Tavaly márciusban és áprilisban, április 30-ai határidővel számoltak el a hitelintézetek a tisztességtelenül végrehajtott kamatemelések és az árfolyamrés miatt meglévő és volt devizahiteleseik felé. Néhány számmal felelevenítjük a történteket.
Az Eximbank nem sorolható a foglyul ejtett pénzügyi vállalkozások kategóriájába, mivel pénzügyi közvetítést végző önálló intézményi egység - így érvel a KSH az Eurostattal jelenleg is fennálló elszámolási vitában. A magyar statisztikai hivatal szerint ezért nem is szükséges az Eximbankot átsorolni az államháztartáson belülre. Az uniós szakértők más uniós tagállamokban is vizsgálódtak ilyen ügyekben és volt olyan ország, ahol az elmúlt években lezárult ez a folyamat. Többségében az Eurostat álláspontja kerekedett felül. Ezek az eredmények sokat elárulhatnak a magyar vita kimeneteléről is.
Újabb kamatcsökkentési ciklust indított az MNB, amelynek első lépéseként tegnap 1,2%-ra csökkent a magyar alapkamat. Az új hitelfelvevők mellett jó hír ez a volt devizahiteleseknek is, ugyanis az egy évvel ezelőtti elszámolás óta már 0,9 százalékponttal kerül lejjebb a forintosított hitelek kamatszintje. Számításaink szerint havi 2800 forintot, a teljes futamidőre vetítve pedig több mint 300 ezer forintot nyertek az átlagos lakáshitelesek az elszámolás óta bekövetkezett kamatcsökkentésekkel.
Eddig csak becsléseink voltak erről, mára azonban pontosan is kiderült: a tavaly végrehajtott deviza- és forinthiteles elszámolások összesen kicsivel több mint 3,6 millió hitelszerződést érintettek, ebből "mindössze" 1,6 millió hitelszerződés él jelenleg is. Csaknem 92 ezer szerződésnél olyan nagy volt az elszámolási összeg a fennálló tartozáshoz képest, hogy a szerződés megszűnt. A tavaszi (devizaalapú) elszámolások során 733 milliárd forintot, az őszi (többnyire forinthiteles) elszámolások során pedig 31 milliárd forintot kaptak az ügyfelek. A svájci frank alapú lakáshitelek átlagos, havi törlesztőrészlete 26 100 forinttal, 25%-kal csökkent az elszámolások hatására, az azóta végbement forintkamat-csökkenés pedig még tovább apasztotta őket.
Az eddig lezárt elszámolási ügyek kapcsán 950 adós fordult bírósághoz a Pénzügyi Békéltető Testület eljárása után - írja a testület honlapján található információk alapján a Világgazdaság hétfői számában.
Windisch László, az MNB felügyeleti alelnöke évértékelő interjújában mindenki számára fájdalmas kijózanodásnak nevezte a brókerbotrányok feltárásának folyamatát. Szerinte a vagyonbiztosításokhoz hasonlóan a Befektető-védelmi Alap (Beva) garanciáját is hozzá lehetne kötni az MNB honlapján történő ügyfélkontroll rendszeres gyakorlásához.AZ elszámoláshoz és forintosításhoz kapcsolódóan kiemelte, hogy a korábbi árfolyamváltozások miatt jelentősen megnőtt törlesztőrészletek, és a még mindig nagyszámú fizetésképtelen jelzálogadós problémája további célzott programok kidolgozását teheti szükségessé a jövőben.
Surányi György a mai Figyelőben úgy véli, csapdába sétálhatnak a volt devizahitelesek, ha kamatemelési ciklusba kerül a gazdaság. Alábbi számításaink megmutatják, ténylegesen mekkora törlesztőrészlet-emelkedéssel járhat ez.
Nagyjából október végéig élhettek a díjmentes hitelfelmondáson alapuló kiváltás lehetőségével a volt devizahitelesek. A hitelkiváltási hullám végeredménye lehangoló: az elszámoláson átesett jelzáloghitelek mindössze 1,5%-át váltották ki az MNB friss adatai alapján a bankok által várt 10-20% helyett. Az októberi hitelezési statisztikák emellett a vállalati hitelezés kisebbfajta élénkülését mutatják, miközben a lakáshitelek kihelyezésén már látszódik az ősz negatív hatása. Csodák csodájára a kamatok kissé nőttek, így a lekötött forintbetétek ismét 1% fölött kamatoznak.
Az eddig elbírált ügyek döntő többségét megszüntette a Pénzügyi Békéltető Testület, így akár több ezer adós is bírósághoz fordulhat - írja a Világgazdaság hétfői számában.
Könyörtelenül elintézte a hazai bankszektor pénzügyi helyzetét a szerte Európában pusztító alacsony kamatkörnyezet és a szigorú szabályozás, és ezt csak tetézi nálunk a devizahiteles elszámolások tovagyűrűző hatása. Az MNB negyedéves adataiból egyre inkább az derül ki, hogy stagnáló működési költségek, tovább csökkenő hitelállomány és beszűkült kamatmarzs mellett lényegében nullszaldóra képesek csak a magyar hitelintézetek. A harmadik negyedévben például 1,3 milliárd forintos adózott profit jött csak nekik össze. Jövőre egyfajta külső segítséget a bankadó vártnál nagyobb csökkentése hozhat nekik, nagy kockázatokat hordoz azonban a projekthitelek eladása és az új Quaestor-törvény is. A fentiek mellett minden eddiginél pontosabb szám jelent most meg arról, mekkora valójában a hazai irányítású hitelintézetek aránya.
Hat éve nem látott nagy összegben teljesítettek banki hitel-előtörlesztést a magyar háztartások a harmadik negyedévben. Az előtörlesztési hajlandóság két ok miatt is emelkedhetett: 1. trendszerűen javul a lakosság megtakarítási képessége, 2. az elszámolások után sokan érezhetik úgy, hogy most már képesek előtörleszteni, pontosabban végtörleszteni adósságukat.
A korábbi rögzített árfolyamú kedvezményes végtörlesztéssel megszűnt hitel- és lízingszerződéseknél - ha a fogyasztó kérte - a pénzügyi intézmények november végéig küldik meg az elszámolási értesítőket. A törvény szerint ugyanakkor a visszajáró összegből levonják a korábban igénybe vett kedvezményt, vagyis a piaci és a kedvezményes árfolyam különbözetét. Így sokaknak nem jár visszatérítés. Vita esetén a végtörlesztéses ügyfelek is jogosultak részletes elszámolást és jogorvoslatot kérni - hívja fel a figyelmet friss közleményében az MNB.
Eddig 100-150 jogorvoslati kérelmet nyújtottak be a forint-, illetve ténylegesen devizában törlesztett hitelesek elszámolásuk kapcsán a Pénzügyi Békéltető Testülethez (PBT). A fogyasztóknak a kérelmek beadása előtt érdemes megnézniük pénzügyi intézményük honlapját, azok ugyanis mindnyájan közzétették, ha nem volt náluk egyoldalú kamatemelés - mondta Kovács Erika, a testület elnöke.
Az elszámolás előtti csúcs közelébe, 18,8%-ra emelkedett a legalább 90 napja nem teljesítő lakossági hitelek aránya Magyarországon. A vállalati üzletággal ellentétben egyelőre nem látszik pontosan, mitől tisztulna ki a bankok lakossági hitelportfóliója, miután a magáncsőd a maga 51 igénylőjével csődöt mondott, a Nemzeti Eszközkezelő pedig csak 35 ezer lakás átvételére jogosult a 144 ezer érintett lakásból. A fizetésképtelen adósok döntő része még az otthonában él, az elmúlt három évben ugyanis a bankok mindössze 1100 lakást értékesítettek végrehajtás keretein belül. Nem sok jó vár azonban a nem fizető adósokra, a bankok ugyanis az értékesítés adminisztratív korlátainak lebontásával próbálkoznak a jogalkotóknál, és nem rosszak az esélyeik. A jelzáloghitelezés intézménye viszont talán ezzel visszanyerheti majd eredeti értelmét.
Lázár Dénes ügyvéd segítségével 63 magánszemély a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult azért, mert a devizahiteles elszámolással az állam beavatkozott magánjogi szerződésekbe - írja a Figyelő. A lap értesülése szerint a brüsszeli Európai Bizottság is tárgyal a kormánnyal arról, nem sért-e EU-s jogot a csomag.
A forint és deviza hitel- vagy lízingszerződéssel rendelkező fogyasztók akkor is kérhetnek részletes elszámolást pénzügyi intézményüktől, ha tőlük korábban nem vontak el tisztességtelenül költségeket, s így nem kaptak elszámolási értesítőt szeptember végéig, mert szolgáltatójuk e kötelezettségét közlemény közzététele útján teljesítette - áll az MNB legfrissebb közleményében.
A tavaszi devizahiteles elszámolást követően átlagosan 393 ezer forint a tisztességtelenül felszámított összeget térítettek vissza az intézmények: jelzáloghitelek esetében átlagosan 718 ezer forint, nem jelzáloghitelek esetében 201 ezer forint volt a tisztességtelenül felszámított összeg, amely összesen 734 milliárd forintot tett ki. A svájci frank alapú lakáshitelek átlagos, havi törlesztőrészlete 26 100 forinttal, 25%-kal csökkent, míg az átlagos tőketartozás 8 millió forintról 6,5 millió forintra esett vissza. A gyűjtőszámlahitel szerződések száma 92%-kal, nagyjából 13 ezer darabra csökkent, míg a gyűjtőszámlahiteleken a nyilvántartott tartozás körülbelül 29 milliárd forinttal (90%-kal) csökkent - többek között ezek a számok kerültek napvilágra a devizahiteles elszámolásról az MNB mai sajtótájékoztatóján.
2016 eredményfordulatot, 2017 pedig a hitelportfólió növekedését hozhatja a magyar Erste számára, miközben egyre inkább a fogyasztási hitelezésre koncentrál a bank. A fedezetlen hitelpiaci területen a Citibank felvásárlása megduplázza az Erste méretét - mondja a társaság lakossági vezérigazgató-helyettese. Harmati László a bank által is várt hitelkiváltási dömping elmaradásának okairól, a magáncsődről és a saját jelzálogbank alapításáról is beszélt a Portfolio-nak. Szerinte nagyobb teret nyerhetnek a jelzáloglevelek a megtakarítási piacon - utóbbiról egyébként a bankvezető Öngondoskodás konferenciánkon is előadást tart.