Megjött az engedély, egy újabb akadály hárult el a Paks II. építésének kezdő pillanata előtt

A szigorú nukleáris erőművi szabályozás alapján a paksi új blokkok megépítéséhez szükséges előkészületek több, egymásra épülő munkafázisból állnak:

• ide tartozik a vízkizárást szolgáló résfalazás,
• a mélykeveréses (DSM) talajszilárdítás és
• a munkatérből történő talajkiemelés két részletben a talajvízszint felettig, majd a tervezési szintig.

Az 5. blokk területén 2023 őszén kezdődtek meg az ezzel kapcsolatos munkák. Az OAH már akkor rögzítette, hogy a résfal és a talajszilárdítás kivitelezési tevékenységeit követően használatbavételi engedélykérelmet is be kell nyújtani, és csak ezek után lehet ténylegesen megkezdeni a betonozást, amely az atomerőművek építésének első lépéseként szoktak számontartani - és ami ezt követően 8-10 évig szokott tartani.

Azonban 2025. január 30-án az 5. blokk munkagödre déli falának egy része beomlott. Az OAH akkor határozatban elrendelte, hogy "a kialakult szabálytalan állapotot megszüntetéséig minden munkálatot függesszenek fel". Ezt követően, 2025. június 19-én a helyszíni ellenőrzéseket követően engedélyezték a Paks II. Zrt. számára a korábban felfüggesztett építőipari kivitelezési munkák folytatását.

És ekkor érkezünk el a most kiadott részhasználatbavételi engedélyhez,

amelyet az OAH csak bizonyos kötelezések teljesítése mellett hozott meg.

Ezek között szerepel többek között, hogy a vállalat köteles előre jelezni és dokumentálni a déli munkatérhatároló falat tartó töltés bontását, valamint a talajszilárdítás paramétereit beépíteni és igazolni a statikai és szeizmikus számításokban. Bármely lényeges változást a munkagödör állapotában azonnal jelenteni kell az OAH-nak (például víztelenítés hibája, víznyomás-változás, földtani eltérés, hosszabb leállás).

De mikor jön a betonöntés? Szijjártó Péter a tegnapi napon a World Nuclear Exhibition (WNE) eseményen járt, ahol a projektről szólva elmondta, hogy a talajkitermelés során kétmillió köbméter föld kiemelése történt meg, a talajszilárdítás keretében 43 ezer cementoszlop került a földbe. A felvonulási területen harminc épület felépült, közel ötven kivitelezése zajlik, három ország hat országában pedig - beleértve Franciaországot - készülnek hosszú gyártási idejű berendezések.

Szijjártó a Roszatom vezérigazgatójával, Alekszej Lihacsovval folytatott megbeszélését követően újból megerősítette:

Február elején kerül sor az első betonöntésre. Ezt követően a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség standardjai szerint is építés alatt álló erőműnek számít Paks II.

- emelte ki a miniszter. 

Itt azonban meg kell említeni azt, hogy Európai Unió Bírósága szeptember 11-én hozott ítéletével megsemmisítette az Európai Bizottság 2017-es döntését, amely engedélyezte a magyar kormány számára, hogy állami támogatást nyújtson a Paks II. atomerőmű két új blokkjának megépítéséhez. A luxembourgi ítélet Ausztria fellebbezése nyomán született, és komoly fordulatot jelent a több éve vitatott projekt európai megítélésében.

Mindez azt jelenti, hogy az ítélet következtében a Bizottság 2017-es engedélye hatályát veszti, így a Paks II. projekt uniós jogi alapja újra megkérdőjeleződött.

A Bizottságnak újra kell nyitni az ügyet és ismételten meg kell vizsgálnia a döntését, ami akár még azt is jelentheti, hogy amennyiben a bíróság által kifogásolt állami támogatás részét képező közbeszerzési eljárás mellőzését az uniós joggal ellentétesnek minősítik, akkor Magyarországot egy új közbeszerzési eljárás lefolytatására is kötelezhetik - ami könnyen ellehetetlenítené a projekt orosz féllel történő kivitelezését.

És bár az ítélet nem tiltja meg a beruházás folytatását, komoly bizonytalanságot okoz, amely már önmagában is befolyásolja a kivitelezési munkálatok menetét. A projekt szereplőinek számolniuk kell a fentebb vázolt forgatókönyvekkel is: ha a beruházás végül meghiúsulna, az addig ráfordított összegek gyakorlatilag elvesznének – tudomásunk szerint ez jelenleg mintegy 1,5 milliárd euróra tehető

Címlapkép forrása: Szijjártó Péter Facebook