foglalkoztatás

240 ezer forint a bruttó átlagkereset a versenyszférában

Februárban 1,7 százalékkal voltak magasabbak a bruttó átlagkeresetek a nemzetgazdaságban az egy évvel korábbinál, közfoglalkoztatottak nélkül pedig 6,9 százalékkal - derül ki a KSH friss jelentéséből. Azaz a közfoglalkoztatás megemelkedett súlya továbbra is erősen lehúzza az átlagkereseteket, februárban egyébként 200 ezer felett volt a közmunkások száma. A nemzetgazdasági adatokon belül a versenyszférában a bruttó átlagkereset februárban 240 ezer forint volt, 5,2 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Ami a versenyszféra foglalkoztatottságát illeti, tartja magát a tavalyi év második fele óta megemelkedett létszám, így közfoglalkoztatottak nélkül számítva a versenyszférában 2 százalékkal volt magasabb az alkalmazott létszám, mint egy évvel korábban.

Közel 100 ezer magyar kényszer-részmunkaidős

A részmunkaidős foglalkoztatás láthatóan válságeszközzé vált. A válság óta Magyarországon számottevően nőtt a részmunkaidőben foglalkoztatottak száma, de a növekedés szinte teljes egészében alulfoglalkoztatottakhoz köthető, 2013-ban 92 ezren úgy dolgoznak részidőben, hogy szívesebben dolgoznának többet, de nincs rá módjuk. Európában több országban hasonló folyamatot látunk, az EU-n belül összességében közel tízmillióra tehető az alulfoglalkoztatott részidősök száma.

Most belendülhet a munkaerőpiac

Óvatos optimizmussal várják a második negyedévet a magyarországi munkáltatók. A Manpower által megkérdezett munkáltatók 15%-a tervez munkaerő-felvételt, 7% elbocsátást, 77% nem tervez változást a létszámában. A felvételt és elbocsátást tervezők arányából képzett egyenlegmutató 8 pontra ugrott, ami 2009 óta a legkedvezőbb szám, ugyanakkor szezonális hatásokkal kiigazítva szerényebb növekedés látható. A vizsgált európai országokban szinte mindenütt javulást várnak a munkaerőpiacon, élen a lengyelekkel és románokkal.

Nem várható javulás a "valódi" foglalkoztatásban

A felületes szemlélő számára igen meggyőző lehet a kép a magyar foglalkoztatási helyzetről, a fő számok ugyanis azt mutatják, történelmi csúcson van a foglalkoztatottak száma. Közelebbről nézve azonban már nem olyan rózsás a helyzet, a bővülés nagyjából 65 százalékát a közfoglalkoztatás magyarázza, a versenyszférában látható bővülés pedig aligha mondható stabilnak, az expanzió egy része az uniós pénzek lehívásához köthető, a feldolgozóipari létszámbővítés pedig az autóiparhoz kapcsolódik, azaz nem egy kiterjedt folyamatról van szó. Ráadásul a feldolgozóipar termelékenysége a 2008-as szinten van, ami azt jelzi, aligha van tér a létszámbővítésre, olvasható az OTP elemzésében.

Púder vagy plasztikai sebészet

Közmunkások és külföldön dolgozók nélkül is van bővülés a munkaerő-piacon, de ez sokkal kisebb mértékű, aki el akar helyezkedni, annak nehéz dolga van. Messze vagyunk a helyreállítási periódus végétől, de a növekedés gyorsulása javulást hozhat a munkakeresletben is. Elemzői vélemények a foglalkoztatottsági adatokról.

Ennyivel nőtt közmunka és külföldön dolgozók nélkül a foglalkoztatás: -400

2013 első három negyedévében átlagosan 27,3 ezer fővel emelkedett a közfoglalkoztatottak száma, külföldön dolgozónak pedig 18,3 ezer fővel többen mondták magukat. Ha ezt a két számot levonjuk a foglalkoztatás ebben az időszakban mért 45,2 ezer fős növekedéséből, nem növekedést, hanem inkább stagnálást vagy kisebb - 400 fős - csökkenést látnánk. Bár a teljes éves adatokat még nem ismerjük, úgy tűnik, a foglalkoztatás tavalyi bővülésében oroszlánrésze lehetett az egyre nagyobb számú közmunka programnak és annak, hogy egyre többen mennek külföldre, ami részben szintén javítja a foglalkoztatási adatokat.

Megint indul a munkahely-teremtési pályázat

Az idén a kis- és közepes vállalkozások (kkv) számára a tavalyihoz hasonló összegű, 13 milliárd forintos támogatási forrás áll rendelkezésre új munkahelyek teremtésére - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatásért felelős államtitkára csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón.

KSH: ősszel 100 ezren voltak a külföldön dolgozó foglalkoztatottak

A Központi Statisztikai Hivatal(KSH) a statisztikai törvényben meghatározott módon szakmailag független, pártsemleges intézményként működik, az általa közölt adatok előállításában, közzétételében semmiféle politikai elkötelezettség nem érvényesül - közölte a KSH kedden az MTI-vel. Különösen a foglalkoztatottsági adatok állnak a politikai viták kereszttüzében a külföldön dolgozók és a közfoglalkoztatottak miatt. Így legalább néhány adatot elárult most még KSH.

Novemberre meglett a 4 millió foglalkoztatott

2013. szeptember-novemberben 4 millió 12 ezer fő volt a foglalkoztatottak létszáma, 87 ezer fővel több, mint egy évvel korábban - jelentette a KSH. A munkanélküliek száma 57 ezer fővel volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban, a munkanélküliségi ráta 9,3 százalékra csökkent. A munkanélküliségi ráta egyébként utoljára 2008-ban volt ilyen alacsony, a foglalkoztatottak száma pedig 2001 óta nem volt 4 millió fölött, de a KSH éves átlagos foglalkoztatottságot mutató adatai szerint 1998 óta sem. Ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy novemberben már elindult a téli közfoglalkoztatás, amelynek keretében a kormány novembertől áprilisig 200 ezer ember foglalkoztatását tervezi, miközben ilyenkor jellemzően inkább csökken a foglalkoztatás és a közfoglalkoztatási formákban is szokott mutatkozni leállás. Most ilyen nem lesz, az újabb közfoglalkoztatási program jó része novemberben már elindulhatott.

Válság és még mindig válság - Hol vannak már a munkahelyek?

Vajon javul már a helyzet, vagy a szakadék mélyül az európai közösségben a tagországok munkanélküli helyzete miatt? Kik a leszakadók, mire koncentrál Európa és jól teszi-e? Kínzó kérdések a válságban vergődő európai munkaerőpiacról.

GVI: rég nem látott optimizmus a foglalkoztatási várakozásokban

1,7 százalékos foglalkoztatásbővülésre számítanak a munkáltatók 2014-ben a Munkaügyi Hivatal és a GVI 7100 cég megkérdésével készült felmérése szerint, amiből a GVI által korrigált becslés szerint alapesetben 0,4 százalékos foglalkoztatásbővülésre számíthatunk a versenyszférában.

Hajszálnyira a 4 millió foglalkoztatott (2.)

3 millió 989 ezer fő volt foglalkoztatott a július-szeptemberi időszakban, azaz az idei harmadik negyedévben. A foglalkoztatottak száma 54 ezer fővel volt magasabb az egy évvel korábbi hasonló időszakhoz képest, legnagyobb mértékben az iparban, majd a közszolgáltatások és a piaci szolgáltatások terén emelkedett a foglalkoztatás, a mezőgazdaságban csökkent. A munkanélküliek száma éves alapon 23 ezer fővel csökkent, a munkanélküliségi ráta 0,1 százalékponttal csökkent tovább, 9,8 százalék volt.

224 800 forint a bruttó átlagkereset

Augusztusban 224 846 forint volt a bruttó átlagkereset a nemzetgazdaságban, 4,7 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A vállalkozásoknál a bruttó keresetek 3,8 százalékkal, a közszférában (közfoglalkoztatottak nélkül) pedig közel 10 százalékkal. A közszférát az egészségügy húzta fel, közel 20 százalékkal voltak magasabbak a bruttó bérek a humán-egészségügyi, szociális ellátás soron, mint egy évvel korábban. Csakhogy az adatok erősen ugrálnak, előző hónapban ugyanilyen mértékű csökkenés volt. A nettó kereset nemzetgazdasági szinten átlagosan 147 275 forint volt, ami 6,2 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Az augusztusban mélyponton lévő, 1,3%-os infláció mellett 4,8 százalékos a számított reálbér-emelkedés.

Ami a foglalkoztatást illeti, a kép nem igazán változott, a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál a létszám stagnál, a közfoglalkoztatottak száma nem nőtt tovább augusztusban, 147 ezer fő körüli volt.

65-70 év kell az egymillió új munkahelyhez

Az elmúlt években jellemző növekedési ütem mellett 65-70 év alatt teljesülhetne a valódi egymillió magyarországi munkahely terve - állapította meg Köllő János, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének munkatársa a Magyar Narancsban megjelent írásában. Nem csak a közmunka és a külföldi munkavállalás segítette a foglalkoztatás bővülését 2010 és 2013 között, de az éves növekedés igen kicsi volt, és beruházások hiányában nem is biztos, hogy fenntartható.

Vitákat keltő adatok a foglalkoztatásról - Hogy is állunk?

A válságot követő kilábalás során nem csak a közfoglalkoztatás és az egyre több külföldön dolgozó magyar emelte a foglalkoztatási adatokat, azonban a versenyszférában a 2011-es javulás után megállt a mutató, és a magánszféra ma nagyjából 120-140 ezerrel kevesebb embert foglalkoztat, mint a válság előtt. Bár legalább a tavalyi recesszió után nem kezdtek elbocsátásba a vállalkozások - inkább csökkentették az óraszámokat.

Sose voltak még ilyen bizonytalanok a munkáltatók

Többen terveznek elbocsátást, mint munkaerő-felvételt a negyedik negyedévben, a Manpower Munkaerő-piaci Mutatója -3 százalékon áll (szezonális hatásoktól tisztítva pedig -4%-on), az elmúlt 16 negyedévben ez a harmadik legrosszabb adat. Csak két olyan iparág van, ahol a létszám bővülésével számolnak, a bizonytalan munkáltatók aránya - vagyis azok, akik nem tudják, milyen irányba változtatnak létszámukon - megháromszorozódott.

Kiderült: nem bővül, csökken a foglalkoztatás

Dinamikusan emelkedett a külföldön dolgozó, ám a magyar foglalkoztatottsági statisztikában megjelenők száma. Ha a közfoglalkoztatottakat és a külföldön dolgozókat leszámítjuk, nem nőtt, hanem kissé csökkent a foglalkoztatottság a második negyedévben.

Címlapról ajánljuk
Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Egy egész fegyvernemnek kell szembenéznie az új trónkövetelővel: bemutatkozik az RHC-155
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility