Alap – és osztatlan szakos nyílt napjára november 19-én pénteken, mesterszakos nyílt napjára pedig november 18-án, csütörtökön várja a képzései iránt érdeklődőket a Budapesti Corvinus Egyetem.
Magyarország elsők között alapított magánegyetemére tavalyhoz képest 22%-kal több hallgató jelentkezett, a legnépszerűbb szakok az anglisztika, a kommunikáció és médiatudomány, és a gazdálkodás és menedzsment.
A külföldi egyetemek rengeteg magyar fiatalt vonzanak, sokan gondolják úgy, hogy a külföldön megszerzett diploma jobb munkalehetőségeket tartogathat számukra. Becslések szerint jelenleg is több mint tízezren tanulnak valamilyen határon túli felsőoktatási intézményben. Ugyanakkor ma már magyarországi egyetemeken is lehetőség van idegen nyelvű képzést végezni, nemzetközi tapasztalatra is szert lehet tenni, sőt, lehetőség van arra is, hogy valaki a magyar egyetemének képzésével párhuzamosan egy külföldi partnerintézmény képzését is elvégezze, ezzel egyszerre két oklevelet szerezve. Vajon a külföldi egyetem automatikusan azt is jelenti, hogy jobb képzést nyújt, mint a magyar? És mégis, milyen nemzetközi lehetőségei lehetnek azoknak, akik magyar egyetemet választanának? Ennek jártunk utána.
Január 23-án tartják a középiskolai felvételi központi írásbeli vizsgákat, az érettségik során már alkalmazott és bevált járványügyi szabályok szigorú betartása mellett - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma.
2020-ban a Felvi.hu adatai szerint a gazdálkodási és menedzsment szak volt a legnépszerűbb az egyetemre készülő felvételizők között, nem meglepő, hogy viszonylag magasak voltak a ponthatárok is. A Budapesti Corvinus Egyetemen 427 pontot kellett elérni ahhoz, hogy valaki bekerüljön az ösztöndíjas nappali képzésre. Aranyossy Mártával, a szak felelősével többek között arról beszélgettünk, milyen ismeretekre tehetnek szert a hallgatók, a végzés után milyen kezdő fizetésre számíthatnak és miért volt szükség az intézményben a szak megújítására.
Idén - a korábbiaktól eltérően - várhatóan a pótfelvételi eljárásban is lehet jelentkezni állami ösztöndíjas helyekre - mondta az Oktatási Hivatal felsőoktatási elnökhelyettese az InfoRádió Aréna című műsorában.
Jó pár szülőnek fog a következő pár hét fejtörést okozni, az egyetemi ponthatárok kihirdetése után ugyanis megkezdődik a keresgélés a legjobb, mégis olcsó, fiataloknak ideális, már bútorozott, az egyetemhez közeli, remélhetőleg belvárosi, jó közlekedési kapcsolatokkal rendelkező lakások után. Már most érződik, hogy a tulajdonosok készültek a mintegy 68 ezer felvételt nyert hallgató keresési dömpingjére, rekordon van a kínálat ugyanis némely hirdetési oldalon. A Budapesten keresőknek (de akár más nagyvárosban is) különösen jó hír, hogy az airbnb-s lakások piacra kerülése miatt megnőtt a jó minőségű ingatlanok aránya, a fővárosra és az ország egészére pedig együttesen igaz, hogy a járványhelyzet miatt valamelyest mérséklődtek a bérleti díjak, így aki most ugrik bele a bérlésbe, kedvezőbb szerződést írhat alá, mint mondjuk egy évvel korábban.
A jelentkezők háromnegyedét felvették az egyetemekre, az ideihez hasonló magas arányban még soha nem kerültek be felsőoktatási intézményekbe a jelentkezők - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium pénteken. A felvettek négyötöde állami finanszírozásban kezdheti meg tanulmányait.
Nyilvánosságra hozták csütörtök este az idei felsőoktatási felvételi ponthatárokat a felvi.hu oldalán. A jelentkezők háromnegyedét felvették valamilyen képzésre - ismertette Bódis József, az Innovációs és Technológiai Minisztérium felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára a ponthatárok kihirdetése után tartott budapesti sajtótájékoztatón. Táblázatunkból az is kiolvasható, hogy a legnépszerűbb gazdasági képzéseken hogyan alakultak a berkerüléshez szükséges minimális pontszámok.
4626 elsőéves hallgató kezdheti meg tanulmányait idén szeptembertől a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. Az alapképzésekre felvett állami ösztöndíjas hallgatók átlagpontszáma 422 pont. Veszprémi Károly, az egyetem oktatási rektorhelyettese a Portfolio-nak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy a felvettek száma az előző évhez képest csupán 4%-kal csökkent, miközben az országosan az első helyes jelentkezések száma az alapképzések esetében 25%-kal csökkent. Azt is megtudtuk, mely képzések voltak a BME-n a legnépszerűbbek.
Ma este hozzák nyilvánosságra a felsőoktatási felvételi ponthatárokat. Egy számot már biztosan tudni lehet: átlagosan negyedével kevesebben jelentkeztek idén egyetemre, főiskolára, mint 2019-ben. Egyetemi források szerint a jelentkezők létszámának csökkenése országosan, átlagosan a ponthatárok csökkenését vetíti előre. Ugyanakkor lesznek olyan szakok is, ahol a korábbiaknál magasabb felvételi pontszámokra kell számítani.
A felsőoktatásba felvételizők idén is a megszokott elektronikus csatornákon értesülhetnek eredményeikről, azonban a koronavírus-járvány miatt a Pont Ott Parti 2020-ban elmarad - írja az Innovációs és Technológiai Minisztérium közleményében.
Jövő héten kihirdetik a felvételi ponthatárokat és megkezdődik a roham a bérelhető, vagy megvásárolható ingatlanokért. A járvány hatására Budapesten könnyebb helyzetbe kerülhetnek a bérleményt kereső egyetemisták, ugyanakkor a fertőzésveszély elkerülése érdekében csökken a kollégiumi férőhelyek száma. A fedezeti időtávok, amelyeken túl már érdemes vásárolni bérlés helyett, jelentősen növekedtek. Budapesten, 3 éves alapképzéssel számolva, már csak kivételes esetekben éri meg vásárolni. A Takarék Index elemzői szerint a legtöbb vidéki egyetemi város sem sokkal meggyőzőbb, de Pécsen vagy Miskolcon továbbra is kedvező a helyzet a vásárlásra, akár még 3 éves időtávra is.
Rendhagyó körülmények között, szigorú egészségügyi-biztonsági szabályok betartása mellett, de zajlik a munka a felsőoktatásban, így a felvételi folyamat is folytatódik - mondta az MTI-nek Schanda Tamás.
Több, a felsőoktatási felvételit, illetve a záróvizsgákat és a diplomaszerzést is érintő változásról is döntött a kormány - mondta Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti és stratégiai államtitkára a koronavirus.gov.hu-n megjelent beszámoló szerint.
A kormány a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) és más szervezetek javaslatára visszavonta a felsőfokú tanulmányok megkezdését középfokú nyelvvizsga meglétéhez kötő 2014-es döntését, az erről szóló rendelet megjelent a Magyar Közlönyben. A döntés már a 2020-ban érettségizőkre, felvételizőkre is vonatkozik.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) a HÖOK-kal és más szervezettekkel való egyeztetés után azt javasolja a kormánynak, hogy a kötelező nyelvvizsga követelmény kerüljön ki a felsőoktatási felvételi elvárások közül, az erről szóló javaslatot szerdán nyújtja be a kormánynak - jelentette be Schanda Tamás, a tárca parlamenti államtitkára Hajdúszoboszlón, a XXI. Országos Közoktatási Szakértői Konferencián.
Az idén felvettek 31 százalékának nem volt nyelvvizsgája, vidéken ennél is sokkal rosszabb az arány, pedig jövőre már kötelező lesz - írja a Magyar Narancs.