,3%-kal csökkentek a fogyasztói árak júliusban éves alapon Kínában, így ezzel két év után ismét beköszöntött a defláció az ázsiai óriásgazdaságban, amelyre az ’70-es években indult gazdasági reformok és nyitás óta csak ötször volt példa. Szintén intő jel a mélyebb gazdasági problémákra, hogy a kínai termelői árak a Reuters konszenzusában szereplő 4,1% helyett 4,4%-kal estek éves alapon, és ezzel sorozatosan már a tizedik egymást követő hónapban közölt mínuszos éves indexet a kínai statisztikai hivatal.
Áprilisban a várakozásoknál jobban, több mint két éves mélypontra lassult az infláció Kínában a nemzeti statisztikai hivatal csütörtöki jelentése szerint.
A világ egyik leggazdagabb embere már több hónapja folyamatosan ágál az agresszív amerikai monetáris politika ellen és arra figyelmeztet, hogy a gazdaságot mély recesszió fenyegeti, ha a központi bank hozzáállása nem változik.
Cathie Wood innovációs befektető, az ARK Invest alapítója és vezetője reagált Jack Dorsey, a Twitter alapítójának hiperinflációról szóló jóslatára. Wood szerint nemhogy hiperinfláció nem lesz, de még defláció is előfordulhat az ünnepek után.
A globális inflációs trendek alapján az elmúlt harminc év viszonylag nyugodt volt a jegybankok számára, amióta bevezették az inflációs célkövetés rendszerét, azóta nem kerültek komoly kihívás elé. Egyelőre most is kitartanak amellett a világ nagy jegybankjai, hogy csak átmeneti lehet az infláció megugrása, azonban egyre több az arra utaló jel, hogy akár tartós fordulatot is hozhat a mostani időszak és ismét jöhet a magasabb infláció kora.
Az utóbbi három év során először mutatott visszaesést a kínai termelői árindex. A júliusi adat erősíti a világ második legnagyobb gazdaságával kapcsolatos aggodalmakat.
Az átmenetileg 3 százalékos célszint alatti infláció ellenére sem fenyegeti deflációs veszély Magyarországot - mondta a Magyar Nemzeti Bank közgazdasági előrejelzési és elemzési igazgatóságának vezetője csütörtökön az M1 aktuális csatornán.
Az októberi inflációs adatok újra kiábrándították a kínai gazdaság erejében bízókat: a fogyasztói és a termelői árindex is elmaradta várakozásoktól, ami gyenge belső keresletre és túlkapacitásokra utal.
A közel-keleti konfliktus nem tesz jót a forintnak.
Így látják a hazai portfóliómenedzserek a piacokat.
Újabb kihívások bukkantak fel az esküdtekkel kapcsolatban.
Nagy Márton miniszter szerint túl nagy a régiós árakhoz képest az eltérés.
Mire készül az EU?
Közvetlenül lehet őket Brüsszelben megpályázni.
Három tényező is befolyásolja, hogy átlépi-e a lélektani határt az euróval szemben a magyar fizetőeszköz.
