Európai nagybankok közül eddig 16-an álltak össze, hogy egy olyan kártyás fizetési rendszert építsenek, amely határokon átnyúlóan működik, és a nagy nemzetközi kártyatársaságokkal versenyezhet. Az Európai Központi Bank üdvözli a döntést.
Évek óta ismert jelenség, hogy méretükben és profitabilitásukban is csúnyán lemaradtak Európa bankjai amerikai és kínai versenytársaiktól. Az Európai Központi Bank ezért tegnap egy olyan dokumentumot hozott nyilvánosságra, amellyel lényegében az összeolvadások felgyorsítása mellett kötelezi el magát.
Vállalati csődhullám lehet úrrá az EU-s gazdaságon, amint a kormányok beszüntetik a fiskális támogatást – véli Benoit Coeure, az Európai Központi Bank volt elnöki tanácstagja.
A koronavírus-krízis miatt banki fúziók tömege indulhat el az eurózónában belföldön és határon átnyúlóan is – mondta Andrea Enria EKB-felügyelő az Il Sole 24 Ore pénzügyi magazinnak.
Több spanyol és olasz nagybank is kihasználja a rendelkezésére bocsátott teljes összeget az Európai Központi Bank olcsó, hosszú lejáratú hitelprogramjának, a TLTRO-nak a keretében, így például az UniCredit és leánybankjai is lehívták a maximális, 94,3 milliárd eurós keretet – írja a Bloomberg.
Már az egyharmada eltelt annak az időnek, amit a német alkotmánybíróság a példátlan döntésében megszabott, hogy magyarázatra kényszerítse az Európai Központi Bankot annak pénznyomtatási programjáról. Most nagyon úgy tűnik: a két szálon futó történet trükkös húzásai elvezetnek odáig, hogy kielégítik a német bíróság igényét, amely végül elfogadja majd a programra felhozott érveket és így nem tiltja el a vásárlásokban való részvételtől a német jegybankot. Arra az esetre is készül egy vészforgatókönyvvel az EKB, ha mégis eltiltanák a német jegybankot, igaz abban az esetben rendkívül súlyos következményekkel kellene számolni és maga az eurózóna fennmaradása is kérdésessé válhat. Sőt, mindettől függetlenül egy újabb támadás is készül az EKB ellen, éppen a koronavírus-válságban elindított új eszközvásárlási programja miatt.
Ugyan egyre több feltételt teljesít Magyarország, de az euró esetleges bevezetése előtt további lényeges gazdasági reformokat kellene végrehajtania – derül ki az Európai Központi Bank (EKB) szerdán megjelent konvergenciajelentéséből. Más kérdés, hogy egyelőre politikai akarat sincs arra, hogy lecseréljük a forintot euróra.
Egy rossz bank létrehozásával készülne fel az EKB a koronavírus miatt esetlegesen bedőlő hitelekre, ezzel segítve ki a kereskedelmi bankokat egy újabb nagyobb bukóból a koronavírus-válság idején – írja az ügyre rálátó forrásokra hivatkozva a Reuters.
Az euróövezet GDP-je 14 százalékkal csökken a folyó második negyedévben, 2020-ban pedig 8,7 százalék lehet a visszaesés - közölte az Európai Központi Bank (EKB) elnöke.
Furfangos megoldással állt elő egy német európai parlamenti képviselő a lehetletlennek tűnő helyzet megoldására, amelyet a német alkotmánybíróság döntése idézett elő az EKB eszközvásárlásával kapcsolatban. A javaslat szerint nem a német parlamentnek, hanem az Európai Parlamentnek kell magyarázó nyilatkozatot kérnie az EKB-tól, hiszen előbbivel ellentétben a közösség döntéshozó szervének joga van az eurózóna jegybankját számonkérni, és ezzel nem sérülne az EKB szuverenitása. Ha az EP kérésére az EKB nyilvánosságra hozza az eszközvásárlást megelőző döntéseit, azzal eleget tehet a német taláros testület kérésének, és igazolhatja a döntés megalapozottságát. A javaslatot az összes jelentős német párt támogatja.
Jelentősen rontotta gazdasági előrejelzéseit az Európai Központi Bank (EKB) stábja a koronavírus-járvány hatására. Így az idén 8,7 százalékos visszaeséssel számol a jegybank.
A márciusban bejelentett eszközvásárlási program keretösszegét 600 milliárd euróval 1350 milliárdra emelte az Európai Központi Bank (EKB), és az eszköz futamidejét is meghosszabbították fél évvel. A kamatokon nem változtatott csütörtökön az eurózóna jegybankja.
Csütörtök délután dönthet az Európai Központi Bank a 750 milliárd eurós eszközvásárlási program bővítéséről. Az elemzők szerint a bővítés ténye nem kérdés, csak annak mértéke az. Az eszközvásárlási programmal eddig leginkább az olasz, a spanyol és a német jegybankok éltek, és érdekes módon a franciák számítanak a program legnagyobb vesztesének. Ha viszont az összképet nézzük, akkor a program elérte a célját.
Akár már a csütörtöki ülésen növelheti az Európai Központi Bank (EKB) kormányzótanácsa a márciusban bejelentett koronavírus elleni eszközvásárlás keretösszegét – írja a CNBC a Berenberg elemzése alapján. Az eurózóna jegybankja holnap kora délután jelenti be esetleges újabb lépéseit.
Fogyóban az európai és német bankfelügyeleti hatóságok türelme a szétaprózódott német takarékpénztári szektorral és annak 13 regionális alapból álló betétbiztosítási rendszerével szemben – derül ki a Financial Times cikkéből.
A héten jöhetnek az első „borzasztó” adatok a magyar gazdaságból, hiszen az áprilisra még rányomta a bélyegét a koronavírus-járvány. Ugyanakkor az is kiderülhet, mikor láthatjuk meg a fényt az alagút végén. A piacok elsősorban az EKB kamatdöntő ülésére figyelhetnek, kérdés, hogy a jegybank szükségesnek tart-e további lépéseket a válság kezelésére.
„Nincs semmilyen pszichológiai korlát a lépéseinken”, és „egyáltalán nem aggódok se a koronavírus járvány miatt indított eszközvásárlási programunk, se a korábbi programunk miatt” – hangsúlyozta több vezető európai lapnak adott, hétfő este közzétett interjújában Christine Lagarde.
A legrosszabb hitelminősítői besorolású, befektetésre nem ajánlott vállalati kötvények (junk bonds) vásárlásának lehetőségét is megvizsgálja az Európai Központi Bank – írja a Reuters.
Miután kedden a német alkotmánybíróság az Európai Központi Bankot lényegében megfeddő döntést hozott és az eszközvásárlási programjának alaposabb indoklására kényszerítette, felháborodásának adott hangot ma az olasz miniszterelnök. Ez nem véletlen, hiszen az EKB pénznyomtatási programjának egyik legnagyobb haszonélvezője éppen Olaszország, a program végrehajtásába pedig az EKB iránymutatásával a német jegybankot is bevonták és éppen a Bundesbank további részvételét tiltaná el a német alkotmánybíróság ebből a programból.
Az Európai Központi Bank szerint az eurózóna gazdasága az év második felében már helyreállhat, de a tavalyi szintre leghamarabb csak 2022-ben érhet el újra a koronavírus-válság miatt – számol be a hírről a Reuters.
A forintot is megütötték a hírre.
Hírfolyamunk a közel-keleti konfliktusról.
Robbanásokat lehetett hallani.
Hírfolyamunk az ukrajnai háborúról percről percre.
Mire készül az EU?
Közvetlenül lehet őket Brüsszelben megpályázni.
Három tényező is befolyásolja, hogy átlépi-e a lélektani határt az euróval szemben a magyar fizetőeszköz.
