A kedd este Brüsszelnek elküldött magyar helyreállítási tervben nagyjából 280 milliárd forintot szánt a kormány a felsőoktatás-szakképzés támogatására, ami a negyede (23,5%-a) az április közepi 1191 milliárdos tervnek – derült ki az RTL szerda esti Híradójából, amelynek Palkovics László nyilatkozott. Ez megerősítette azt a tegnapi következtetésünket, hogy a magyar terv drasztikus átszabásának a felsőoktatás lett az egyik nagy vesztese, igaz amint azt az innovációs és technológiai miniszter is hangsúlyozta: más (tehát magyar költségvetési-adófizetői) forrásból meg fogják kapni az intézmények a megígért forrásokat.
Komplex fejlesztésbe fogtunk, amelynek eredményeként a tervek szerint néhány év múlva tízezer fiatallal foglalkozunk majd 35 helyszínen a Kárpát-medencében - jelentette ki a Portfolio-nak adott interjújában Orbán Balázs, a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány kuratóriumának elnöke. A Miniszterelnökség miniszterhelyettese a terjeszkedést azzal indokolta lapunknak, hogy a felsőoktatásban a tömegképzés elemei egyre markánsabbak, amit ellensúlyozni kell a legtehetségesebbekre fókuszált külön intézményrendszerrel. A tárca parlamenti és stratégiai államtitkára reagált azokra a kritikákra, miszerint a közérdekű vagyonkezelő alapítványok létrehozásának célja a közvagyon kiszervezése és azokra a felvetésekre is, hogy az alapítványok létrehozása azt üzenné, hogy az állam rossz gazda. A miniszterhelyettessel arról is beszélgettünk, hogy az alapítványoktól elvárás, hogy profi menedzsmentszemlélettel dolgozzanak (például az ingatlanvagyon terén), a profit azonban nem cél. Megosztotta elképzeléseit arról is, hogy a 2020 során az alapítványuknak juttatott extra költségvetési összeget mire költik el, a bővülési terveik mit jelentenek számokban, hol terveznek megjelenni a határon túl és hogy milyen céljaik vannak a Libri-Bookline Zrt-be történt bevásárlással. Elárulta azt is: szeretné, ha a cégcsoport tovább erősödne, bővülne, és fontos regionális szereplővé válna.
Nem derül ki a Fudan Egyetemmel kötött stratégiai megállapodásból, mennyibe kerülne a kínai felsőoktatási intézmény budapesti campusának megépítése – írja a Magyar Hang. Korábban 540 milliárd forintra becsülték a beruházás költségét, amihez 450 milliárdos hitelt nyújtana Kína.
Az Európai Unió 2021-2027 közötti költségvetési ciklusának elindulásával az Erasmus+ program is új szakaszba lépett. A program megvalósítására uniós szinten több mint 28 milliárd eurós forrást biztosítanak. A magyar pályázók számára várhatóan mintegy 52 millió euró (18 milliárd forint) pályázati keret lesz elérhető 2021-ben. Magyarország eddig is eredményesen vett részt az Erasmus+ programban, mostantól pedig még többen kapcsolódhatnak be nemzetközi együttműködési és mobilitási projektekbe.
Magyarország elsők között alapított magánegyetemére tavalyhoz képest 22%-kal több hallgató jelentkezett, a legnépszerűbb szakok az anglisztika, a kommunikáció és médiatudomány, és a gazdálkodás és menedzsment.
Jelentős fejlesztési program indult a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen - olvasható az egyetem honlapján. Miután tavaly az állam úgy döntött, hogy a Magyar Rádió korábbi épületegyüttesét átadja az egyetemet alapító Magyar Katolikus Püspöki Konferenciának, a Pázmányon megszületett a gondolat, hogy a területi széttagoltság helyett a nyolcadik kerületben alakítanának ki egyetemi campust, ezért az év elején a piliscsabai területet az állam birtokba vette, és megindult a tulajdonba adási folyamat. Az előkészítő munkálatokat a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) irányítja.
A vártnál korábban oldják a korlátozásokat, és április 26-tól egész Olaszországban megnyitnak az oktatási intézmények, valamint engedélyezik a bárok, éttermek teraszainak megnyitását - jelentette be Mario Draghi kormányfő pénteken.
Rekordévet zárt a Diákhitel Központ: az egy évvel korábbinál több mint háromszor több, 42 ezer szerződést kötött a társaság, és tavaly fordult elő először, hogy a harmincmilliárd forintot is meghaladta a folyósított hitelek összege - írta a Világgazdaság kedden.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium benyújtotta az Országgyűlés elé újabb tíz egyetem modellváltását megalapozó javaslatait 2021. március 31-én – hívja fel a figyelmet a tárca közleménye. Ebből az is kiderül, hogy a törvénycsomag elfogadása esetén idén ősztől már több mint 180 ezer hallgató, az egyetemisták közel 70 százaléka tanulhat a megújult fenntartási modellben. A közlemény szerint az új működési modell lényege, hogy az állam, mint stratégiai partner hosszú távú finanszírozási garanciákkal teremti meg a közfeladatok korszerű ellátásának feltételeit, így a törvényi kódex egységesíti, átláthatóbbá teszi az eddig több törvényben szereplő szabályozást.
Még mindig komoly lemorzsolódással küzd a magyar felsőoktatás, az Oktatási Hivatal (OH) tanulmánya szerint az egyetemi és főiskolai pályafutásukat megkezdő fiatalok harmada nem jut el a diplomaszerzésig, de bizonyos szakokon a sikertelenség aránya az 50-60 százalékot is meghaladja - írta a szombati Magyar Nemzet.
Több, mint 11 százalékkal többen jelentkeztek a felsőoktatásba, mint tavaly - jelentette be Schanda Tamás. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium miniszterhelyettese a tárca által küldött közleményben kiemelte: a modellváltó egyetemek is népszerűek, így tehát a váltással kapcsolatos híráramlás sem bizonytalanította el a fiatalokat.
Mintegy 60 milliárd forint támogatással indul a Pécsi Tudományegyetem és a győri Széchenyi István Egyetem területén létesülő tudományos és innovációs parkok kialakítása - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára szombaton.
Már naponta 500 orvos- és egészségtudományi hallgató segíti az Országos Mentőszolgálat munkáját a járvány elleni védekezésben, jelentette be Schanda Tamás.
Nem csak a modellváltásban érintett egyetemek élete változik meg gyökeresen, a következő tanévtől a teljes felsőoktatási rendszerre új finanszírozási rendszert vezetnek be. Míg eddig az állami támogatás jórészt a felvett diákok számától függött, a jövőben meghatározó szempont lesz a tudományos, kutatási tevékenység is - írta a Magyar Nemzet szerdán.
Támogatta a Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) szenátusa csütörtöki ülésén az egyetem modellváltását, azaz állami intézményből közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott felsőoktatási intézménnyé alakítását - tájékoztatta az intézmény az MTI-t.
Számos egyetemista már tanulmányai alatt részt vesz nagyvállalati projektekben vagy belevág saját ötletének megvalósításába. Ma már az sem ritka, hogy a végzősök saját innovációval és egy vállalkozással a “zsebükben” szereznek diplomát.
A magyar felsőoktatás megújítása és versenyképessé tétele nemzetstratégiai kérdés - mondta Stumpf István kormánybiztos, akinek feladata a felsőoktatási modellváltással és az új fenntartói modell működésével kapcsolatos kormányzati feladatok koordinációja.
A Corvinus Vezetéstudományi Intézete és az EVK Szakkollégium 2021-ben is megrendezi az Országos Esettanulmány Versenyt (OEV), ez már a 22. ilyen esemény a sorban. A verseny operatív megszervezéséért minden évben egy 7 fős, egyetemistákból álló csapat felel, akik egyúttal a szakkollégium tagjai. A régió egyik legszínvonalasabb esetversenye gazdasági szakon tanuló diákok szakmai tudását hivatott tesztelni az esettanulmány módszertanán keresztül.
Az egyetemek saját lábra állítása nem megy egyik napról a másikra, de az alapítványi kuratóriumok felállításával egyértelmű a cél: hosszabb távon egyre inkább azt várja a kormányzat a fenntartó alapítványoktól, hogy növekvő arányban az egyetem saját bevételeiből finanszírozzák az intézmények működését. A Kodolányi János Egyetem harminc éve magánintézményként működik, Dr. Szatmári Pétert, tudományos és fejlesztési rektorhelyettest kérdezte a Portfolio a felsőoktatásban zajló változásokról, a gyorsan változó munkaerőpiaci igények kiszolgálásának fontosságáról, és hogy hogyan vált tavaly az egyetem fenntartójává a Docler Holding.