Caj Jing-ven tajvani elnök hétfőn Tajpejben fogadta Markéta Pekarová Adamovát, a cseh Képviselőház elnökét, aki mintegy 150 fős üzleti delegáció élén érkezett a szigetre.
Megszakította Honduras a diplomáciai kapcsolatokat Tajvannal, és ezentúl a Kínai Népköztársaság kormányát ismeri el „az egyetlen olyan legitim kormánynak, amely egész Kínát képviseli” – jelentette be helyi idő szerint szombaton a közép-amerikai ország külügyminisztériuma.
Honduras elnöke, Xiomara Castro bejelentette, hogy megkezdik a diplomáciai kapcsolatok fölvételét a Kínai Népköztársasággal, ami egyben azt is jelenti, hogy szakítanának a Kínai Köztársasággal, vagyis Tajvannal. A közép-amerikai ország ma még egy a 14 közül, amely Tajpej fennhatóságát ismeri el egész Kína fölött. Bár az Egyesült Államok már rég nem ápol hivatalos diplomáciai kapcsolatokat Tajvannal, fontos törekvése, hogy a sziget kormányát elismerő országok ne vegyék föl a kapcsolatot Pekinggel, hiszen ez a kommunista szuperhatalom befolyásának növekedésével jár. Különös jelentősége van ennek Közép-Amerikában és a karibi térségben, ahol ma is Tajvan legtöbb támogatója található, és amely régiót Washington még mindig a maga befolyási övezetének tekinti. Caj Jing-ven tajvani elnök áprilisban tesz amerikai körutat, melynek során a Képviselőház elnökével is találkozik az Egyesült Államokban – egyesek szerint nem véletlen, hogy pont ehhez időzítve érkezett a hondurasi államfő bejelentése.
Kiadták az Egyesült Államoknak csütörtökön Juan Orlando Hernández volt hondurasi elnököt, akit New Yorkban állítanak bíróság elé, mert a vád szerint 2004 és 2022 között 500 tonna kokain csempészésében vett részt.
Kiadják a hondurasi hatóságok Juan Orlando Hernández volt elnököt az Egyesült Államoknak, ahol kábítószer-kereskedelem vádjával indítanak ellene eljárást – jelentette be a Twitteren helyi idő szerint szerdán este a hondurasi legfelsőbb bíróság.
A hondurasi rendőrség kedden őrizetbe vett Juan Orlando Hernandezt, az ország nemrég leköszönt elnökét, akit bilincsben és láncra verve vittek el otthonából, miután az Egyesült Államok drogvádak miatt kiadatási kérelmet nyújtott be ellene – írja a Reuters.
Kamala Harris amerikai alelnök csütörtökön a közép-amerikai Hondurasba érkezik a megválasztott elnök, Xiomara Castro hivatalos beiktatási ceremóniájára – írja a Reuters. Harris céljai között szerepel az Egyesült Államokba történő illegális migráció – amelynek egyik fő kibocsátó országa Honduras – megfékezése, illetve az új elnök meggyőzése, hogy továbbra is tartsák fenn a hivatalos diplomáciai kapcsolatokat Tajvannal.
Több száz, Hondurasból és Nicaraguából az Egyesült Államokba tartó embert tartóztatott fel a guatemalai határőrség szombaton.
A baloldali elnökjelölt, Xiomara Castro vasárnap bejelentette, hogy megnyerte a közép-amerikai Hondurasban tartott hétvégi elnökválasztást – írja a Reuters.
A drogkereskedőkkel, köztük a hírhedt mexikói sinaloai kartellel is összejátszó, egyfajta narkóállamot kialakító hondurasi kormányzó párt 12 éves uralmának vethet véget a közép-amerikai ország mai elnökválasztása. Jó esélye van ugyanis a győzelemre a baloldali összefogás jelöltjének, aki egy korábbi, puccsal eltávolított államfő felesége, és így az ország első női elnöke lehet. A hondurasi elnökválasztás két szempontból is fontos az Egyesült Államok számára: a latin-amerikai állam egyrészt az USA déli határainál megjelenő migránskaravánok legfőbb küldő országának számít. Másrészt a baloldali elnökjelölt közelítené Pekinghez országát, amely eddig nem Kínával, hanem Tajvannal tartott fenn diplomáciai kapcsolatot. A Peking által érvényesített „egy Kína elv” miatt így könnyen lehet, hogy újabb ország ismeri el Tajvan helyett Kínát, ami Peking befolyását erősítené a hagyományosan az USA érdekövezetének számító Közép-Amerikában.
Egyre több jel utal arra, hogy küszöbön áll egy új kétpólusú világrend, amelyben az Egyesült Államok kerül szembe Kínával. Ahogy a hidegháború idején, úgy most sem valószínű, hogy a két vezető nagyhatalom egymással közvetlenül háborúba keveredjen, ám a konfliktus más országokba való kihelyezése már megfigyelhető. A konfliktus legforróbb pontja Tajvan kérdése, amelyet jelenleg 15 ország ismer el hivatalosan. A hagyományosan az amerikai érdekszférába tartozó Hondurasban, amely a Tajvant elismerő kevesek egyike, vasárnap választások lesznek, és a győzelemre esélyes jelölt már bejelentette, Pekinget választaná Tajpejjel szemben. Ehhez azonban még az Egyesült Államoknak is lesz egy-két szava. A Tajvannal a diplomáciai kapcsolatokat két éve megszakító óceániai szigetországban, a Salamon-szigeteken pedig a héten lángolt fel konfliktus a Kína-párti központi vezetés és a Tajvan-párti legnépesebb sziget között. Vajon a jövőben új Koreára és Vietnamra készülhetünk?
Egy hét múlva tartják az elnökválasztást a közép-amerikai Hondurasban, amely azon kevés országok közé tartozik, amely elismeri a Kínai Köztársaságot, azaz Tajvant. A jelenlegi jobboldali vezetést kihívó baloldali Xiomara Castro azonban nyitna a Kínai Népköztársaság felé – írja a Reuters.
"Ne jöjjetek! Ne jöjjetek!"- ezt az üzenetet küldte Kamala Harris Latin-Amerika lakosainak Guatemalában tett látogatása alkalmával. Az amerikai alelnök ezzel az Amerikára nehezedő és fokozódó illegális migrációs nyomásra kívánta felhívni a figyelmet, amely sosem látott mértéket öltött és talán a Biden-kormány legnagyobb kihívása. Az amerikai vezetés egyelőre kétszintű stratégiát alkalmaz: egyrészt különböző fejlesztési programokon keresztül igyekszik javítani a migráció forrásaként funkcionáló országokban uralkodó életszínvonalon, másrészt pedig megerősített határellenőrzés útján próbálja meg elejét venni az illegális bevándorlási hullámoknak. A hatékony válaszlépések érdekében azonban szükséges jól definiálni a migráció megjelenési formái közötti különbségeket, amelyekre egyaránt hatnak természetes folyamatok és kiszámíthatatlan események.
Péntek késő este érkezett a hitelminősítő bejelentése.
Hírfolyamunk az ukrajnai háborúról percről percre.
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
