A tegnap megjelent, a várakozásoknál jóval gyengébb második negyedéves GDP-adatok után több piaci elemző felvetette, hogy veszélybe került a kormány minimumcélja, hogy 2023 egészében legyen gazdasági növekedés. Illusztratív számítások keretében megnéztük, milyen második fél évre van szükség a magyar gazdaságtól, hogy a gazdaságpolitika céljai megvalósuljanak. Kifejezetten erősre.
A második negyedévben véget érhetett a magyar gazdaság recessziója, de az idei növekedés így is elmarad a kormányzati várakozásoktól - ez rajzolódik ki a szakértők Portfolio számára küldött előrejelzéseiből, melyek a szerdán megjelenő GDP-adat előtt készültek.
Az orosz statisztikai hivatal nem végleges adatai szerint a hazai össztermék (GDP) 4,9 százalékkal nőtt a második negyedévben éves összevetésben, miután az első negyedévben 1,8 százalékkal csökkent.
Kína és az általa évtizedekig produkált "növekedési csoda" sokak érdeklődését felkeltette, és a köztudatban az ázsiai ország úgy él, mint amely hamarosan átveszi a világgazdaságban a legmeghatározóbb szerepet az Egyesült Államoktól. Az igaz, hogy Kína néhány évtizeden belül a legnagyobb gazdasággá válhat a világon, de a jelenlegi növekedési tempót látva az USA leelőzése is kitolódott az időben. Kína valójában egy alacsonyan fejlett ország, amely jelenlegi fejlettségi szintjét is annak köszönheti, hogy a Nyugaton meghonosodott gazdasági modellt részben elsajátították, és hogy a nyugati vállalatok hatalmas bizniszt láttak az akkor még végtelenül és olcsó rendelkezésre álló munkaerőben. Csakhogy ez a modell a jelenlegi fejlettséghez volt elég, átfogó szerkezetváltás nélkül nem fognak kilépni a közepes jövedelmi sávból. Jól menedzselt modellváltásra lenne szükség, csakhogy ehhez olyan intézkedéseket kéne meglépni, amelyek a kínaihoz hasonlóan gondolkodó rezsimekben nehezen elképzelhetőek.
Az új hidegháború egyik legégetőbb kérdése, hogy mikor válik Kína a világ legnagyobb gazdaságává, letaszítva a trónról az Egyesült Államokat. A koronavírus-járvány évéig ez úgy tűnt, hogy még ebben az évtizedben bekövetkezik, a legfrissebb modellek szerint viszont jó, ha a következő évtized második felében sor kerül erre - de már van olyan előrejelzés is, amely szerint soha. Mi is számolgattunk egy kicsit: azt néztük meg, hogy egyes nominális növekedési pályák mellett mikor történhet meg az előzés. Nagyon úgy néz ki, hogy nem most. És hogy gazdagságban mikor ér majd fel Kína az USA mellé, azt alighanem egyikünk sem fogja meglátni.
A Goldman Sachs szerint a befektetők most ismét jó hírként értékelik a rossz híreket, és kedvezőtlenül fogadják a túl erős gazdasági adatok - írja a MarketWatch.
Bár a gazdasági környezet nem volt kifejezetten jó 2023 első félévében sem, az Erste stabilan halad a kijelölt úton. A hitelek iránti kereslet várhatóan hamarosan elkezdhet a válság előtti szint közelébe visszaemelkedni, így például a lakáshitelek állományát tekintve is bővülést vár a pénzintézet. A nemteljesítő hitelek aránya ugyan jelenleg is történelmi mélyponton áll, a munkaerőpiac és ezzel együtt a kockázati környezet javulásával akár ennél is alacsonyabb szintre csökkenhet a pénzintézetnél. Mindemellett elindulhat a kelet-közép európai régióban is a vállalati ügyfeleket kiszolgáló George Business - derült ki a pénzintézet bécsi sajtótájékoztatóján.
Az első negyedéves 2 százalék után a második negyedévben 2,4 százalékkal nőtt évesítve az amerikai GDP – derül ki az előzetes adatokból. Az elemzők minimális lassulást vártak 1,8 százalékra, vagyis a közölt adat meglepőnek mondható.
A BNP Paribas és a Morgan Stanley is GDP-visszaesést vár 2023-ra, de egyre sötétebb képet festenek a jövő évi kilátásokról is. A francia nagybank már az ingatlanárak visszaesésével számol, a dezinfláció várhatóan lassú lesz az erős bérnyomás miatt, és a kormány 2024-re tervezett adóintézkedései tovább növelhetik az inflációt. A Morgan Stanley azzal számol, hogy az MNB folytatja a kamatcsökkentéseket, és az infláció letörésében kulcsfontosságú lesz az alapanyagárak változása. Viszont sokkal komolyabb gazdasági visszaeséssel számolnak, mint a BNP Paribas.
Európa egyedülálló kihívással néz szembe, amikor az éghajlati beruházások felgyorsítására és egyidejűleg az adósságráták csökkentésére törekszik. Annak ellenére, hogy a közgazdászok egyre gyakrabban javasolják, hogy az állami klímaberuházásokat több adósság kibocsátásával is lehet finanszírozni, az EU vezetői jelenleg az adósságcsökkentést helyezik előtérbe a zöld átállással és a versenyképességgel szemben. Úgy tűnik, hogy a nagyobb kötvénykibocsátásoktól való vonakodás a 2010-2012-es adósságválságból eredő, a túlzott eladósodástól való európai félelemből ered - ismertette Ludovic Suttor-Sorel, a Finance Watch pénzügyi civil szervezet vezető szakpolitikai kutatója az adósságbevonási lehetőségekről szóló friss jelentését az EUobservernek.
„Ez az év ez nem lesz könnyű, ha megússzuk a recessziót, az már jó, de a következő évben már egy 4 százalékos növekedés az kinéz nekünk” – fogalmazott Varga Mihály pénzügyminiszter egy minapi pódiumbeszélgetésen. Ez gyökeresen eltér a még mindig érvényben lévő hivatalos kormányzati prognózistól, amely szerint idén éves átlagban 1,5%-os GDP-növekedés várható.
Egyre nagyobb a félelem, hogy a kínai gazdaság a defláció szélén tántorog, miután a gazdasági adatok újabb bizonyítékot szolgáltattak a növekedés stagnálására – írja a CNBC.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) arra figyelmeztetett, hogy Németország gazdasági teljesítménye az energiaár-sokkok és a szigorodó pénzügyi feltételek hatására idén enyhén csökkenhet, és a potenciális növekedési pálya is jelentősen mérséklődött.
Májusban folytatódott az építőipar vesszőfutása: az ágazat termelési volumene 1,7%-kal maradt el az előző havitól. Mivel az utóbbi egy évben 8 alkalommal mért havi alapon visszaesést a KSH (közte az utóbbi három hónapban egyhuzamban), éves alapon már 12%-os a visszaesés.
A brit statisztikai hivatal (ONS) csütörtökön ismertetett első becslése szerint 0,1 százalékkal csökkent a brit hazai össztermék (GDP) májusban az előző hónappal összevetve. Londoni pénzügyi elemzők várakozása szerint Nagy-Britannia az idei év végén technikai recesszióba kerül. Áprilisban 0,2 százalékos havi GDP-növekedést mértek Nagy-Britanniában.
GDP-arányosan csökkent az orosz államadósság, holott a kormány többet költött, mint amennyi bevétele keletkezett, a gazdaság pedig reálértelemben zsugorodott. Mindez a magas infláció miatt lehetséges.
A mai összegző módosító javasatok tárgyalása és elfogadása után, pénteken szavaz az Országgyűlés a 2024-es költségvetésről – írja közleményében a Pénzügyminisztérium.
Az elmúlt időszakban már több nagy elemzőcég és bank is visszavágta a Kínára vonatkozó idei növekedési várakozásait, de a legfrissebb bmi-adatok alapján még rosszabb lehet a helyzet, mint várták. Júniusban szinte az összes fontos feldolgozóipari alágazat gyengén teljesített.
Ha a török gazdaságról van szó manapság, mindenkinek a magas infláció és a folyamatosan új mélypontra gyengülő líra jut eszébe. Mindezek fényében meglepő lehet, hogy a regnáló elnök, Recep Tayyip Erdoğan hogyan volt képes a várakozásokra rácáfolva sima győzelmet aratni az elnökválasztáson. Pedig a török gazdaságban nem kizárólag a magas infláció és a gyenge deviza a sztori most, hanem az európait nagyon messze lepipáló növekedés is. A törökök a koronavírus-járvány és az energiaválság idején mintegy harmadával növelték a gazdaságukat, és ez az átlagemberek életére is hatással volt.
Kína gazdasági növekedése a második negyedévben felülmúlja az első negyedévit, és várhatóan sikerül elérni az 5 százalékos éves GDP-növekedési célt - jelentette ki kedden Li Csiang kínai miniszterelnök a Tiencsinben megrendezett Világgazdasági Fórumon. A kínai hazai össztermék (GDP) 4,5 százalékkal nőtt a március végéig tartó első negyedévben éves szinten.
Nem tudni, miért fújták le a támadást.
Odacsapnak a bűnözőknek.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Már tudni a lehetséges neveket is.
Lehúzza a rolót a Bank Austria Kunstforum Wien.
A világ legnagyobb gyártója habozni kezdett.
Nagyon sok az előtörlesztés.
Mostantól sosem szabad hátradőlni, mindig félni kell valami újnak a megjelenésétől.
