A héten tartja idei első kamatdöntő ülését az MNB, de meglepetésnek számítana, ha a jegybank módosítana a kamatszinteken. A héten ezen kívül megismerjük az Egyesült Államok és az eurózóna fontos gazdaságainak negyedik negyedéves teljesítményét, Magyarországon pedig a kereseti, demográfiai és munkaerőpiaci statisztikákat decemberből.
A hírfogyasztók úgy érezhették, hogy egy éve gazdasági előrejelzés helyett jóslást kaptak a hivataloktól, és ahány elemző megszólalt, annyi számot mondtak a jövőről. Talán még rosszabb, hogy a hivatalos adatokra sokan legyintenek, mondván: a közlemények világa messze van attól a valóságtól, amivel ők a mindennapokban találkoznak. Valóban rég övezte ennyi bizalmatlanság az inflációs adatokat, meg az átlagbérekről, a munkanélküliségről közzétett híreket, és nehéz hova tenni azt, hogy a nemzetközi tőzsdei mutatók felpattantak, miközben az emberek többsége a helyzet tartós romlását élte meg.
Az idei év legfontosabb politikai eseménye az amerikai elnökválasztás volt, amely gyakorlatilag az egész naptári évre rányomta a bélyegét. Az idei elnökválasztás ráadásul több szempontból is precedens nélküli volt: az egyik ilyen szempont a koronavírus-válság volt, ami miatt a korábbiaknál sokkal nagyobb volt a levélszavazatok aránya. A másik szempont pedig az, hogy az amerikai elnökválasztások történetében rég volt ennyire eltérő a két jelölt világképe, az elmúlt évtizedben induló polarizáltság tovább erősödött.
A koronavírus járvány és az általa okozott gazdasági válság a munkapiacra vonatkozó előrejelzéseket sem hagyta érintetlenül. A lezárások első körének bejelentése után a frissített várakozások a munkanélküliségi ráta jelentősebb megugrását vizionálták, azonban a hivatalos statisztikák a negatív várakozásokat végül nem igazolták. Ez azonban természetesen nem jelenti azt, hogy a járványnak nem voltak kedvezőtlen foglalkoztatási hatásai; a vártnál alacsonyabbnak bizonyuló munkanélküliségi ráta ugyanis részben az alkalmazott statisztika módszertanának volt köszönhető.
A várt 469 ezer fő helyett „csak” 245 ezerrel nőtt novemberben a nem-mezőgazdasági új munkahelyek száma az Egyesült Államokban, a megelőző két hónap együttes adatát pedig csak 11 ezer fővel módosították felfelé – közölte ma délután az amerikai munkaügyi tárca.
Csökkent az egy hét alatt beadott munkanélküli segélykérelmek száma az Egyesült Államokban, akárcsak a tartósan munkanélküliek száma - mindkettő szám pozitív meglepetést okozott az elemzői várakozásokhoz képest.
2021-től változik a munkaerő-felmérés módszertana: a gyed, gyes mellett dolgozókon túl azok is foglalkoztatottnak minősülnek, akik a gyermekgondozási ellátás igénybevétele előtt dolgoztak utoljára, a távollét idején pénzbeli juttatásban részesültek, és az ellátás igénybe vételét követően visszatérhetnek korábbi munkahelyükre. A változást az Európai Unió módosuló keretjogszabálya indokolja, és 120-150 ezer fővel növeli Magyarországon a foglalkoztatottak létszámát, elsősorban a nők munkaerőpiaci mutatóiban eredményezve változást.
Janet Yellen volt jegybankelnök személyében Bidennek sikerült olyan személyt jelölnie a pénzügyminiszteri posztra, aki mérsékelt baloldalisága ellenére nemcsak a piaci körökben kedvelt, de még a republikánusok számára is elfogadható. Yellen akadémiai múltja során a munkanélküliséget helyezte a gazdaságpolitika fókuszába, jegybankelnökként viszont kifezetten pragmatikus szemléletet vallott. A trumpi adócsökkentéseket elvetette, ennek ellenére kiállt a támogató fiskális politika mellett a koronavírus-válságban, ez pedig nagyon fontos üzenet a gazdasági szereplőknek. Fontos üzenet maga a kinevezés is, Biden ugyanis egy rugalmasságot mutató, pragmatikus, hozzáértő embert ültetett a pénzügyminiszteri székbe, akitől távol állnak a szélsőgés beavatkozások és a radikális reformok. Ez arra utal, hogy a beígért baloldali fordulat vélhetően az első ciklusban nem valósul meg (ennek más akadályai is vannak). De az is biztos, hogy a jelenlegi laza adózási és szabályozási környezet hosszú távon nem marad fenn - a pénzügyi szektor és a befektetők mégis örülnek Yellennek.
Mozgalmas hét áll előttünk, Magyarországon az ipari termelési statisztikák mellett érkeznek kereseti és kamatstatisztikák is, valamint a KSH közzéteszi a GDP felülvizsgált becslését is. A világgazdaságból szintén kereseti és munkanélküliségi statisztikák érkeznek, valamint beszélni fog az EKB és a Fed elnöke is. A héten természetesen tovább követjük a jogállamisági és a Brexittel kapcsolatos vitákat, amelyek a jövő heti csúcson végleg lezárulhatnak.
Az OECD idén ősszel is megjelentette „Education at a Glance” című éves kiadványát, amely vegyes képet fest a magyar oktatási rendszerről. A széleskörű állami óvodai rendszer, a duális képzés kiterjedtsége és a külföldi diákok arányának jelentős emelkedése kedvező, azonban a tanárok hatékonyabb terhelése és kellő utánpótlása, a korai iskolaelhagyás csökkentése és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők növelése egyaránt jelentős versenyképességi tartalékot szabadítana fel Magyarország számára.
A születéskor várható élettartam már jó ideje növekvő pályán mozog az EU-ban, ami a munkában töltött évek számára és a nyugdíjas évekre is kihatással van. A friss adatok szerint 2004 és 2019 között az EU-ban foglalkoztatott felnőttek száma 11,1%-kal nőtt, az 55-64 év közötti foglalkoztatottaké viszont ennél sokkal gyorsabb ütemben, 89,8%-kal. Magyarországon 2004 és 2019 között elsősorban az 55-64 év közöttiek foglalkoztatottsága ugrott meg jelentősen. Ezzel párhuzamosan, míg 2000-ben a magyar nők átlagosan 25 évet, a férfiak 30 évet dolgoztak, 2019-ben a nők már 31-32 évet, a férfiak 37-38 évet töltöttek a munka világában.
A nyári felpattanás után úgy tűnik, hogy szeptemberben megtorpant a magyar gazdaság kilábalása. Habár az ipari termelés még kedvezően alakult, a kiskereskedelem már visszaesett. Amíg az export az ipar kedvező teljesítményével összefüggésben nőtt, addig az import a gyengülő belső kereslet miatt csökkent. A koronavírus-járvány miatti korlátozások a turizmust azonnal megütötték szeptemberben, a következő hónapokban pedig a gazdaság egyre szélesebb körére lesz negatív hatással a járvány. Kedvezőtlen hír, hogy a munkanélküliség növekedésnek indult és a foglalkoztatás csökkent. Egyelőre nagy baj még nincs, a következő hónapok azonban igen jelentős leépítést hozhatnak.
Az Egyesült Államokban a vártnál jóval erősebb ütemben nőtt a feldolgozóipar teljesítménye októberben, és tavaly augusztus óta először a foglalkoztatottság is emelkedett, miközben az új megrendelések közel 17 éves csúcsra ugrottak a fogyasztói szokások változásának következtében.
A nyáron látott csökkenés után újra emelkedésnek indult a munkanélküliség és csökkent a foglalkoztatás Magyarországon. Sőt, az első hullámban korábban már látható trend visszaköszönni látszik: emelkedik az inaktívak száma, így a munkaerő-tartalék sokkal gyorsabban nő, mint ahogy a munkanélküliek száma.
Szeptemberben a foglalkoztatottak létszáma 4 millió 482 ezer fő volt, az előző hónaphoz képest 32 ezer fővel kevesebb, az előző év azonos időszakához képest pedig 24 ezer fős a csökkenés, derült ki a KSH adataiból. Az előző hónaphoz, augusztushoz viszonyítva mintegy 37 ezerrel, 222 ezer főre nőtt a munkanélküliek száma. Ezzel megtört a koronavírus-járvány első hullámának vége óta, vagyis 4 hónapja javuló trend a munkaerőpiacon. Részletes elemzésünk azonban azt mutatja, hogy alapvetően nem az elsődleges munkaerőpiac gyengélkedik, hanem elsősorban a közmunkások és a külföldön dolgozó magyarok havi létszáma esett vissza, utóbbi összefügg a határzár és a korlátozó intézkedések megjelenésével.
A koronavírus-járvány megtörte az Európai Unióban látható pozitív munkaerőpiaci folyamatokat, a válsághelyzet kialakulása pedig eltérően érintette az egyes társadalmi csoportokat. A járvány okozta krízis hatásait úgy tűnik, hogy még 2021-re sem heveri ki az EU gazdasága és munkaerőpiaca, azonban az idei kedvezőtlen év után jövőre már jobban alakulhat a helyzet.
Bár tény, hogy vannak olyan szakmák, ahol már fiatalon is magas fizetést lehet elérni, tanulni még mindig jó befektetésnek, ez egyértelműen látszik a statisztikákból is. Utánajártunk a jelenlegi felsőoktatási hallgatók lehetőségeinek és annak, milyen kilátásaik vannak a munkaerőpiacon.
Több mint háromévi csúcsra emelkedett a munkanélküliségi ráta Nagy-Britanniában, elsősorban a koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásai miatt.
Hányan dolgoznak ma Magyarországon? És hányan vannak munka nélkül? Erre az egyszerűnek tűnő kérdésre egyáltalán nem könnyű választ adni. Attól függ, hogy melyik statisztikát nézzük, ki számít foglalkoztatottnak és ki munkanélkülinek. Az biztos, hogy továbbra is érdemben gyengébb és több kihívással küzd a hazai munkaerőpiac, a munkavállalók pedig általánosságban kedvezőtlenebb helyzetben vannak, mint a válság előtt. De mit hoz a jövő?
Az évek óta alacsony kamatkörnyezet csak megnehezíti a mostani válságot – mondta Eric Rosengren, a bostoni Fed elnöke a CNBC-nek. Rosengren úgy véli, igazán láthatták volna előre a Fed döntéshozói, hogy ez lesz.
Napok óta rossz a hangulat a részvénypiacokon.
Hírfolyamunk az ukrajnai háborúról percről percre.
A közel-keleti konfliktus nem tett jót a hangulatnak.
Megállapodást kötött a BMW és a Lufthansa.
Hírfolyamunk a közel-keleti konfliktusról.
A magyarok fejében az él, hogy Románia fejletlenebb ország, de ez már nincs így.
Mire készül az EU?
Közvetlenül lehet őket Brüsszelben megpályázni.
