A háború miatt felrobbanó kőolaj-és földgázárakat rengeteg szektor megszenvedte Európa szerte, az energiaipar azonban egyértelműen haszonélvezője volt a helyzetnek: a kitáguló finomítói árrések mentén rekordot rekordra halmozva teljesítettek a supermajor olajcégek 2022-ben. Most kiderült, hogy az utolsó negyedévben mekkora különadót fizethet szolidaritási hozzájárulásként a terhek enyhítése érdekében az egyik legnagyobb európai szereplő, a Shell.
A hazai tőzsde zárása után, pénteken éjjel jelent meg az új kormányrendelet a Magyarországon termelő gyógyszergyártók árbevétel-arányos különadójáról, ami a legnagyobb hazai gyógyszergyártóként a Richtert érintheti a leginkább. A Budapesti Értéktőzsde oldalán tette most közzé a társaság, hogy pontosan mekkora adóteher fog vonatkozni a cégre.
Horvátország is meg fogja adóztatni a háború okozta energiaválság miatt "extraprofitot" elérő ágazatokat, most ki is derültek a konkrét részletek. A vezető horvát energiaipari konszernben, az INA-ban való többségi tulajdonrésze apropóján ez kimondottan kedvezőtlen körülmény a Mol számára, a magyar olajcég ugyanis 49,08 százalékos részesedéssel rendelkezik a horvát vállalatban. De pontosan mekkora extra adót fizethet ki az INA az idei eredményéből, és ez milyen mértékben fogja rontani a Mol nyereségességét?
Véleményírást közölt Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Magyar Nemzet hasábjain az extraprofitadók nemzetközi terjedéséről és az új sarcok indokoltságáról.
A kőolaj termelőkre eddig kivetett 40%-os mértékű különadó (a kormány által extraprofitadónak nevezett teher) kulcsát 95%-ra emeli a kormány. Vagyis a Molnál - az olcsóbb orosz beszerzéséből - lecsapódó többletprofit közel egészét elviszi a kormány. Ezzel számításaink szerint százmilliárd forintokat nyer az állami költségvetés.
Az üzemanyag-árstop eltörléséből fakadó Mol-profitnövekedést az állam elvonja, és a rezsivédelmi alapba irányítja - jelezte Orbán Viktor miniszterelnök Facebook oldala. A lépés nem meglepetés, a Mol így is jelentős profitot könyvel el, a büdzsének pedig jövőre nagy szüksége lesz plusz forrásokra.
Az orosz-ukrán háború miatt a már előtte is kimondottan magas energiaárak valósággal az egekbe szöktek, az energiacégek a meredeken emelkedő gáz-, olaj- és áramár miatt pedig hatalmas profitokra tettek és tesznek szert a kontinensen. Az egyre súlyosabb energiaválságot kezelendő, a 27 EU-s tagállam egyebek mellett szeptember végén egyezségre jutott a szolidaritási hozzájárulás megállapításáról, aminek értelmében az extraprofitok egy részét a gazdaság egyéb szereplői, illetve a társadalom felé át kell csatornázni a terhek enyhítése érdekében. A kontinens számos országában vezettek már be, vagy terveznek bevezetni különféle szolidaritási hozzájárulásokat a jelenlegi helyzetben most megnézzük, hogy hazánkon kívül melyik európai országban milyen hozzájárulások vannak már érvényben.
A Reutersnek nyilatkozó európai uniós diplomata szerdán elmondta, a G7 államok az orosz tengeri szállítású olajra vonatkozó árplafont 65-70 dolláron állapítanák meg.
Szakértők szerint azzal, hogy sávos adózást vezetett be a kormány, csökkenhet a fapadosok által befizetendő adó mértéke. Ez a jegyárakban azonban egyelőre nem mutatkozik meg - számolt be az RTL Híradója alapján a HVG.
Mivel extraprofit keletkezik a kiegyenlítő energiát nyújtó erőműveknél, ezért ennek egy részét elvonja a kormány – jelentette be a mai Kormányinfón Gulyás Gergely.
Az idén bevezetett extraprofitadó akkor lenne méltányos, ha a bevételhez arányítva, sávos rendszerben kerülne kivetésre, a mostani formájában ugyanis a kamatstoppal és a hitelmoratóriummal együtt indokolatlanul és károsan nagy terhek nehezednek a pénzügyi vállalkozásokra – hívta fel a figyelmet szakmai egyeztetése után a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetsége, illetve a Magyar Lízingszövetség elnöke.
A második negyedév rekordjai után az elemzőket alaposan meglepve még feljebb tudta tenni a lécet a Mol, elképesztően magas számokat és új rekordokat tett közzé az olajcég: 1,45 milliárd dollár, azaz közel 581 milliárd forint EBITDA-t szállított a társaság a harmadik negyedévben, ez dollárban kifejezve több mint másfélszerese az egy évvel korábbinak és több mint kétszerese annak, amit a cég a háború kirobbanása és az energiaárak egekbe szökése előtt, azaz szó szerint békeidőkben hozni tudott. A több szempontból is rekordnak számító eredményekhez elsősorban az segítette hozzá a magyar olajcéget, hogy a Mol még mindig hozzájut a relatíve olcsó orosz olajhoz. Annak ellenére megy ilyen jól a Molnak, hogy az év végéig kitolták az üzemanyagár-stopot és persze az extraprofit adó is negatívan hat a működésre, ahogy arra a gyorsjelentés több pontján is felhívták a figyelmet. Az első kilenc hónap erős számait látva a menedzsment a korábbinál is optimistább lett és az eddiginél magasabb eredménnyel és pénzárammal számolnak 2022-re.
Ma többek között Olaszország és Belgium miniszterelnökei is nemtetszésüknek adtak hangot amiatt, hogy Németország nem hajlandó a gázárak felső plafonját megszavazni, miközben az Európai Unió 27 vezetője két héten belül már másodszor találkozik egy csúcstalálkozó keretein belül, hogy megpróbálják enyhíteni a blokk energiaválságát. Az EU-tagállamok eltérő energiaszerkezete miatt a vezetők találkozóján fennáll a veszélye annak, hogy a tél előtt a magas energiaárak elleni közös rövid távú fellépés elmarad.
A legfrissebb bejelentések alapján Horvátország is meg fogja adóztatni a háború okozta energiaválság miatt "extraprofitot" elérő ágazatokat, az új adóról szóló törvényjavaslatot az illetékes tárca a tervek szerint még az idén a parlament elé fogja terjeszteni. A vezető horvát energiaipari konszernben, az INA-ban való többségi tulajdonrésze apropóján ez kimondottan kedvezőtlen körülmény lehet a Mol számára, a magyar olajcég ugyanis 49,08 százalékos részesedéssel rendelkezik a horvát vállalatban.
Szlovákia leállíthatja az áramszállításokat az Európai Unió más országaiba, ha nem kap több segítséget a megugró energiaköltségek kezeléséhez. A szlovák miniszterelnök pénteken kijelentette, hogy a blokk által eddig elfogadott intézkedések nem elégségesek - írta meg a Reuters.
A kormány a magyar ügyfeleknek határon átnyúló szolgáltatást végző fintech cégekre is kivetette a tranzakciós illetéket, de a rendelet sok kérdést hagyott maga után, többek között azt, hogy a szolgáltatók áthárítják-e az új terhet a magyar ügyfelekre. A Wise a múlt héten ügyféltájékoztatót adott ki, amelyben azt írták, hogy a forintból és a forintba történő utalások díjai emelkedni fognak. Lapunk felkereste a fintechet, amely a válaszában megerősítette, hogy a kibővített tranzakciós illeték miatt jártak el így. Kérdéseinket elküldtük a Revolutnak és a Pénzügyminisztériumnak is, akik válaszát továbbra is várjuk.
