Oroszországban az infláció idén elérheti a 22 százalékot, a GDP pedig 9,2 százalékkal csökkenhet - vélik elemzők az orosz jegybank szokásos havi felmérése alapján. A márciusi felméréshez képest a szakértők előrejelzése romlott, akkor ugyanis 8 százalékos gazdasági csökkenést és 20 százalékos inflációt vártak az idei évre.
A Nemzetközi Valutaalap szerint jelentősen romlottak a globális gazdaság 2022. évi kilátásai a szervezet előző, januári előrejelzése óta. Az IMF kedden ismertetett, legfrissebb előrejelzése szerint idén a globális gazdaság 3,6 százalékkal nő a januárban várt 4,4 százalékkal szemben, a jövő évi GDP-növekedési adatot 3,8 százalékról 3,6 százalékra mérsékelte a szervezet.
Az UBS Group AG, a Barclays Plc, a Standard Chartered Plc és a Bank of America (BofA) szakértői visszafogták Kína idei gazdasági növekedésére vonatkozó előrejelzésüket a koronavírus terjedése és az emiatt elrendelt lezárások hatására.
Az UBS Group AG, a Barclays Plc, a Standard Chartered Plc és a Bank of America (BofA) szakértői visszafogták Kína idei gazdasági növekedésére vonatkozó előrejelzésüket a koronavírus terjedése és az emiatt elrendelt lezárások hatására.
A kormány határozott jelzései, az elemzők feltételezései és az első negyedéves költségvetési hiányadatok alapján egyre erősebbek azok a várakozások, miszerint a gazdaságpolitikának hamarosan költségvetést stabilizáló intézkedéseket kell hoznia, mert kiigazítási kényszerbe került. Az elmúlt hónapok óriási kiköltekezése, valamint a költségvetést meghatározó külső körülmények látványos megváltozása miatt ez nem is lenne meglepő. A költségvetés kilátásait bemutató kétrészes cikksorozatunk második írásában bemutatjuk, hogy miért nem pánikol a kormány miközben százmilliárd forintos tételek repkednek, milyen egyenlegjavító lépések jöhetnek szóba, azokat miért nem lehet minden esetben megszorításoknak nevezni és miért nem ismétlődhet meg teljes egészében a 10 évvel ezelőtti múlt.
A brit statisztikai hivatal (ONS) hétfői ismertetése szerint jelentősen lassult és a várakozásoktól is elmaradt a brit hazai össztermék (GDP) növekedési üteme februárban.
Kétharmados parlamenti többséget szerzett a Fidesz-KDNP a 2022-es választáson, és szokás szerint ezt követően nemzetközi sajtótájékoztatót tart Orbán Viktor miniszterelnök. A kormányfő beszámolt arról, hogy szerdán hosszasan beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel és javasolta neki, hogy azonnal hirdessen ki tűzszünetet. Egyúttal meghívta az orosz elnököt, az ukrán államfőt, a francia elnököt és a német kancellárt Budapestre a béketárgyalások érdekében. Kiderült: Magyarországnak nem akadály rubelben fizetni az orosz gázért, ahogy azt Oroszország kérte. Jelezte azt is konkrétumok említése nélkül, hogy a családtámogatási rendszer bővítését tervezi az új kormány. Azt is leszögezte, hogy a jelenleg alkalmazott árstop-intézkedéseket tovább akarja fenntartani a kormány, a tárgyalásokat erről el fogják kezdeni minden érintett szereplővel. Lázár János visszatérhet a kormányba. És a kormányfő nem zárta ki a különadók emelését, vagy újabb alkalmazását.
A politikai főhatalomról szóló országgyűlési választással új kormány alakul. Ezzel új szakasz nyílik, nyílhat a társadalompolitikai és gazdaságpolitikai döntéshozatalban. E sorok írásakor még nem tudtam, hogy a választások nyomán milyen lesz a parlamenti mandátumok megoszlása. Ami a kormánypolitikát illeti, urnazárás előtt még lehetett ízlelgetni a különféle változatokat, ezúttal egyet kivéve: „folytatjuk”. A gazdaság-, társadalom- és külpolitika ugyanis nem folytatható, 2022 tavaszán helyzet van.
Először erős félelem és túladottság, aztán kisebb megnyugvás jellemezte a befektetési piacot márciusban. A Portfolio havi portfólió-ajánlóiban a hazai szakemberek inkább a biztonságra törekednek most, jelentősebben emelkedett a pénzpiaci befektetések súlya, míg a részvényektől inkább távol tartják magukat. Sok még a lehetséges kockázat, a portfóliómenedzserek úgy látják, a háború hatása hosszabb távon is elhúzódik, miközben a világ jegybankjai is kényes helyzetben vannak: szigorítaniuk kellene, de ha túl nagyot lépnek, könnyen recesszió lehet a vége.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) jelentősen csökkentette az idei várható román gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzését, a nemzetközi bank 2,8 százalékos GDP-bővülésre számít - közölte csütörtökön a pénzintézet.
A háború miatti szankciók negatív hatásokat fejtenek ki mind az európai, mind pedig a magyar gazdaságra, a tavalyi, több mint 7 százalékos gyarapodás után az idén is 3-4 százalékkal bővülhet a hazai GDP - mondta Varga Mihály a Figyelő hetilapban csütörtökön megjelent interjúban. Pár hónap alatt tehát lefeleződött a kormány idei évi növekedési előrejelzése.
Az ukrajnai háborúnak a közvetlen konfliktusövezeten messze túlterjedő súlyos gazdasági hatásai lesznek, nem utolsósorban azért, mert a háború az 1970-es évek eleje óta nem tapasztalt ellátási sokkot okozott a világgazdaságban - áll az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) csütörtökön Londonban bemutatott, soron kívül összeállított és jelentősen rontott térségi előrejelzésében.
A Berlini DIW gazdaságkutató intézet kalkulációi szerint a koronaválsághoz mérhető recessziót okozna és a GDP-növekedés mértékét hosszú ideig fékező hatással lenne a német és az európai gazdaságra az orosz energiahordozók importjának leállítása.
Az S&P Global Rating nemzetközi hitelminősítő szerint a szigorú nemzetközi szankciók és a nyugati vállalkozásokkal kialakított kapcsolatok megszakadása az orosz gazdaság mély recessziójához vezet az idén.
Ösztönző állam 2022 címmel szerveznek konferenciát a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, ahol Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke, Deli Gergely, az egyetem rektora, valamint Parragh Bianka jegybankár, az egyetem rektori főtanácsadója nyitotta meg az eseményt. Az előadók között van Varga Mihály pénzügyminiszter, Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter, Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke, Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.
Erőteljes következményei lehetnek a magyar gazdaságra, ha az energiaárak ennyire magas szinten maradnak. A drága energia nemcsak az inflációba gyűrűzik be, hanem a külső egyensúlyunkat is rontja, nyomást helyezve ezzel a forint árfolyamára. Ami még fájdalmasabb: a magasabb energiaszámla egyszerűen kiszívja a megtermelt jövedelmet a gazdaságból, ez a keresletszűkítés pedig beárnyékolja a növekedési kilátásainkat. Számításaink szerint a sokkhatás igen jelentős lehet.
Az orosz-ukrán háború, valamint a nyugati államok arra adott Oroszország elleni szankciósorozata nyomán néhány nap alatt nagyot változtak a magyar gazdaság kilátásai is. Az elemzők és a piaci szereplők is elkezdték elővenni a pesszimista forgatókönyveket a 2022-es évre: az eddig tervezettnél alacsonyabb GDP-növekedés, tartósan magasabb infláció, magasabb kamatok, gyengébb forintárfolyam, elszálló energiaárak. Összességében ez egy olyan mix, ami akár a költségvetés ambiciózus 4,9%-os hiánycélját is könnyen szétfeszítheti. Kérdés, hogy a romló folyamatokat látva meddig tarthat ki a fiskális politika "stratégiai nyugalma", az idei büdzsé ugyanis nincs nagy tartalékokkal elkényeztetve és a mozgástér is folyamatosan szűkül. Főleg a kedd reggel megjelent friss államháztartási helyzetkép fényében.
Az előző negyedévhez képest csak Máltán volt nagyobb a GDP-növekedés az egész EU-ban tavaly év végén, mint Magyarországon, az előző év azonos időszakához viszonyítva pedig ötödikek vagyunk a rangsorban - derül ki az Eurostat friss közleményéből.
A szomszédunkban zajló háború, a szankciók és a piaci sokk együttesének gazdasági növekedésre gyakorolt hatásai még megbecsülhetetlenek. Túlságosan nagy ahhoz a bizonytalanság, hogy bármilyen előrejelzés is szilárd talajon álljon. Könnyen lehet ugyanis, hogy a mai várakozás nagyon rövid idő alatt tűnik majd valószerűtlenül optimistának. De mekkora esélye van a hazai recessziónak? Egyelőre úgy gondolom, hogy inkább kevesebb, mint több.
A magyar gazdaság tavalyi meglepően jó egész éves és negyedik negyedévi teljesítménye után az MTI-nek nyilatkozó elemzők szerint az idei kilátások egyre bizonytalanabbak az ukrajnai háború miatt.
Összefoglalta szerzőnk a maastrichti esemény tanulságait.
De vajon mennyire megy ez szembe az európai trenddel?
Ománban ült össze Amerika egyik legnagyobb ellenségével.
Elindul a Keleti Pajzs.
Egyebek mellett erről szólt a Hype legújabb adása.
Tardos Gergelyt, az OTP Bank elemzési központjának igazgatóját kérdeztük.
Simák Pál a Portfolio Checklistnek nyilatkozott a Hitelezés 2024 konferencián.
