Míg az Európai Unióban az elmúlt tíz évben folyamatosan emelkedett a felsőoktatásba belépők köre, addig Magyarországon jelentősen szűkült azoké, akik eljutnak odáig, hogy diplomát szerezzenek. Radó Péter oktatáskutató szerint ahhoz, hogy megközelítsük az uniós 40 százalékot, nálunk is ingyenessé, nyitottabbá, rugalmasabbá kellene tenni a képzést, valamint növelni kellene a kapacitást. Itthon egyetemre járni és diplomát szerezni továbbra is luxus, ez pedig csak azoknak jár, akik meg is tudják fizetni - közölte az Index.
A kedd este Brüsszelnek elküldött magyar helyreállítási tervben nagyjából 280 milliárd forintot szánt a kormány a felsőoktatás-szakképzés támogatására, ami a negyede (23,5%-a) az április közepi 1191 milliárdos tervnek – derült ki az RTL szerda esti Híradójából, amelynek Palkovics László nyilatkozott. Ez megerősítette azt a tegnapi következtetésünket, hogy a magyar terv drasztikus átszabásának a felsőoktatás lett az egyik nagy vesztese, igaz amint azt az innovációs és technológiai miniszter is hangsúlyozta: más (tehát magyar költségvetési-adófizetői) forrásból meg fogják kapni az intézmények a megígért forrásokat.
Komplex fejlesztésbe fogtunk, amelynek eredményeként a tervek szerint néhány év múlva tízezer fiatallal foglalkozunk majd 35 helyszínen a Kárpát-medencében - jelentette ki a Portfolio-nak adott interjújában Orbán Balázs, a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány kuratóriumának elnöke. A Miniszterelnökség miniszterhelyettese a terjeszkedést azzal indokolta lapunknak, hogy a felsőoktatásban a tömegképzés elemei egyre markánsabbak, amit ellensúlyozni kell a legtehetségesebbekre fókuszált külön intézményrendszerrel. A tárca parlamenti és stratégiai államtitkára reagált azokra a kritikákra, miszerint a közérdekű vagyonkezelő alapítványok létrehozásának célja a közvagyon kiszervezése és azokra a felvetésekre is, hogy az alapítványok létrehozása azt üzenné, hogy az állam rossz gazda. A miniszterhelyettessel arról is beszélgettünk, hogy az alapítványoktól elvárás, hogy profi menedzsmentszemlélettel dolgozzanak (például az ingatlanvagyon terén), a profit azonban nem cél. Megosztotta elképzeléseit arról is, hogy a 2020 során az alapítványuknak juttatott extra költségvetési összeget mire költik el, a bővülési terveik mit jelentenek számokban, hol terveznek megjelenni a határon túl és hogy milyen céljaik vannak a Libri-Bookline Zrt-be történt bevásárlással. Elárulta azt is: szeretné, ha a cégcsoport tovább erősödne, bővülne, és fontos regionális szereplővé válna.
Nem derül ki a Fudan Egyetemmel kötött stratégiai megállapodásból, mennyibe kerülne a kínai felsőoktatási intézmény budapesti campusának megépítése – írja a Magyar Hang. Korábban 540 milliárd forintra becsülték a beruházás költségét, amihez 450 milliárdos hitelt nyújtana Kína.
Az Európai Unió 2021-2027 közötti költségvetési ciklusának elindulásával az Erasmus+ program is új szakaszba lépett. A program megvalósítására uniós szinten több mint 28 milliárd eurós forrást biztosítanak. A magyar pályázók számára várhatóan mintegy 52 millió euró (18 milliárd forint) pályázati keret lesz elérhető 2021-ben. Magyarország eddig is eredményesen vett részt az Erasmus+ programban, mostantól pedig még többen kapcsolódhatnak be nemzetközi együttműködési és mobilitási projektekbe.
Magyarország elsők között alapított magánegyetemére tavalyhoz képest 22%-kal több hallgató jelentkezett, a legnépszerűbb szakok az anglisztika, a kommunikáció és médiatudomány, és a gazdálkodás és menedzsment.
Jelentős fejlesztési program indult a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen - olvasható az egyetem honlapján. Miután tavaly az állam úgy döntött, hogy a Magyar Rádió korábbi épületegyüttesét átadja az egyetemet alapító Magyar Katolikus Püspöki Konferenciának, a Pázmányon megszületett a gondolat, hogy a területi széttagoltság helyett a nyolcadik kerületben alakítanának ki egyetemi campust, ezért az év elején a piliscsabai területet az állam birtokba vette, és megindult a tulajdonba adási folyamat. Az előkészítő munkálatokat a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) irányítja.
A vártnál korábban oldják a korlátozásokat, és április 26-tól egész Olaszországban megnyitnak az oktatási intézmények, valamint engedélyezik a bárok, éttermek teraszainak megnyitását - jelentette be Mario Draghi kormányfő pénteken.
Rekordévet zárt a Diákhitel Központ: az egy évvel korábbinál több mint háromszor több, 42 ezer szerződést kötött a társaság, és tavaly fordult elő először, hogy a harmincmilliárd forintot is meghaladta a folyósított hitelek összege - írta a Világgazdaság kedden.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium benyújtotta az Országgyűlés elé újabb tíz egyetem modellváltását megalapozó javaslatait 2021. március 31-én – hívja fel a figyelmet a tárca közleménye. Ebből az is kiderül, hogy a törvénycsomag elfogadása esetén idén ősztől már több mint 180 ezer hallgató, az egyetemisták közel 70 százaléka tanulhat a megújult fenntartási modellben. A közlemény szerint az új működési modell lényege, hogy az állam, mint stratégiai partner hosszú távú finanszírozási garanciákkal teremti meg a közfeladatok korszerű ellátásának feltételeit, így a törvényi kódex egységesíti, átláthatóbbá teszi az eddig több törvényben szereplő szabályozást.
Még mindig komoly lemorzsolódással küzd a magyar felsőoktatás, az Oktatási Hivatal (OH) tanulmánya szerint az egyetemi és főiskolai pályafutásukat megkezdő fiatalok harmada nem jut el a diplomaszerzésig, de bizonyos szakokon a sikertelenség aránya az 50-60 százalékot is meghaladja - írta a szombati Magyar Nemzet.
Több, mint 11 százalékkal többen jelentkeztek a felsőoktatásba, mint tavaly - jelentette be Schanda Tamás. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium miniszterhelyettese a tárca által küldött közleményben kiemelte: a modellváltó egyetemek is népszerűek, így tehát a váltással kapcsolatos híráramlás sem bizonytalanította el a fiatalokat.
Mintegy 60 milliárd forint támogatással indul a Pécsi Tudományegyetem és a győri Széchenyi István Egyetem területén létesülő tudományos és innovációs parkok kialakítása - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára szombaton.
Már naponta 500 orvos- és egészségtudományi hallgató segíti az Országos Mentőszolgálat munkáját a járvány elleni védekezésben, jelentette be Schanda Tamás.
Nem csak a modellváltásban érintett egyetemek élete változik meg gyökeresen, a következő tanévtől a teljes felsőoktatási rendszerre új finanszírozási rendszert vezetnek be. Míg eddig az állami támogatás jórészt a felvett diákok számától függött, a jövőben meghatározó szempont lesz a tudományos, kutatási tevékenység is - írta a Magyar Nemzet szerdán.
Támogatta a Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) szenátusa csütörtöki ülésén az egyetem modellváltását, azaz állami intézményből közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott felsőoktatási intézménnyé alakítását - tájékoztatta az intézmény az MTI-t.
Számos egyetemista már tanulmányai alatt részt vesz nagyvállalati projektekben vagy belevág saját ötletének megvalósításába. Ma már az sem ritka, hogy a végzősök saját innovációval és egy vállalkozással a “zsebükben” szereznek diplomát.
A magyar felsőoktatás megújítása és versenyképessé tétele nemzetstratégiai kérdés - mondta Stumpf István kormánybiztos, akinek feladata a felsőoktatási modellváltással és az új fenntartói modell működésével kapcsolatos kormányzati feladatok koordinációja.
A Corvinus Vezetéstudományi Intézete és az EVK Szakkollégium 2021-ben is megrendezi az Országos Esettanulmány Versenyt (OEV), ez már a 22. ilyen esemény a sorban. A verseny operatív megszervezéséért minden évben egy 7 fős, egyetemistákból álló csapat felel, akik egyúttal a szakkollégium tagjai. A régió egyik legszínvonalasabb esetversenye gazdasági szakon tanuló diákok szakmai tudását hivatott tesztelni az esettanulmány módszertanán keresztül.
