Európa valószínűleg még 5-10 évig nem talál majd "ésszerű alternatívát" az Oroszországból származó olaj- és gázszállításokra, és az európai ipar sorsa a kontinens politikusainak racionalitásától függ - állította Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes az Energetyicseszkaja Polityika című folyóiratban pénteken megjelent cikkében.
Az Európai Unió tisztviselői az eddigi legvitatottabb intézkedést dolgozzák ki Oroszország szankcionálására az ukrajnai invázió miatt: az orosz olajtermékekre vonatkozó embargót - adta hírül a New York Times, az ügyet ismerő forrásokra hivatkozva.
Bekerülhet a soron következő uniós szankciós csomagba az orosz olaj elleni embargó is – jelezte három tagállam külügyminisztere a mai luxemburgi külügyminiszteri tanácskozásra érkezve, ami azért is kiemelt jelentőségű magyar szemmel, mert a kormány múlt héten is jelezte, hogy ez vörös vonal, nem támogatja Magyarország, részben azért, mert a százhalombattai finomító csak döntően orosz kőolajjal tud egyelőre üzemelni. Közben az eddig ellenálló németek álláspontja puhulóban van, hiszen a kancellár a hétvégén azt jelezte, hogy már idén meg tudják oldani az orosz olajról leválást. Az is lényeges, hogy az EU vezetői már nem is szankciós csomagokról, hanem gördülő szankciós logikáról kezdenek beszélni.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ismét olajembargót követelt Oroszországgal szemben szombat esti videóüzenetében.
Mark Rutte holland kormányfő szerint, az orosz kőolaj bojkottjára "elég gyorsan" sor kerülhet - jelentette a NlTimes című lap hírportálja csütörtökön.
Németország továbbra is elutasítja az Oroszország ellen az ukrajnai háború miatt bevezetett büntetőintézkedések kiterjesztését az energiaszektorra - tette világossá Olaf Scholz kancellár kedden.
A héten valószínűleg nem döntenek embargóról az orosz olajjal kapcsolatban az EU tagállamai – értesült a CNBC. A lap forrásai szerint a tagok kisebbsége támogatja egyelőre a drasztikus lépést, azonban, ha „Vlagyimir Putyin további durva lépéseket tesz”, akkor megváltozhat ez az álláspont.
Nyíltan támogatta a hétfői brüsszeli uniós külügyminiszteri csúcstalálkozóra érkezve az ír és a litván tárcavezető azt a formálódó tervet, hogy az ötödik uniós szankciós csomagban vessenek ki embargót az orosz olajra. Közben a holland miniszterelnök inkább a terv ellen emelt szót, a német külügyi vezető pedig óvatos álláspontot képviselt. Ezzel együtt a készülő uniós tervnek híre ment Moszkvában is, és az orosz elnök szóvivője (képünkön balra) máris reagált rá: arra figyelmeztette Európát, hogy nagy nehézségeket okozna, miközben Amerika nem sínylené meg annyira.
Rengeteg új orosz név is felkerülhet az ötödik uniós szankciós listára, emellett a lengyelek, a baltiak erősen szorgalmazzák az oroszok elleni olajembargót is, ami a ma délelőtti uniós külügyminiszteri csúcson, majd a csütörtök-pénteki EU-csúcson is téma lesz – derült ki a Reuters és a Politico információiból. Az ötödik szankciós csomag várhatóan akkor élesedne, ha az oroszok vegyi fegyvert vetnének be Ukrajnában, vagy Kijevet hevesen bombázni kezdenék, tehát kezd körvonalazódni, hogy a szankciós szigorításnak mi lenne az előfeltétele.
A kegyetlen háború leállítása érdekében Lengyelország azt javasolja, hogy totális kereskedelmi embargót léptessen életbe az Európai Unió Oroszországgal szemben – közölte szombaton a Reuters tudósítása szerint a lengyel kormányfő.
Az orosz energia importjának megtiltása nem működne egyfajta utolsó lehetőségként, hogy megállítsa Oroszország ukrajnai invázióját – mondta Christian Lindner német pénzügyminiszter hétfőn.
Az amerikai kormányzat továbbra is mérlegeli az összes lehetséges büntetőintézkedést Oroszországgal szemben, akár teljes kereskedelmi embargó is jöhet – írta a CNBC riportere a Twitteren a pénzügyminiszter-helyettesre hivatkozva.
„Az Orosz Föderáció biztonsága és az ipar működésének folyamatossága érdekében” bizonyos árupiaci termékek és nyersanyagok exportjának és importjának betiltásáról írt alá elnöki rendeletet kedd este Vlagyimir Putyin. Az érintett termékek, illetve a tilalommal érintett országok körét, tehát a lényeges részleteket két napon belül dolgozza ki a kabinet.
Az olaj sokkal több bevételt hoz Oroszország számára, mint a gáz: 2021-ben csaknem háromszoros volt a különbség az olajból és a gázból származó exportbevételek között. Vagyis ha csökkenteni szeretnénk Vlagyimir Putyin orosz elnök bevételi forrásait, akkor az olaj jobb célpont, mint a gáz.
Volodimir Zelenszkij szokásos videóüzenetében arról beszélt, hogy Oroszország elnöke, Vlagyimir Putyin el akarja pusztítani az emberiséget. Az ukrán elnök szerint az Oroszországból érkező olajra pedig embargót kell bevezetni - számolt be Sky News.
Egyre több amerikai demokrata és republikánus képviselő mellett Nancy Pelosi, a Képviselőház demokrata elnöke is támogatásáról biztosította azt a tervet, hogy vonják embargó alá az Oroszországból származó kőolajat. Az erről szóló indítványt ma délután terjeszthetik be a Képviselőházban - írja a Financial Times.
A Kieli Világgazdasági Intézet (IfW) tanulmánya szerint a gázzal folytatott kereskedelem leállítása az orosz gazdasági teljesítmény közel 3 százalékos visszaesését, az olajjal folytatott kereskedelem leállítása pedig bő 1 százalékos csökkenését eredményezné. Németország és az EU számára viszont a gazdasági kár mindkét esetben rendkívül csekély lenne.
Több ezer kubai állampolgár tüntetett a hétvégén az ország kommunista vezetése ellen, amely igen rendhagyónak számít a karibi országban. A szigetet több mint 60 éve irányító állampárt igyekezett külföldről érkező felbujtással magyarázni az eseményeket, a valóság ezzel szemben az, hogy Kuba már évtizedek óta gazdasági válsággal küzd, amelyet csak súlyosbított a koronavírus-járvány. A rezsim ugyan megpróbált gazdasági reformokkal javítani a helyzeten, a politikai berendezkedés átalakításától azonban elzárkóztak. Elképzelhető azonban, hogy a jövőre nézve még a kommunista párt sem lesz képes a változást követelő folyamatok feltartóztatására.
Görögország uniós fegyverembargót követel Törökországgal szemben a december 10-én és 11-én tartandó EU-csúcson - közölte hétfőn Sztéliosz Pecasz görög kormányszóvivő az ERT közszolgálati televízió műsorában.
Az Európai Unió egy évvel meghosszabbította hétfőn a Venezuelával szembeni szankciókat. Az EU külügyi tanácsa szerint a dél-amerikai országot politikai, gazdasági, társadalmi és humanitárius válság jellemzi, amely aláássa a demokráciát, a jogállamiságot és az emberi jogok helyzetét. A 2017 őszén bevezetett büntetőintézkedések hatályát a döntés értelmeében 2020. november 14-ig szólóan hosszabbították meg.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Egyre aggasztóbbnak látja a Kreml együttműködését.
Zajlik az épület kiürítése.
Népszavazás jöhet a szankciókról.
A fejlesztői környezethez 95, az integrációs tesztkörnyezethez 30 szervezet csatlakozott.
Faraga Gáborral, a Colonnade Biztosító Vállalati Igazgatóságának vezetőjével beszélgettünk.
Korábban nagynak tűnt az összhang.
Két friss rendelettervezet rendelkezne az EU-s források felhasználhatóságáról.
