Az MVM Csoport részesedést szerzett a világ egyik legnagyobb mélytengeri földgázmezőjében, miután pénteken lezárult az MVM Csoport és az azerbajdzsáni állami tulajdonú Southern Gas Corridor CJSC közötti tranzakció.
Mégsem biztos, hogy teljes egészében leáll a Barátság II. kőolajvezetéken az orosz olajszállítás Magyarország és Szlovákia felé, mert az ukrán elnöki tanácsadó pénteken délután kiadott egy saját magát pontosító közleményt. Ebben azt üzente, hogy a hatályban lévő szerződéseket még teljesítik, de új tranzitszerződéseket már nem engednek megkötni, hogy ezzel minél hamarabb, és minél nagyobb mértékben kiszorítsák az orosz olaj- és gázszállításokat az EU-ból. Mivel az ukrán tranzitszerződés 2029 végéig szól, így a pontosítás arra utal, hogy még jó ideig jöhet az orosz olaj, igaz sok a bizonytalanság.
Nagyon fontos üzenetet küldött Olekszij Csernisov, az ukrán tranzitszállításokra is rálátó állami Naftogaz igazgatótanácsának elnöke pénteken a Bloombergnek, miután az ukrán elnöki tanácsadó jelezte: év végével leállítják a Barátság II. kőolajvezetéken az orosz olajszállítást Magyarország, Szlovákia és Csehország felé, illetve 2025-től nem szállítanak orosz gázt se. Csernisov azt üzente, hogy év végéig még teljesítik az orosz olaj- és gáz tranzitjával kapcsolatos szerződéseket, de "minden lehetséges módon" hozzá fognak ahhoz járulni, hogy az érintett uniós országok minél gyorsabban leváljanak az orosz energiahordozókról. Időközben a cseh energiabiztonsági nagykövet azt mondta: őket már nem érinti, ha év végével leáll a Barátság II., mert úgyis meg tudják oldani máshogy a beszerzéseket.
Azzal párhuzamosan, hogy az ukrán elnöki tanácsadó bejelentette az orosz gáz- és olajtranzit év végi leállítását, Szentpétervárra, a Gazprom székházába repült Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és innen adott egy 5 perces Facebook-élő videónyilatkozatot. Ebben megvédte a hosszú távú magyar-orosz gázvásárlási megállapodást, amelyet semmilyen körülmények között nem akar feladni a magyar kormány. Értelmezésünk szerint arra utalt, hogy az ukránok által potenciálisan blokkolandó évi 1 milliárd köbméteres orosz gázmennyiséget a szerződés hivatalos módosításával átterelik majd a felek a Török Áramlatra, a módosítás és az átterelés ugyanis eddig még nem történt meg. A nyilatkozatban egyetlen szót sem mondott arról, hogy mi lesz a Barátság II. leállítása esetén az Oroszországból származó olajvásárlásainkkal.
2025. január 1-től leáll a Barátság II. kőolajvezeték, amely Magyarországot, Szlovákiát és Csehországot látja el orosz nyersolajjal – közölte az ukrán elnök tanácsadója, Mihajlo Podoljak egy új interjúban. Emellett azt is bejelentette, hogy január 1-től megszűnik az orosz gáz tranzitja Ukrajnán át, ami szintén érinti a hosszú távú magyar–orosz gázvásárlási szerződést. Ukrajna legfeljebb arra nyitott, hogy nem orosz eredetű gázt továbbítson a jövő évtől kezdve az európai gázvásárlók felé. Talán nem véletlen, hogy a fenti bejelentéssel párhuzamosan ma az oroszországi Szentpéterváron bukkant fel Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, és a Gazprom székházából védte az orosz gázszerződést, de az orosz olajszállítások sorsáról nem beszélt. Megkérdeztük a friss információról a Molt is, a reakció itt olvasható, aztán a Mol részvényárfolyamának zuhanásáról itt írtunk, a magyar üzemanyagárakra gyakorolt potenciális hatásokról pedig itt. Délután az ukrán Naftogaz vezére is megüzente, hogy a hatályos az orosz olaj- és gáztranzit szerződéseket még teljesítik, jórészt év végéig, de utána minél gyorsabban le kell válni az orosz energiahordozókról. Délután aztán maga Podoljak adott egy pontosító nyilatkozatot, amiben árnyalta: nem 2025. január 1-től áll le az orosz olajtranzit Ukrajnán át, hanem akkor, amikor az egyes háttérszerződések lejárnak.
A Shell olajipari óriásvállalat jelentős létszámcsökkentést tervez az olaj- és gázkutatási, valamint fejlesztési részlegében. A Reuters értesülései szerint a cég az érintett területeken dolgozók mintegy 20 százalékától válna meg.
2024 nyári időszakában közel háromszor annyi olyan nap akadt, amikor a Paksi Atomerőmű termelését feltételezhetően a masszív naperőművi termeléshez való alkalmazkodás miatt csökkentették, mint egy évvel korábban. Az atomerőművek termelésének a megújuló energiaforrásokhoz való igazítása azonban nem csak rendszerszempontból előnyös, hanem a nukleáris üzemanyag mennyiségének csökkentésével az atomenergia-előállítás gazdaságosságát, bevételtermelő képességét is javíthatja, és mérsékelheti a villamosenergia-rendszer szén-dioxid-kibocsátását.
Az elmúlt napokban meredek emelkedést láthattunk az európai földgáz áránál, a mai ugrással lélektanilag nagyon fontos szintre ért el a jegyzés. Adott a kérdés: mennyire kell aggódnunk a történelmi távlatban rendkívül magasan alakuló gázárak miatt? Egyáltalán, minek köszönhető, hogy így megugrott az árfolyam?
Komoly károkat okozna az orosz vezetékes gáz megmaradt európai vásárlóinak az, ha Kijev továbbra se lenne hajlandó arra, hogy az év végén lejáró orosz-ukrán tranzitszerződést meghosszabbítsa, igaz lenne kerülőút Törökországon át, de ezzel Ukrajna elveszítené a tranzitdíjat – küldött figyelmeztetést az ukrán vezetésnek és a gázvásárlóknak is Dmitrij Peszkov. Az orosz elnöki szóvivő arra is rámutatott, hogy az orosz vezetékes gázt kiszámíthatóbban és olcsóbban tudnák megvenni az európai felek Ukrajnán át, mintha például amerikai cseppfolyósított földgázt vennének. Az európai gázpiaci, gázellátási kérdésekről is szó lesz a Portfolio október 10-i Energy Investment Forum konferenciáján, további részletek itt érhetők el.
A Goldman Sachs jelentősen módosította az olajárakra vonatkozó előrejelzéseit, ami a globális olajpiac jelenlegi helyzetét tükrözi. A befektetési bank 2025-re vonatkozó átlagos Brent-előrejelzését hordónként 82 dollárról 77 dollárra csökkentette. Emellett a 2025-ös Brent-ár előrejelzési tartományát is szűkítette, 5 dollárral 70-85 dollárra mérsékelve azt.
Az S&P Global Ratings hitelminősítő intézet stabilról felminősítést valószínűsítő pozitívra módosította Ausztria hosszú távú adósbesorolásának kilátását. A döntés hátterében elsősorban az ország javuló energiaellátási helyzete és stabil költségvetési pozíciója áll. A hitelminősítő külön kiemelte, hogy az ország lépéseket tett az orosz gázról leválás felé, így akkor is „nagyrészt ellenálló” lenne a gazdaság, ha az orosz-ukrán tranzitszerződés év végi lejártakor megszakadna az orosz gázszállítás az országba. Ezzel az S&P lényegében visszaigazolta az elmúlt hónapok osztrák erőfeszítését, és kommunikációját, miszerint a diverzifikáció miatt akkor sem lenne gond a gázellátás terén, ha az említett tranzit megszakadna.
Egy szankciókkal sújtott cseppfolyósított földgázszállító tartályhajó a jelek szerint átpakolta orosz rakományát egy másik hajóra a Földközi-tengeren - a nem mindennapi és veszélyes művelet jól mutatja, Moszkva milyen messzire megy el az amerikai intézkedések kijátszása érdekében, írja a Yahoo Finance. A háború kitörése óta a fő piacnak számító Európai Unió fokozatos leválásának köszönhetően jelentősen megcsappant Oroszország fosszilis energiaexportja, az újabb szankciók pedig egyre inkább megnehezítik a termékek kivitelét.
A 2023. október 1-től indult gázév tapasztalatai alapján "szükségessé vált a szabályozás kis terjedelmű és az érintettek számára előnyös, terheket csökkentő módosítása, pontosítása", ezért néhány ponton belenyúlnak idén október 1-től a lakosságot nem érintő gázkorlátozási szabályokba – derült ki a kormány oldalán társadalmi egyeztetésre kirakott rendelettervezetből. Gázpiaci kilátásokról, ellátásbiztonsági kérdésekről is szó lesz a Portfolio október 10-i Energy Investment Forum konferenciáján, amelyről további részletek itt érhetők el. Frissítés! Cikkünket utólag pontosítottuk a rendelettervezet tartalma alapján.
A német Bild írta meg, hogy azonosítatlan drónok repültek be egy leállított atomerőmű területére a németországi Flensburg városa körül. Az esetet a hatóságok is vizsgálják.
Egyebek között a szorosabb energetikai együttműködésről tárgyalt szerdán Moszkvában Li Csiang kínai miniszterelnök orosz vendéglátóival.
Már a múlt heti információk alapján is látszott, hogy a lengyelek falaztak az ukrán szabotázscsoportnak, amely 2022 szeptemberében felrobbantotta az Északi Áramlat gázvezetékeit, a legfrissebb fejlemények pedig még jobban alátámasztják ezt. Sőt, lengyel miniszterelnöki szintről üzenték meg a német kormánynak és hatóságoknak, hogy ne feszegessék tovább a robbantás hátterét, és inkább maradjanak csendben. Az oroszok európai gázszállításairól is szó lesz a Portfolio október 10-i Energy Investment Forum konferenciáján, további részletek itt érhetők el.
Minden amerikai elnökválasztás nagy súllyal bír, de 2024-ben szokatlanul fontos döntés vár az USA választópolgáraira. A választás eredménye kihatással lesz az amerikai külpolitikára, szociálpolitikára és magának a politikai rendszernek az integritására is. A választás egyik következménye sem lesz azonban olyan mélyreható vagy messzemenő, mint amit a voksolás a klímaváltozás elleni küzdelemre irányuló globális erőfeszítésekre gyakorol majd.
Egy 2022 májusában átmulatott éjszakán merült fel néhány magasrangú ukrán katonatiszt és üzletember beszélgetése közben az az ötlet, hogy fel kellene robbantani az Északi Áramlat gázvezetékeket, aztán ez szeptember 26-án meg is valósult egy hatfős legénység segítségével, de óriási kavarás zajlott a háttérben, mert Volodimir Zelenszkij ukrán elnök lefújta a műveletet, Valerij Zsaluznij hadsereg főparancsnok viszont tovább vitte azt, a robbantások után pedig a lengyelek falaztak az elkövetőknek – fedte fel a sztorit a Wall Street Journal. A cikk szerzője négy magasrangú ukrán védelmi és biztonsági tisztviselővel beszélt, akik közvetlenül részt vettek a tervek kidolgozásában, vagy végrehajtásában, illetve ismerik az ügy pontos részleteit.
Az európai gázpiac helyzete jelentősen változott az elmúlt hónapokban. A 2023/24-es télről örökölt rekordméretű gázfelesleg nagyrészt eltűnt, miután 2024 nyarán a szokásosnál jóval kisebb mértékben halmozódtak fel a készletek.
A holnapi, azaz augusztus 15-i napon 39,5 millió köbméter gázt terveznek küldeni az oroszok a szudzsai gázátadó állomáson keresztül Ukrajnán át az Európai Unióba – ezt közölte szerdán délután az ukrán tranzitcég. Ez azt jelenti, hogy megint „letekerik” a küldött mennyiséget az oroszok, hiszen ma még 42,4 millió köbmétert küldtek, ugyanannyit, mint amennyi a kurszki betörés előtt jellemző volt.
Megszólalt az RMDSZ vezetője is.
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború eseményeivel.
Reméli, Trump ezt megérti.
Állítják, ezért nincs szükség a tesztelésre.
A fix kamatra vagy a változóra esküsznek a befektetők?
Fellélegezhetnek az állattenyésztők?
A gyepek és méhlegelők körül mindig forró a hangulat, de a tét sokkal nagyobb a lakók igazánál.
