Megjelent az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (Esma) oldalán a magyar nyelvre is lefordított, a befektetési alapok sikerdíjszámítására vonatkozó új ajánlás. A fontosabb változásokról már tavasszal is beszámoltunk, a most elkészült fordításnak azért van jelentősége, mivel ennek nyomán az MNB is hamarosan elkészíti a magyar befektetési alapokra vonatkozó hazai ajánlást.
Az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (Esma) egy új jelentésében úgy látja, hogy kedvezőtlen likviditási környezetre és eszközértékelési nehézségekre számíthatnak a főként a vállalati kötvényekbe és ingatlanokba fektető alapok, így érdemes erre már most felkészülni.
Az MNB üdvözli a BAMOSZ kezdeményezését, amelynek keretében a szakmai érdekképviselet a fenntarthatóságra vonatkozó (ESG) jellemzők beemelésével egészíti ki a befektetési alapok kategorizálásról szóló szabályzatát. Az MNB közleményéből ugyanakkor az is kiderül, hogy a befektetések „zöld voltával”, fenntarthatósági hasznával kapcsolatban fontos szabályozási fejlemények várhatók.
Hamarosan MNB-rendelet formájában is megjelenik az európai értékpapír-piaci felügyelet (Esma) új ajánlása, amely teljesen átszabja a befektetési alapok által eddig alkalmazott sikerdíj-számítási szabályokat. Értesüléseink szerint október végén, november elején jelenik meg a magyar nyelvű ajánlás az Esma honlapján, ezt fogja az MNB a magyar alapkezelők felé ajánlásként megfogalmazni, figyelembe véve a hazai sajátosságokat is.
Minden lesz, csak nem egyszerű az európai alapkezelők számára az elkövetkező időszak: erősödik a költségnyomás, a jövedelmezőségi mutatók romlanak, a szabályozói elvárások sokasodnak, a koronavírus-válság pedig minderre még rátett egy lapáttal, így az európai szolgáltatók körében is jelentősebb konszolidáció várható. Dean Frankle-t, a BCG nyugat-európai, dél-amerikai és afrikai vagyonkezelői szegmensének igazgatóját és Christian Klingkowskit, a BCG alapkezelői és pénzügyi intézményi piac vezető elemzőjét kérdeztük arról, milyennek látják az európai alapkezelői szektor jövőjét, miután nemrég jelent meg globális vagyonkezelői tanulmányuk. Érdekes különbségekre világítottak rá a szakértők a nyugat- és kelet-európai befektetők kapcsán: nyugaton például a részvénybefektetések az erősebbek, keleten a befektetők jobb szeretik szakértő kezekre bízni alapjaikat.
Jelentősen átírná a befektetési alapok által eddig alkalmazott sikerdíjszámítás alapjait az EU egy mostani ajánlásával. A döntés a magyar alapok jelentős részét is érinti, ami jól jöhet a befektetőknek, de kevésbé jól az alapkezelőknek: a szigorítások miatt nehezebb lesz sikerdíjat elszámolniuk az alapoknak, és biztos, hogy sok alapnak búcsúznia kell az RMAX-tól, mint benchmarktól. Cikkünkben összeszedtük a fontosabb változásokat és megnéztük, mely magyar alapokat és alapkezelőket érinti leginkább a változás.
Az európai alapkezelőket tömörítő szervezet, az Efama adott ki arról egy közleményt, mennyire félrevezeti a befektetőket a jelenleg érvényben lévő EU-s rendelet, a PRIIPs, amely a befektetésekről rendelkezésre álló kiemelt befektetői információkat hivatott egyszerűsíteni. Itthon a probléma egyelőre csak egyes tőkevédett és származtatott alapokat érinti, de 2022-re minden alapra kiterjedhet.
Április 10-től csupán rendkívül korlátozott feltételekkel értékesíthetők Magyarországon a bináris opciók a Magyar Nemzeti Bank (MNB) döntése alapján. A különbözetre vonatkozó pénzügyi megállapodásokat (CFD) érintő korábbi korlátozások fennmaradnak: azokkal a továbbiakban is csak az ügyfél által elhelyezett kezdeti fedezet, biztosítékzárási és negatív egyenleg elleni védelem esetén lehet kereskedni - közölte a jegybank
Az ESMA arra buzdítja az országos felügyeleti szerveket, hogy legyenek elnézőbbek az alapkezelőkkel, ha netán elmulasztják jelentéstételi kötelezettségeiket – áll a szervezet sajtóközleményében
Több fronton is enyhítene a MiFID 2-es irányelven az Európai Bizottság, többek között egyszerűbbé tennék az árupiaci derivatívákkal való kereskedést, mellyel elsősorban az euró alapú ügyletek számát pörgetnék fel – írja a Financial Times.
Az európai értékpapír-piaci felügyelet (Esma) elnöke szerint jobban kellene felügyelni azokat az ügynökségeket és hitelminősítőket, amelyek arról döntenek, mennyire zöld egy vállalat vagy befektetés. Szerinte ugyanis ez a zöldre mosás nem minden esetben megalapozott – számol be a hírről a Reuters.
Három hónappal meghosszabbítja az EU a nem teljesült ügyletekre vonatkozó új szabályozás bevezetését, így azt idén november helyett jövő februárban vezethetik be – írja a Financial Times.
A MIFID 2 után várhatóan idén szeptemberben lép életbe egy új szabályozás az európai értékpapírpiacokon, amely komoly pénzbírsággal büntetné a befektetőket, ha sikertelen üzleteket kötnek – számol be a hírről a Financial Times. A szabályozás különösen a közreműködő brókereknek és ügyletkötőknek fájhat.
Az Európai Értékpapír- és Piacfelügyeleti Hatóság (Esma) szerint hiába a MiFID 2, nem csökkentek a kereskedési költségek, ezért lépésre szánja rá magát – írja a Financial Times.
A naponta kétezermilliárd dollárt megmozgató azonnali (spot) devizapiac szabályozásán gondolkodik most az EU-s felügyeleti szerv, az Esma – írja a Financial Times.
Azon vállalkozásoknak, amelyek részvényeivel a tőzsdén kereskednek, 2020. január 1-től éves beszámolójukat ember és mesterséges intelligencia (AI) által egyaránt olvasható formában kell közzétenniük. Az uniós előírásnak köszönhetően könnyebb lesz elérni és összehasonlítani a vállalkozások adatait és egyszerűbb lesz azok elemzése is. A bárki által szabadon hozzáférhető adatok miatt a tőzsdei cégek gazdálkodása a jelenleginél átláthatóbb lesz, ami növeli a befektetők bizalmát. A változásokra azonban az érintetteknek nem árt alaposan felkészülni - írja a Deloitte legfrissebb tanulmányában.
Szinte csak kockázatokat látni a közeljövőben a befektetési piacon, az európai értékpapír-piaci hatóság friss jelentése szerint az irreálisan magas árazás, a gyenge gazdasági kilátások és geopolitikai feszültségek mellett ott van még a Brexit is, ami rányomja bélyegét a befektetői hangulatra. Hiába tértek magukhoz tavaly év végéhez képest a piacok, az európai részvényalapok jelentős pénzeket veszítettek, miután sokan inkább a kevésbé kockázatos kötvényeket választják. A kockázatkerülést bizonyítja az is, hogy az európai háztartások pénzügyi vagyonuk közel harmadát készpénzben tartják.
10 bóvli kötvényeket tartó európai kötvényalapból négy nem tudna elég likviditást előteremteni ahhoz, hogy egy nagyobb piaci sokk idején teljesíteni tudja a befektetők tőkekivonási kérelmeit – írja az Esma megállapításaira hivatkozva a Financial Times.
Egységes európai intézkedés keretében az ESMA ismételten korlátozza, illetve tiltja a fogyasztóknak kiemelten kockázatos bináris opció és CFD tőkepiaci termékeket, ami hozzájárulhat azok visszaszorulásához - írja az MNB sajtóközleményben.
Januárban lépett életbe az európai uniós piacon a MiFID 2, az irányelvvel kapcsolatban azonban sok még a kérdőjel - számol be a hírről a Financial Times.