Emmanuel Macron francia államfő elítélte pénteken a Grúziára (Georgia) gyakorolt „nagyon erős nyomást”, és nyugalomra szólított fel a három napja tartó utcai megmozdulásokkal kapcsolatban, amelyeket Moszkva egy külföldről irányított, a kormány erőszakos leváltását célzó kísérletnek minősített.
A Tbilisziben zajló események nagyon emlékeztetnek a 2014-es kijevi fordulatra - jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pénteken az orosz Pervij Kanal tévécsatorna Bolsaja Igra (Nagy Játszma) című műsorában.
Kedd este grúzok tízezrei vonultak utcára a kaukázusi ország fővárosában, Tbilisziben azért, hogy tiltakozzanak az orosz mintára létrehozott „ügynöktörvény” elfogadása ellen. Bár a tüntetéseket a rendőrség feloszlatta, úgy tűnik, hogy a Grúziában tartózkodó oroszok mégsem érzik biztonságban magukat: tömegesen hagyják el az országot.
A grúz kormánypárt, a Grúz Álom bejelentette, hogy visszavonják a „külföldi ügynökökről” szóló törvényjavaslatot, miután Tbilisziben heves tiltakozások voltak a tervezet ellen – írja a CNN.
A grúz (georgiai) rendőrség több mint hatvan embert vett őrizetbe Tbilisziben a rendőrökkel összetűzésekhez vezető kedd éjjeli demonstrációk után - derült ki a belügyminisztérium közleményéből. Szerda este ismét ezrek vonultak Tbilisziben a parlament elé a törvény ellen tiltakozva, grúz és európai uniós zászlók alatt, "Nem az orosz törvényre!" jelszót skandálva.
Az éjszaka beálltával a rendőrség vízágyút és hanggránátokat vetett be a parlament előtti kordonon áthatoló tüntetők ellen.
Első olvasatban elfogadta a grúz törvényhozás azt a törvényjavaslatot, mely a „külföldi ügynökként” azonosítana minden olyan szervezetet, amely támogatása több mint 20%-át külföldről kapja. A törvényjavaslat ellenzői szerint a jogszabály kísértetiesen hasonlít az Oroszországban 2012-ben elfogadott szabályozáshoz.
Verekedés tört ki Grúzia (Georgia) parlamentjében hétfőn, miközben a képviselők a „külföldi ügynökökről” szóló törvényjavaslatot vitatták meg – írja a Reuters.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hosszú interjút adott az orosz Rosszija csatornának, ahol többek között kitért Oroszország Ukrajnában vívott háborújára. A külügyminiszter nyilatkozata alapján az Egyesült Államok gyarmati álmokat dédelget, és ennek része egy újabb háború kreálása, ezúttal Moldovában – írta meg a Ria Novosztyi.
Oroszország szeptember óta indít folyamatos rakéta- és dróntámadásokat az ukrán civil infrastruktúra ellen, ami azt eredményezte, hogy a téli időszakban bizonytalanná vált az energiaellátás az országban. Most a Független Államok Közösségében (FÁK) és a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetében (KBSZSZ) tag Kazahsztán és az egykori tag Grúzia (Georgia) is részt vállal az ukrán energetikai infrastruktúra helyreállításában.
A világon egyedülálló beruházás mellett kötelezte el magát partnereivel Magyarország, a világ leghosszabb tenger alatti villamosenergia-vezetékének megépítésére készülünk – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szombaton Bukarestben, mielőtt aláírták az Azerbajdzsánból Grúzián (Georgián) és Románián keresztül Magyarországra áramot szállító villamosenergia-hálózatról szóló szerződést.
Az összeesküvés-elméletek hívei előszeretettel élnek azzal az érveléssel, miszerint ha egy ország valamilyen módon jól jár más országok háborújával, akkor az ő érdekében állhatott a háború kirobbantása. Eme logikai baki következtében egyesek az Egyesült Államokat tartják az ukrajnai háború kirobbantójának, pedig ha van egy ország, amely gazdaságilag igazán jól járt a háborúval, az Grúzia (Georgia), amely 2008-ban még maga vesztett háborút Moszkvával szemben, és területének mintegy egyötöde ma is orosz megszállás alatt áll. Az országba menekült több mint 110 ezer orosz – többségében jól szituált középosztálybeli – azonban fölpörgette a grúz gazdaságot, amely a világ egyik legnagyobb növekedését produkálhatja idén. Az orosz exodusnak persze számos árnyoldala is van, és sokan figyelmeztetnek, hogy az eufória után jöhet a keserű kijózanodás.
A NATO külügyminiszterei szerdán igyekeztek megnyugtatni az Oroszország érdekszférájába tartozó országokat, amelyek attól tartanak, hogy Moszkva destabilizálhatja kormányzati rendszerüket, ha nyugatbarát retorikát folytatnak. A legnagyobb aggodalmak az Oroszországtól függő energiaellátást érintik, amit Moszkva zsarolási potenciálként használhat – írta meg a Reuters.
Súlyos válsággal néz szembe Abházia, a szinte csak az oroszok által elismert szakadár grúz tartomány; egyszerre sújtja aszály és a kriptobányászok miatt is jelentős áramszünet - írja a Money.pl.
A nemzetközi intézmények és Grúzia (Georgia) arra számít, hogy idén a világ egyik leggyorsabban növekvő gazdaságává válhat. Moszkva ukrajnai inváziója és Vlagyimir Putyin részleges mozgósítását követően ugyanis több, mint 100 ezer orosz érkezett az országba, fellendítve ezzel a keresletet. A nemzetközi intézmények azonban felhívják a figyelmet a növekedés ideiglenességére, káros hatásaira és veszélyeire - írta meg a Reuters.
A nyugati világban él egy kép az orosz hadseregről: egy hatalmas, eltökélt gépezet, melynek katonái halált megvető bátorsággal rohanják meg az ellenséges állásokat, és még a legrosszabb körülmények között is helytállnak, sőt, úgy tűnik, télen vannak igazán elemükben. Nézzük végig azt, hogy az elmúlt bő 100 évben hogyan teljesített az orosz haderő a fontosabb konfliktusokban. Érdekes eredményekre juthatunk.
Oroszország úgy döntött, hogy megszigorítja az átkelést kazahsztáni határán, és kiszűri a behívó elől a szomszédos országba távozni akaró hadköteles férfiakat - tájékoztatott az asztraháni terület kormányzójának sajtószolgálata csütörtökön.
"Abházia létezik és semmiféle szankció sem fogja eltörölni a térképről" - jelentette ki szerdán Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök a Moszkva által elismert, Grúziától (Georgia) elszakadt térségben tett látogatásán. Lukasenka állítása szerint ezt nemrég Vlagyimir Putyin orosz elnökkel megbeszélték és azonosan vélekednek. A terület függetlenségét az ENSZ tagjai közül hivatalosan Oroszország, Nicaragua, Venezuela és Szíria ismeri el. A történtek miatt Grúzia bekérette a fehérorosz nagykövetet a tbiliszi külügyminisztériumba.
A grúz (georgiai) ellenzék sürgette a kormányt, hogy vezessen be vízumkötelezettséget az orosz állampolgárok számára, és/vagy zárja le a határokat előttük - közölte kedden az Egyesült Nemzeti Mozgalom párt képviselője.
Az oroszországi részleges mozgósítás hatására rengeteg katonakorú férfi kísérelte meg elhagyni az országot, a Grúz határnál ugyanakkor egészen különleges helyzet alakult ki: a grúz hatóságok egy nem kifejezetten szokványos feltételhez kötik az orosz lakosok határon való átkelését, Moszkva pedig kétségbeesetten igyekszik visszafordítani a menekülőket a határról.
Gyorsan terjed a különböző közösségimédia-platformokon egy kép, amely a Vlagyimir Putyin orosz elnök által bejelentett részleges sorozás elől Grúziába menekülők sorát hasonlítja össze az orosz-grúz háború idején átvonuló csapatokkal.