A Pfizer vezére, Albert Bourla szerint valószínű, hogy azoknak, akik kaptak koronavírus elleni vakcinát, egy éven belül újabb adag megerősítő dózisra lehet szükségük, aztán pedig évenkénti oltásra – számol be a hírről a The Wall Street Journal.
Egyre többen kapják meg a koronavírus elleni oltást Magyarországon, de sokan nem tudják, hogy mikor alakul ki a védettségük. Ferenci Tamás biostatisztikus, a Járványmatematikai Modellező és Epidemiológiai Munkacsoport tagja segít a Portfolio olvasói számára eligazodni a kérdésben. Ferencit arról is kérdeztük, hogy mekkora lehet a vírus reprodukciós rátája Magyarországon és hányan lehetnek már immunisak. Azt is elmondta, hogy várhatóan a vírus mutálódása lesz a döntő a járvány elleni harc jövőbeli sikerességében.
Sokan túl válogatósak annak a kapcsán, hogy milyen COVID-19 vakcinát válasszanak. Már ha egyenesen nem vakcinaellenesek, ami a legrosszabb eset. Van, aki arra finnyás, hogy mennyire modern technológiáról van szó, míg mások a vakcinák hatásosságát próbálják összehasonlítani. Mindkettő rossz irány, mert az oltások mellőzése emberéletekbe kerül. Ebben a cikkben elmondjuk, hogy miért nem lehet csakúgy összehasonlítani az egyes oltóanyagokat, és mi az, ami igazán számít. A tanulság egyszerű: nem kell annyira válogatni, be kell magunkat oltatni.
Az ipar 4.0 a magyar iparvállalatok számára a digitalizációnak köszönhetően hatékonyságnövelést jelent, mégpedig a meglévő eszközpark és munkaerő megtartása mellett. Már a közepes méretű vállalatok is hatékonyabban használhatják fel rendelkezésre álló szűkös erőforrásaikat, ha a kockás füzetben vagy manuálisan rögzített adatok helyett a gépekben lévő szenzorokból kinyert és a meglévő szakértői rendszerekből származó, egységesített adatok alapján tervezik meg és ellenőrzik a termelésüket, illetve ezek alapján hozzák meg üzleti döntéseiket. Minderről Gém Péterrel, a 4iG szakértékesítési és üzletfejlesztési igazgatójával beszélgettünk, aki március 31-ei konferenciánkon előadást is tart a témában. Érdemes regisztrálni az ingyenes eseményre!
A fenntarthatóság felé haladva a lakóingatlanok energiahatékonysága is egyre aktuálisabb kérdés. Nem véletlen, hogy az új lakásoknál folyamatosan szigorodnak az energetikai követelmények. Az eredetileg januárra tervezett szabályozást – miszerint az új építésű lakásoknak legalább BB energetikai besorolással kell rendelkezniük - ugyan fél évvel kitolták, de ahogy látjuk, így is jelentős fejlődésen megy át az ágazat. Hogy hol tartunk most a meglévő állomány tekintetében, hogyan változott az évek során a lakások energiahatékonysága, milyen alternatív energiaforrások jöhetnek szóba a meglévők helyett és mennyivel jár előttünk Nyugat-Európa, az alábbiakban jártuk körül.
Minden szem Izraelre szegeződik, a kis közel-keleti ország ugyanis már majdnem a lakossága felét beoltotta. Ha Izraelben meredeken csökkennek az esetszámok, az azt jelenti, hogy a vakcinákkal valóban hatékonyan vissza tudjuk szorítani a járványt, ha viszont magas átoltottság mellett is lezárásokra lesz szükség, az a legrosszabb forgatókönyvet vetíti elénk. Bármilyen triviálisnak gondoljuk, a válasz cseppet sem egyszerű, és a jelenlegi adatok alapján nem is tudjuk megválaszolni pontosan, hogy mire elég 60-70%-os átoltottság. De annyit már most látunk, hogy jó okunk van reménykedni.
Továbbra sem használja tömeges oltásra Dél-Afrika az AstraZenecát, de az ország koronavírussal foglalkozó tanácsadó testületének feje azt mondta, kipróbálják a brit vakcinát 100 ezer emberen, és ha működik, zöld utat adnak neki – írja a CNN.
A Dél-afrikai Köztársaság vasárnap bejelentette, hogy átmenetileg elhalasztja oltási kampányát a brit-svéd AstraZeneca gyógyszergyár és az Oxfordi Egyetem által kifejlesztett vakcinával, mert egy tanulmány szerint a védőoltás hatékonysága "korlátozott" a koronavírus dél-afrikai változatával szemben.
Spanyolországban csak 55 év alatti felnőttek kaphatják meg az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca gyógyszergyár koronavírus elleni vakcináját - határozott a spanyol egészségügyi minisztérium pénteken.
Az Oxford/AstraZeneca koronavírus elleni vakcinájának egyetlen dózisa is 76%-os védelmet nyújt a vírussal szemben, a beadását követő 3-12 héten keresztül– írja az Oxfordi Egyetem egy friss tanulmányában. Ez alátámasztja a brit kormány oltási ütemtervét, amely jelenleg 12 hetes eltéréssel kívánja beadni az első és második dózist az embereknek – írja a Financial Times.
Feltehetően több mint két évig nyújt védelmet a Covid-19 ellen a Szputnyik V vakcina - jelentette ki keddi moszkvai sajtóértekezletén Alekszandr Gincburg, az oltóanyagot kifejlesztő Gamaleja Intézet igazgatója.
90 százalék feletti hatékonyságú a koronavírus elleni Szputnyik V-vakcina - mondta az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) főigazgatója az M1 aktuális csatorna vasárnap reggeli műsorában.
A koronavírus nemrégiben Angliában azonosított új variánsával szemben is magas hatékonyságúnak bizonyult a nagy-britanniai klinikai próbákon a Novavax nevű amerikai gyártó kísérleti oltóanyaga - közölte csütörtök este a vakcinát kifejlesztő cég. Boris Johnson brit miniszterelnök jó hírnek nevezte az eredményt.
Izraelben 92 százalékban bizonyult hatékonynak a Pfizer és a BioNTech gyógyszeripari cégek koronavírus ellen közösen kifejlesztett oltóanyaga a klinikai tesztek utáni első, ellenőrzött eredmények alapján - jelentette a The Times of Israel című, angol nyelvű hírportál csütörtökön.
A korábbiaknál fertőzőképesebb, Nagy-Britanniában és Dél-Afrikában azonosított vírusváltozatoktól is véd az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) ellen az amerikai Pfizer és a német BioNTech együttműködésével kifejlesztett oltóanyag a két társaság megbízásából végzett első kutatás eredményei szerint.
A kínai vakcinagyártó, a Sinopharm két vezetője is lemondott személyes okokra hivatkozva – írja a CNBC.
A BioNTech német biotechnológiai vállalat és amerikai partnere, a Pfizer gyógyszergyár hétfőn Frankfurtban figyelmeztetett: nincs bizonyíték arra, hogy a koronavírus elleni, általuk közösen kidolgozott védőoltás hatékony lesz, ha nem a kísérletek során alkalmazott időben, hanem később adják be a második adagot.
2023-ban Veszprém lesz Európa Kulturális Fővárosa. Kevesen gondolnak bele, hogy egy ilyen méretű projektnek milyen fenntarthatósági, környezetvédelmi kérdései vannak. De hol tartanak most a beruházások ebből a szempontból? Erről beszélgettek a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány Műhely című beszélgetéssorozatának legújabb részének vendégei.
Csomagoló- és szeletelő gépek beszerzésével negyven százalékkal növeli szeletelt árukapacitását a száz százalékban önkormányzati tulajdonú Gyulahús Kft.
A vállalkozások számára fontos, hogy a beszerzési döntésüket egy tervezhető, átlátható információs környezetben tudják meghozni, hiszen a legtöbb beruházás hosszú távra szól. Nincs ez másként az energiafelhasználás esetében sem – mondta a Portfolio-nak Tóth Zoltán, az E.ON Ipari és Kereskedelmi Ügyfélmegoldások Osztályának osztályvezetője. A szakember szerint fontos, hogy a magyar vállalatok a jelenlegi, bizonytalan helyzet ellenére is tervezzenek hosszú távra, amikor az energetikai korszerűsítésükkel kapcsolatos döntéseket hoznak.
Európában kisebb esést láthatunk.
Két részvény árfolyama is durván elszállt.
komoly bírságot kockáztat, aki nem figyel.
Levághatják még a dollárrendszerről is őket.
Tévhit, hogy az átlagnál jobban melegszenek és sötétek?
Egyebek mellett erről szólt a Hype legújabb adása.
Tardos Gergelyt, az OTP Bank elemzési központjának igazgatóját kérdeztük.
