Tovább hízott a világ legnagyobb devizatartaléka
Kína devizatartaléka, ami a legnagyobb a világon, márciusban 3184 milliárd dollár volt, 51 milliárd dollárral nőtt a februári 3133 milliárd dollárról - közölte az ázsiai ország jegybankja.
Kína devizatartaléka, ami a legnagyobb a világon, márciusban 3184 milliárd dollár volt, 51 milliárd dollárral nőtt a februári 3133 milliárd dollárról - közölte az ázsiai ország jegybankja.
A Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége bejelentette, hogy fontolóra veszik az amerikai dollár, az euró és a jen elhagyását, valamint leépítését a központi bankok mérlegeiben. A Visa és a Mastercard is kapott a térségből.
2022. IV. negyedévben a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együttes egyenlege) a szezonális hatások kiszűrésével a negyedéves GDP -7,5 %-a volt - áll a Magyar Nemzeti Bank mai jelentésében. A friss adatok megerősítik azt a várakozást, hogy tavaly év végén még nem nagyon látszódott a külső egyensúly javulása, így óriási volt a külső egyensúlytalanság. A brutális romlás az energiaárak elszállása miatt megugró importra vezethető vissza, ami egyben jó hír is: az azóta bekövetkezett jelentős gázáresés hatására az idén jelentősen csökkenhet az ország finanszírozási igénye.
Még egyet rúg az amúgyis gyengélkedő argentin gazdaságba a mezőgazdaságot tavaly óta sújtó aszály – számol be a hírről a Reuters.
A jüan részesedése az orosz exportelszámolásban tavaly több mint harmincszorosára nőtt, a rubelé pedig csaknem megháromszorozódott, a rubel és az orosz állam által barátinak minősített valuták az exportelszámolások több mint felét tették ki, a dollár és az euró részesedése 48 százalék volt - közölte Oroszország Nemzeti Bankja a csütörtökön közzétett pénzpiaci kockázati jelentésében.
Kína devizatartaléka, ami a legnagyobb a világon, februárban 3133 milliárd dollár volt, 51 milliárd dollárral csökkent januárral összevetve - közölte az ázsiai ország jegybankja.
Nem nyilvános információ, mennyi devizát bocsátott az energiaimportőrök rendelkezésre az MNB október óta – közölte a jegybank a Portfolio kérdésére. Azt viszont elismerik, hogy az elindult alkalmazkodás és a világpiaci árak meredek esése mellett ma jóval kisebb ez az összeg havonta, mint a korábban közölt 1-1,5 milliárd euró. Mindez azért is érdekes, mert januárban új történelmi csúcsra, 40 milliárd euró fölé emelkedett a jegybank devizatartaléka elsősorban az év elején lebonyolított jelentős dollárkötvény-kibocsátás miatt.
Ma teszi közzé a német statisztikai hivatal a januári infláció számait, amelyet múlt héten kellett volna. A németek technikai okok miatt nem közölték időben a számot, az eurózónára vonatkozó előzetes becslés így kifejezetten bizonytalan. A német adat közlésével azonban teljes lesz a kép, és kiderül, hogy tényleg jelentősen csökkent-e az áremelkedés mértéke a kontinensen. A héten még fontos makrogazdasági adatok érkeznek az EU-ból és az USA-ból is, de a magyar inflációt is ismertetik.
Az Európai Tanács elnöke sürgeti a tagállamokat, hogy folytassák a tárgyalásokat az orosz jegybanktól elkobzott 300 milliárd dollár értékű eszköz felhasználásáról. Az uniós tervek szerint Ukrajna újjáépítésére folyósíthatnák a szankciók által lefoglalt vagyont.
Miközben a jegybanki tartalékból kaptak devizaforrást a nagy magyarországi energiaimportőrök a tavalyi negyedik negyedévben, aközben csaknem új történelmi csúcsra emelkedtek a jegybank nemzetközi tartalékai az év végére – közölte pénteken a Magyar Nemzeti Bank. Az első ránézésre meglepő fejlemény mögött főként a rendületlenül beáramló EU-s pénzek, illetve a novemberi devizakötvény-kibocsátások húzódhatnak meg, de egyéb devizaműveleteknek is lehetett benne szerepük.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist keddi adása. Mai műsorunk első részében arról volt szó, hogy bőségesnek egyáltalán nem nevezhető a magyar devizatartalék mértéke, a keddi EU-s fejlemények pedig még távolabb is löktek minket attól, hogy a helyzet tartósan pozitív irányba változzon. Bár a Guidotti-Greenspan szabály alapján kalkulált értéket még meghaladja, a háromhavi importszámlánknál már kisebb Magyarország nemzetközi tartaléka. A témával kapcsolatban Beke Károly, a Portfolio makroelemzője volt a vendégünk. Az adás második részében azzal foglalkoztunk, hogy újabb szektor nézhet szembe jelentős kormányzati beavatkozással, ezúttal a biztosítók piacán jöhet szorosabb állami kontroll és a jelenleginél aktívabb központi szerepvállalás. Erről Palkó Istvánt, portálunk Pénzügy rovatának vezető elemzőjét kérdeztük.
Az uniós források felfüggesztése miatt továbbra is kérdéses Magyarország devizaszükségletének biztosítása, illetve az MNB devizatartalékának feltöltése. Ugyanakkor az elmúlt hetekben szép csendben több olyan hír is megjelent, melyek arra utalnak, hogy a kormány már készíti a védőhálót az EU-pénzek esetleges késlekedése vagy tartós elmaradása esetére. Ha ezekből a látszólag apró kockákból összerakjuk a kirakóst, akkor láthatjuk, hogy néhány hét alatt több milliárd eurónyi forrást vont be az adósságkezelő úgy, hogy nem verte különösebben nagydobra.
További részletek derültek Matolcsy György jegybankelnöknek a Parlament egyik bizottságában elmondott beszédéből. Az eseményen az MNB elnöke élesen kritizálta a kormány gazdaságpolitikáját, és felhívta a figyelmet: válságközeli helyzetben a gazdaság.
Mai ülésén a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa helyben hagyta a 13%-os alapkamatot. A döntés kapcsán kiadott közleményben a jegybank kiemeli, hogy a magyar gazdaság (alaposan felborult) külső egyensúlya javulóban van. A jegybank kiemelten figyelembe veszi a devizatartalék-megfelelést, és ennek kapcsán jelezte, hogy az energiaimport és az energiaárak csökkenése miatt a devizapiaci egyensúly a korábban vártnál kisebb mértékű devizalikviditás nyújtással is megőrizhető.
A Goldman Sachs Group Inc szerint az amerikai dollár ázsiai devizákkal szembeni erősödése a következő három-hat hónapban csökkenni fog, amikor a Federal Reserve irányadó kamatlábaival kapcsolatban tisztábban lát majd a piac - írja a Bloomberg.
Elstartolt a Portfolio őszi Private Investor Day elnevezésű online rendezvénye, amelynek első szekciójában a Portfolio elemzői tartottak előadást a legizgalmasabb témákról: szó volt arról, kell-e harmadik világháborútól tartanunk, milyen jövő vár a magyar gazdaságra és mi lesz a forint sorsa.
Az MNB 37 milliárd euró körüli devizatartaléka jelenleg kielégít minden olyan ökölszabályt, ami szükséges mértékre vonatkozik. Ugyanakkor nem mondató bőségesnek, ezért a magyar jegybanknak nincs tere olyan látványos devizapiaci intervencióra, mint amilyet például a csehek hajtottak végre a közelmúltban. Ráadásul az MNB vállalta, hogy az energiaszámla kiegyenlítéséhez az év végéig biztosítja a szükséges devizát, ami gyakorlatilag egy tartalékcsökkentő, de facto intervenciós lépés. Ahhoz, hogy a helyzet megnyugtatóbb legyen, az uniós források révén, illetve a nemzetközi kötvénypiacról történő forrásbevonással lehetne hizlalni a tartalékot, de mindegyikhez az kellene, hogy a kormány megállapodjon az Európai Bizottsággal.
Pleschinger Gyula, az MNB Monetáris Tanácsának tagja szerint az infláció a jövő év első felében csökkenésnek indulhat, 2024-re pedig elérheti a jegybank által kitűzött 2-4%-os célsávot – számol be a hírről a Reuters.
A héten érkezik az októberi inflációs adat az Egyesült Államokban, amely a Fed szigorítási ciklusa közepette kulcsfontosságú mutató, és jelentős piacmozgató hatással bír. Az inflációs főmutató csökkenése már önmagában nem lenne elég, a piacokat (és a Fedet) a maginfláció emelkedésének lassulása nyugtathatná meg némileg. A jegybank egyébként határozott esést szeretne látni az inflációban, mielőtt leállítja a szigorítást, de ettől még nagyon messze vagyunk.
A világ egyik legfontosabb tartalékdevizája a japán jen, amely 2022 őszére a világ egyik legrosszabbul teljesítő fizetőeszközévé vált. A leértékelődéshez nagyban hozzájárult, hogy Japán nettó importőr nyersanyagokból, ezeknek pedig jócskán elszaladt az ára. Ez viszont nem lett volna elég indok a 30%-os esésre, kellett hozzá a japán jegybank kérlelhetetlensége is. A Bank of Japan félelmetes csapdahelyzetben találta magát, és ebben a kegyetlen helyzetben a fék helyett a gázra tapostak. Még mindig van kiút, de az sem lenne fájdalommentes, és nem úgy tűnik, hogy a jegybank felvállalná akárcsak a legkisebb gazdasági áldozatot is. Eközben pedig reménykedniük kell, hogy a Fed nem kényszerül további szigorításra, mert akkor a visszasírják majd a mai állapotot.
Napok óta rossz a hangulat a részvénypiacokon.
Hírfolyamunk az ukrajnai háborúról percről percre.
A közel-keleti konfliktus nem tett jót a hangulatnak.
Megállapodást kötött a BMW és a Lufthansa.
Hírfolyamunk a közel-keleti konfliktusról.
A magyarok fejében az él, hogy Románia fejletlenebb ország, de ez már nincs így.
Mire készül az EU?
Közvetlenül lehet őket Brüsszelben megpályázni.
