A kormány kihirdette a hétfő esti közlönyben határozatát, hogy indoklása szerint miért van szükség a legújabb költségvetési kiigazító intézkedésekre, amit a kabinet "háborúellenes akciótervnek" nevez. Ahogyan azt várni lehetett, a kormány mindent a háborúval és annak elhúzódásával indokol, a költségvetés elcsúszásáról egy szót sem ejt.
Úgy tűnik, mintha a kormány elkezdte volna felkészíteni a piacot arra, hogy az eredeti tervekhez képest változás jön a bankszektor adóztatásában. Lehet, hogy "csak" arról van szó, hogy maradnak a különadók, ez a forgatókönyv még nem nagyon fáj az OTP-nek. Kérdés, hogy mit áraznak a bankcsoport befektetői.
Egyre inkább úgy tűnik, hogy a kormány új dologra készül a bankszektor különadóztatása terén. Orbán Viktor miniszterelnök pár héttel ezelőtti utalása, valamint Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter jelzése után Lóga Máté, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkárának Portfolio-n megjelent keddi cikkének fő üzenetei alapján kijelenthető: egy új forgatókönyv léphet be a képbe, ami azt vetíti előre, hogy az érintett szereplők a korábban vártnál magasabb adóterheléssel is szembenézhetnek.
A kormány 2023-ban az önfinanszírozás megerősítése és a lakossági megtakarítások reálértékének megőrzése érdekében négy terelőintézkedésből álló programot hirdetett meg. A négy elemből álló intézkedéscsomag három eleménél teljesültek a kormány elvárásai és a kitűzött célok. Ezek közül mindenképen kiemelendő a kormányzati beavatkozás következtében a befektetési alapoknál látott állampapír-állománybővülés. A terelőintézkedések negyedik elemével kapcsolatban azonban a hazai hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások extraprofitadó fizetési kötelezettségük csökkentésének lehetőségével szembeni kormányzati elvárás - vagyis, hogy 1 300 milliárd forinttal növeljék állampapír-állományukat - a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján ez idáig csak részlegesen teljesült.
Ősszel fog döntést hozni a kormány arról, hogy jövőre is megmarad-e a gyógyszergyártói különadó, illetve a gyógyszergyártói extraprofitadó – mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az általa vezetett szaktárca és a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége (MAGYOSZ) közötti együttműködési megállapodás aláírásárakor. A tárcavezető személyes véleményét tolmácsolva leszögezte: azt az álláspontot képviseli, hogy abban a szektorban, ahol nincs extraprofit, ott ki kell vezetni az extraprofitadót. A gyógyszeripart pedig ilyen szektornak tartja.
A több mint két éve tartó orosz-ukrán háború igazi gordiuszi csomójává vált Oroszország olajkitermelése és értékesítése. Az ebből befolyó bevételeket már Ukrajna szövetségesei, a G7-ek is igyekeztek korlátozni, kisebb-nagyobb sikerrel, ugyanakkor Oroszországnak továbbra is van értékesítési potenciálja, ebből fakadóan pedig képes a háborús gépezetét is finanszírozni. Kijev pedig úgy döntött, ha a Nyugat nem, akkor ők lépnek, és dróntámadások segítségével korlátozzák az ország kitermelését. Ez a lépés, amely az olajár megugrása miatt globális következményekkel járhat, azonban kiváltotta az Egyesült Államok heves tiltakozását.
A Magyar Közlöny csütörtök késő este megjelent számában a kormány két különálló rendeletével is módosítja az extraprofitadóról szóló rendeletet. Első ránézésre a gyógyszergyártóknak lehetne ez kellemetlen meglepetés, ugyanis a kormány a gyógyszergyártói különadó mellé bevezeti a gyógyszergyártói extraprofitadó fogalmát, melyeknek a kulcsa dupla akkora, mint az eddigi különadóteher kulcsai. A speciális szabályok miatt azonban tulajdonképpen a gyártók nem járnak rosszabbul a módosítások nyomán, az adófizetési kötelezettségük nem változik (így a költségvetés bevétele sem), viszont már nem az adózás előtti eredményüket terheli nagyrészt az új adó, és az új adót már be tudják számolni a globális minimumadóba. Az ügy jelentőségét mutatja, hogy péntek reggel közleményt adott ki a Pénzügyminisztérium az ügyben, valamint megszólalt a tőzsdén jegyzett Richter is. Jóval kisebb mértékben a biztosítók pótadóján is változtatott a kormány.
Közzétette harmadik negyedéves gyorsjelentését az Alteo: bár a vállalat bevétele és profitja is csökkent éves alapon, az első három negyedév tekintetében azonban így is kimondottan magas eredményekről számolt be a társaság, pedig a vonatkozó prezentáció megfogalmazása szerint fokozatosan mérséklődnek az energiapiaci lehetőségek. 2023 energiapiacára továbbra is a konszolidálódó árak voltak jellemzőek, melyek azonban még mindig szignifikánsan meghaladják a 2021 végén kezdődő áremelkedés előtti szinteket. Az esetlegesen magasabban stabilizálódó energiaárak pozitívan befolyásolják az Alteo hosszú távú stratégiáját is.
A dél-koreai pénzügyi felügyelet rekordösszegű bírság kiszabását javasolja két globális befektetési bankra, mivel azok rutinszerűen és szándékosan részt vettek az országban illegálisnak számító fedezetlen shortolásokban – számol be a hírről a Bloomberg. A helyi média értesülései szerint a BNP Paribas-ról és az HSBC-ről van szó.
Két nap hallgatás után Giorgia Meloni olasz miniszterelnök is elmondta véleményét a bankok 40%-os profitadójáról – számol be a hírről a Bloomberg.
Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken aláírta azt a törvényt, amely alapján adót vetnek ki az orosz vállalatok extraprofitjára – írja a Reuters.
Egyelőre nem úgy néz ki, hogy különösebben meglepte volna a befektetőket a tegnap éjfél előtt kiadott Magyar Közlöny, ami két hazai blue chip adózásában is változásról számolt be.
Szerdán késő este jelent meg a Magyar Közlönyben az extraprofitadók módosítása, amely több szektort is érzékenyen érint, a bankok és pénzügyi vállalkozások extra terhelését a kormány a korábban tett vállalásokkal ellentétben továbbra is fenntartja, igaz, annak mértéke felére csökkenhet, a legnagyobb kiskereskedelmi cégekre vonatkozó különadó-kulcs pedig emelkedik. A vállalatokat képviselő szövetségek már reagáltak a kormány bejelentéseire.
Tudomásunk szerint a bankok számára is teljesen váratlanul jelent meg a hétfő esti Magyar Közlönyben az a kormányrendelet, amely a második félévtől átrendezi a bankok extraprofitadó-terhelését. A változtatás a nettó árbevételről a különadókkal korrigált eredményre helyezi át az adó alapját, és sávossá alakítja a kulcsát. A Portfolio értesülése szerint az OTP a legnagyobb nyertese, a Raiffeisen, az UniCredit és a K&H pedig a legnagyobb vesztese lehet a változásnak.
A légitársaságokat sújtó extraprofitadó miatt nyújtott be tavaly alkotmányjogi panaszt a Ryanair az Alkotmánybíróságon arra hivatkozva, hogy az sérti az arányos közteherviseléshez való jogát. Az Alkotmánybíróság azonban a szerdán nyilvánosságra hozott döntésében elutasította a panaszt. A Ryanair nem hagyta szó nélkül a döntést, közleményben reagált arra pénteken.
Varga Mihály pénzügyminiszter szavai alapján nagyon úgy tűnik, hogy a különadók 2024-ben sem szűnnek meg. Egyes szektorokban lehet megkönnyebbülés, de könnyen lehet, hogy nem mindenhol lélegezhetnek fel.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Trump felszólítását követően jött az üzenet.
Egy fényképre figyeltek fel.
Hasznos, gyakorlati, érthető.
Nagyon gyorsan döntött a konklávé.
Egyre több befektető figyelmét vonzza az agrárium, ami a bizonytalan piaci környezetben az egyik legstabilabb növekedési pályát kínálhatja.
Mi áll a GDP-csökkenés mögött?
