Bár az elmúlt napok a vezető tőzsdeindexek erőteljes megingását hozták, a márciustól szeptemberig tartó időszakban kimondottan szárnyaltak a piacok világszerte – ezt a pozitív hangulatot többek között a vakcinagyártó vállalatokkal kapcsolatos reménykeltő hírek táplálták. Az Evercore tanácsadó cég azonban most értékelte a jelenlegi kilátásokat, a konklúzió kijózanító volt.
Talán nem is lehetne jelenleg jobb az időzítés egy olyan fejlesztés elindítására, ami alapjaitól kezdve forgatja fel az építőipart, a kisebb leterheltség most fellélegzést adott a szereplőknek, miközben továbbra is stabilan zakatol tovább a szektor. A szóban forgó fejlesztés egy olyan, minden részterület szereplőinek az összefogását és együttdolgozását igénylő standardizálás kialakítását jelenti, ami a gyártástól kezdve egészen az építkezések befejeztéig segít az építőipari vállalkozásoknak költséget vágni a kevesebb hulladéktermelés és jobb anyaggazdálkodás által, valamint hatékonyságot növelni a raktározás, a szállítási ütemezés terén, a felhasznált, vagy megrendelt termékek nyomonkövetésében.
Leállították a chloroquine nevű hatóanyagot tartalmazó maláriagyógyszer koronavírusos pácienseken való tesztelését, mert már több mint egy tucat ember meghalt amiatt, hogy napi rendszerességgel szedte – írja a CNBC.
Az utóbbi időben egyre több szó esik a legal tech-ről, vagyis a digitalizáció megjelenésről az ügyvédi szakmában. Az egyik legfontosabb kérdés, hogy vajon az algoritmusok megjelenése ebben a szektorban is képes lejjebb nyomni a szolgáltatás árait? Hajdu László, a HP Legal ügyvédi iroda vezető partnere a Portfolio-nak elmondta, hogy lesznek olyan területek, ahol egyszerűen elhagyható lesz az ügyvédi szerepvállalás, ahol viszont nem, ott a hozzáadott érték miatt még többet kell majd fizetni egy jogi tanácsért. A szakembert a magyar piac sajátosságairól és a szakma utánpótlásának helyzetéről is kérdeztük.
Egyre több olyan modern irodafejlesztési megoldás érhető el a hazai piacon, amelyek nemcsak a termelékenységet, hanem a munkavállalók közérzetét is javítják. Mi az, ami nem hiányozhat a jövő szuperhatékony irodáiból? Milyen technológiák segíthetik a munkaszervezést? Hogyan működik a gyakorlatban a wellbeing? Pontosan erről lesz szó a november 20-ai Big Office Day-en, ahol nagyvállalatok topmenedzserei is elmondják, hogy hogyan tehető minél jobbá egy munkahely.
Sokan úgy látják, hogy a munkavállalók megkönnyebbülnének, ha munkaidőn kívül nem férnének hozzá a céges levelezésükhöz. Egy új kutatás eredményei szerint azonban, ha megfosztják őket ettől, az egyenesen káros lehet a jólétükre. A munkahelyi emailekkel kapcsolatos szabályozások jelentősége egyre nő, hiszen a 0-24 órás hozzáférés jogos kérdéseket felvet a munka-magánélet egyensúllyal kapcsolatban. De miért nem jó megoldás a blokkolás? Lássuk, mire jutottak a kutatók.
Az irodakultúra napjainkban rohamos gyorsasággal változik, mégis úgy tűnik, hogy az egyterű irodák uralmát nehéz megtörni. Még 10-20 éve is modernnek számítottak, mára azonban szinte mindenki utálja őket, és előnyösnek hitt tulajdonságaikat is kutatások hosszú sora kérdőjelezi meg. De pontosan mikor és miért jött létre ez az irodatípus, és hogyan tarolta le a munkahelyek világát? Az elmúlt években feltűnt néhány érdekes alternatíva, de lehetséges-e egyáltalán minden dolgozói és munkáltatói elvárásnak egyszerre eleget tenni?
A technológia fejlődése gyökeres változásokat indított el az irodai környezetben, amit a hatékonyságnövelés érdekében egyre több hazai vállalat igyekszik kiaknázni. Azonban csak azok a cégek szerezhetnek ezzel előnyt, amelyek az új technológiákat sikeresen be tudják építeni az üzletmenetükbe. Hogyan lehetséges ez? Erről is szó lesz a november 20-ai Big Office Day Konferencián, ahol szakértők és sikeres cégek vezetői beszélnek arról, hogy hogyan valósítható meg a gyakorlatban a digitalizált munkahely.
Egyre inkább a hatékonyságnövelés és a wellbeing kerül az irodafejlesztési projektek középpontjába, de mit várnak a munkavállalók? Igaznak bizonyul a közhely, miszerint nem minden a jó fizetés: a dolgozók több mint 50% hajlandó lenne lemondani keresetének egy részéről egy jobb vezetőért. A munkahelyek kisállatbaráttá alakítása pedig sokak számára szimpatikus, de még többen idegenkednek tőle. Kevésbé meglepő, de beszédes, hogy az irodai dolgozók 90%-ának nem jön be a legelterjedtebb multis munkakörnyezet. Ezekre mutatott rá októberi felmérésünk a legmegosztóbb irodatrendekről.
Josh Bersinnel, az egyik legnagyobb ipari adatelemzővel az UNLEASH PARIS Worldwide HR Tech konferencián többek között arról beszélgettünk, hogy a most már rendkívül divatos HR technológiák bevezetése tényleg hozza-e azt az eredményt, amit elvárnak tőle és hogy a technológia alkalmazása tényleg növeli-e a produktivitást.
A szerencsésebb munkavállalókat az ergonómikus bútorok mellett ma már tágas közösségi terek, pihenőszobák és flexibilis munkaállomások szolgálják ki. Az ezek mellett szóló legerősebb érv, amely szerint a legjobb ötletek többnyire nem az íróasztalnál ülve születnek. Ilyen szempontból az irodai kávézás újragondolásának is fontos szerepe lehet a hatékonyságnövelésben, de nem a koffein miatt. Nézzük meg közelebbről az irodadesign és a hatékonyság közötti kapcsolatot.
Hogyan veszik fel a kesztyűt a munkaerőpiaci kihívásokkal a sikeres vállalatok? Mit tesznek a hatékonyságnövelés érdekében? Milyen új technológiákra támaszkodnak? Ezekkel a kérdésekkel foglalkozik a Big Office Day, ahol egy napig minden a jövő munkahelyeiről fog szólni. De mi várja pontosan azokat, akik ellátogatnak a rendezvényre november 20-án?
A home office és a távmunka nem a jövő, hanem a jelen - legalábbis a munkavállalók szemében biztosan. Mára olyannyira fontossá vált a rugalmas munkavégzés, hogy sokan akár a fizetésükből is lejjebb adnának azért, hogy otthonról dolgozhassanak. Ráadásul egyre több vizsgálat bizonyítja, hogy azok, akiknek beleszólásuk van abba, hogy mikor és hol végzik feladataikat, jobban is teljesítenek. Akkor mi az oka annak, hogy a hazai munkáltatók nagy részénél még mindig nem alap? Az átállás nagyobb feladat, mint elsőre gondolnánk, de lehet, hogy többet kockáztat az, aki nem lép.
A munkavállalók mindennapjaik jelentős részét töltik az irodában, ezért sokat számít, hogy milyenek a berendezések, a legkör és a hangulat. A fiatal generációk képzett tagjai pedig kifejezetten igénylik, hogy modern és rugalmas környezetben dolgozhassanak. Épp ezért ma már senki sem gondolja, hogy az irodamodernizálás felesleges beruházás lenne. De a munkáltatóknak természetesen továbbra is kiemelt szempont a hatékonyság és a költségek optimizálása, amihez egyre több technológiai eszköz elérhető el. Mutatjuk, miről van szó.
A hagyományos hatékonysági mutatók, mint például az eszközarányos költségek vagy a költség-bevétel arány, nem feltétlen tükrözik híven a banki szereplők valós teljesítményét. A költségeket és profitokat számos olyan tényező formálhatja, amely a piaci szereplők döntésein kívül esik. Pontosabb tehát úgy fogalmazni, hogy ezek a mutatók inkább az eredményt, és nem a bankok döntéseihez köthető teljesítményt értékelik. Ennek fényében érdemes megvizsgálni, hogy a hazai bankrendszer hatékonysága régiós összehasonlításban hogyan alakult a válság után, ha ezeket a külső tényezőket is megfelelő módon figyelembe vesszük. Cikkünkben erre a kérdésre keressük a választ.
Ellentmond a valóság az alacsony banki versenyről, a magas hitelfelárakról és az alacsony költséghatékonyságról szóló véleményeknek - állítja a Gazdaság és Pénzügy legutóbbi számában négy banki szerző. Az eszközarányosan 3% feletti nettó kamateredményről és működési költségről szóló EKB-, illetve MNB-adatokkal szemben a valós szám 2016-ban szerintük 2,5%, illetve 2,0% volt, összhangban a régiónkkal. A lakáshitelek tényleges kamatfelára is alacsonyabb lehet Magyarországon, mint a jegybanki számítások alapján gondoltuk.
Vásárolnunk sem kell, elég, ha betévedünk egy boltba várakozás közben és máris statisztikai adatként jelenünk majd meg az adott üzlet vagy cégcsoport rendszerében. Ma már nem csupán a számviteli, kereskedelmi, raktározási adatok bírnak értékkel, a szenzorok évtizedében gyakorlatilag minden és mindenki mérhetővé vált, a kapott adatok pedig mind szerepet játszhatnak egy üzleti döntés meghozatalában.
Az idei óriási emelés hatására jelentősen nőtt a minimálbér összege Magyarországon, ami ráadásul januártól újabb 8 százalékkal növekszik. Ám a hazánkban most beindult béremelési folyamat még semmi ahhoz képest, mint amit Romániában és Bulgáriában láthatunk. A legkisebb bér drasztikus emelését sehol sem előzte meg hasonló mértékű hatékonyságjavulás, azonban míg a románoknál legalább látványosan nő a termelékenység, Magyarországon leginkább csak stagnál.
Az egész EU-ban nálunk a legmagasabb a bankok költségszintje, amit az ügyfeleken vernek le azzal, hogy az egyik legmagasabb kamateredményt realizálják a bankjaink - lényegében ezt állítja az MNB. Utánajártunk, igaz-e a visszatérő, egyúttal meghökkentő állítás, és arra jutottunk, hogy a magas állami terhek és az OTP külföldi leánybankjainak figyelembe vétele nélkül valószínűleg nincs ilyen nagy hatékonysági lemaradásuk a magyar bankoknak. Az európai középmezőnybe azért így se sikerült beférnünk.
2010-2011 óta semmivel sem lett termelékenyebb a magyar munkaerő, miközben a többi visegrádi országban mindenhol nőtt a hatékonyság. A tőkét és a munkát is figyelembe vevő teljes tényezőtermelékenységünk ráadásul még jóval a válság előtti szint alatt helyezkedik el, amivel szintén egyedül vagyunk a V4-ek között - derült ki az MNB új Inflációs jelentéséből.
Ráadásul ez még nem is a legnagyobb változat.
Több fontos lazítást is bejelentett a belügyminisztérium.
Az akadémikus a Checklist keddi adásának vendége volt.
Most a kis kapitalizációjú papírok ideje jön?
Nagy Márton beszélt a részletekről.
Most a kis kapitalizációjú papírok ideje jön?
Tévhit, hogy az átlagnál jobban melegszenek és sötétek?
Egyebek mellett erről szólt a Hype legújabb adása.
