Franciaországban egy hét alatt a lakosság 15 százaléka, csaknem 10 millióan vettek részt koronavírus-szűrésen, és a kormány tovább kívánja erősíteni a tesztelési politikáját - jelentette be vasárnap Gabriel Attal kormányszóvivő a BFM hírtelevízióban. Elmondta azt is, hogy a védettségi igazolást felváltó oltási igazolás bevezetése néhány napot késhet az elhúzódó parlamenti vita miatt.
Több mint százezren tüntettek Franciaországban a párizsi kormány járványpolitikája ellen szombaton, amellyel az eddiginél jobban megnehezítené az oltatlanok életét.
1939. szeptember 1-én megtámadta a náci Németország Lengyelországot, ezzel kezdetét vette a ma már második világháborúként ismert nemzetközi katonai konfliktus. Kevésbé ismert tény, hogy a hitleri Németország egy komplex hamis zászlós hadműveletet is végrehajtott a háború előtt, annak érdekében, hogy Lengyelországot sarazzák be, mint háborús agresszor, a szomszédos állam elleni inváziót, pedig mint védekező hadművelet tálalják. A leghíresebb eleme ennek a műveletnek a ma gleiwitzi incidens néven emlegetett esemény volt, mellyel Hitler egyszerre akarta meggyőzni a németeket és a nemzetközi közösséget is arról, hogy a Lengyelország elleni háború jogos önvédelem – persze sikertelenül.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Emmanuel Macron francia államfő az erőszak megszüntetésére és visszafogottságra szólított fel pénteken a Kazahsztánban kialakult helyzet miatt.
A francia nemzetgyűlés első olvasatban elfogadta csütörtökön a kormány törvénytervezetét, amelynek értelmében a koronavírus elleni védettségi igazolás január 15-én oltási igazolássá alakul át. A javaslatot a jobboldali ellenzéki többségű szenátus a jövő héten vitatja meg a végszavazás előtt, és a Köztársaságiak már jelezték, hogy az államtanácsnál kívánják megtámadni a szöveget. A javaslatot a jelenlévő képviselők közül 214-en támogattak, elsősorban a kormánypártból, 93-an szavaztak ellen, 27-en tartózkodtak.
A francia nemzetgyűlés első olvasatban elfogadta csütörtökön a kormány törvénytervezetét, amelynek értelmében a koronavírus elleni védettségi igazolás január 15-én oltási igazolássá alakul át. A javaslatot a jobboldali ellenzéki többségű szenátus a jövő héten vitatja meg a végszavazás előtt, és a Köztársaságiak már jelezték, hogy az államtanácsnál kívánják megtámadni a szöveget.
A szerdai jelentés szerint Franciaországban 332 ezer feletti új koronavírus-fertőzöttet azonosítottak, ami a valaha volt legmagasabb napi adat az országban. Közben a francia kórházak már a vészforgatókönyveket készítik elő, az ellátórendszerre nehezedő terhelés ugyanis egyre nagyobb.
Kifejezetten meg akarja nehezíteni az oltatlanok életét Emmanuel Macron, francia elnök – mondta ezt a Le Parisien hírlapnak adott interjújában, melyet a BBC szemlézett.
Bár az utóbbi kereskedési napok optimizmusa átragadt az európai részvénypiacokra is, az öreg kontinens a nyáron és ősszel felszedett relatív gyengeségét azóta sem tudta ledolgozni, aminek komoly következményei lettek. A vártnál rosszabb járványhelyzet, a lassabb kilábalás, az energiaárak miatti nyomás és természetesen az itt is jelenlévő megugrott infláció mind elvették a befektetők kedvét attól hogy zsákolják a földrész papírjait. Így a Nyugat-Európában lévő tőzsdék többségének vezető indexei nem tudtak új csúcsra menni, és a tengerentúli piacok immáron sokadszorra főzik le megfáradt, kevéssé az értékpapírpiacokra épülő, állami szabályozás alatt roskadozó társaikat. A középtávú trendek a legtöbb helyen már régen megkoptak és lassan a hosszútávú tendenciák kapcsán is az útkeresés lesz a jellemző. Technikai elemzésünkben az öt legnagyobb, fejlett EU-s ország vezető tőzsdeindexét vizsgáljuk meg, sallangok nélkül.
12 fő fertőződhetett meg eddig a franciaországi Marseille közelében a koronavírus új, B.1.640.2 jelű variánsával, amely vélhetően Kamerunból származik, átmenetileg az IHU nevet kapta, és több elváltozást mutat az omikron variánsnál.
Az idei év az Európai Unió három nagy gazdasága szempontjából is tartogat jelentős meglepetéseket. Németországban új kormány állt fel, lezárva ezzel a 16 éven át tartó Merkel-korszakot. Franciaországban elnökválasztásra készülnek, amelynek kimenetele megjósolhatatlan ugyan, hatása viszont igen jelentős lehet az európai viszonyokra. Olaszországban pedig azt találgatja mindenki, hogy marad-e hivatalában a népszerű technokrata kormányfő, Mario Draghi – írja a CNBC.
Módosítja a koronavírussal fertőzött emberekre vonatkozó karanténkövetelményeket a francia kormány, annak ellenére, hogy minden eddiginél magasabb számú új megbetegedést regisztráltak - jelentette be Olivier Veran egészségügyi miniszter a Le Journal du Dimanche című vasárnapi újságban.
A tegnapi naptól fél éven keresztül Franciaország tölti be az Európai Unió soros elnöki tisztségét, ez pedig kiváló alkalom lehet Emmanuel Macron számára, hogy megvalósítsa régóta hangoztatott elképzeléseit az integrációs projekt mélyítésére vonatkozóan. A franciák többek közt a gazdasági együttműködés, a bevándorlás, valamint a stratégiai autonómia kérdésében szeretnének átütő reformokat elindítani. Az elnökség eredményessége azonban nagyban függ attól, hogy ki nyeri majd az áprilisban esedékes francia elnökválasztást, illetve, hogy mi lesz a másik legfontosabb uniós tagállam, Németország válasza az átalakítás ötletére. Berlinben ugyanis pár hete új kormány alakult, amely nagy mértékben rajzolhatja át az európai erőviszonyokat.
A tegnapi napon Franciaország is csatlakozott azon országokhoz, ahol a járvány kezdete óta több mint 10 millió koronavírusos esetet regisztráltak. A francia egészségügyi hatóságok egy nap alatt 219 126 új megbetegedést jelentettek, amivel az Egyesült Államok, India, Brazília, Nagy-Britannia és Oroszország után Franciaországban is nyolc számjegyűre emelkedett az összesített fertőzésszám - írja a Reuters.
Franciaország a jövő héttől további korlátozásokat vezet be a koronavírus-járvány miatt, miközben napok óta rekordokat dönt a naponta diagnosztizált új fertőzöttek száma, kedden már meghaladta a 200 ezret.
Irán hivatalos garanciákat követelt a bécsi nukleáris tárgyalásokon részt vevő országoktól arra nézve, hogy az Egyesült Államok felfüggeszti a Teheránnal szembeni szankciókat, ha sikerül megállapodni a vitás kérdésekről - mondta el Ali Bagheri Káni iráni külügyminiszter-helyettes, az iszlám köztársaság főtárgyalója kedden.
Új intézkedéseket jelentettek be Franciaországban az omikron variáns megfékezésére, ezek között van az is, hogy hetente három napot kötelező otthonról dolgozni – számol be a hírről a Bloomberg.