Bár rengeteg adat jött az USA-ból, összességében a kép egyértelmű. Az infláció csökkenése megállt valamivel 2% felett, miközben a fogyasztóknak köszönhetően az amerikai gazdaság továbbra is erős. A vállalati szektorban azonban már látszódnak repedések, ezt mutatja az is, hogy a harmadik negyedévben stagnáltak a vállalati profitok. A munkapiac továbbra is rendben van viszont.
Idén csupán 0,5%-os gazdasági növekedést vár az Erste, míg jövőre 2%-os bővülés lehet reális, amit visszafogott külső környezet és bizonytalan kilátások árnyékolnak be. Az infláció 2024-ben 3,6% körül alakulhat, a forint árfolyama pedig stabilizálódhat a 400-410-es sávban.
A szolgáltatások örvendetes árkorrekciója fontos lépés az árstabilitás eléréséhez, ennek egyik látványos példája volt a telekommunikációs szolgáltatások októberi jelentős áresése. A váratlanul erős hatás mögött azonban egy módszertani tökéletlenség is meghúzódik.
Novemberben felgyorsult a gazdasági szereplők hangulatromlása Magyarországon. A GKI felmérése szerint a fogyasztók és a vállalkozások pesszimizmusa nyár óta nagyon lassan növekszik, a friss felmérésben viszont egy karakteresebb esést láthatunk a bizalmi indexekben. Az üzleti mutató másfél, a fogyasztói index egyéves mélypontra esett.
Scott Bessent lesz Trump pénzügyminisztere, aki óriási alapkezelői, makrogazdasági tapasztalattal rendelkezik. Ebből kifolyólag elég határozott véleménye van az amerikai gazdaságról és arról, hogy mit kellene csinálni. Mivel most minden eszköze meglesz ahhoz, hogy megvalósítsa elképzeléseit, érdemes megnézni, hogy mik ezek és hogyan profitálhatunk ebből.
„A gazdaság, te hülye!” – ez az elhíresült szlogen, amelyet James Carville politikai stratéga talált ki, segített Bill Clintonnak 1992-ben legyőzni George H.W. Bush elnököt, és most egy újabb amerikai elnökválasztási eredményre ad magyarázatot. A gazdaság kiemelt szerepet játszott az idei választáson, megteremtve a feltételeket nemcsak ahhoz, hogy Donald Trump legyőzze Kamala Harrist, és hogy a republikánusok megszerezzék az irányítást a szenátus és a képviselőház felett, hanem esetleg ahhoz is, hogy egy ellenelit új hatalmi struktúrát vezessen be.
A várakozásokhoz képest sokkal rosszabbul teljesít a francia gazdaság a friss beszerzésimenedzser-indexek (bmi) szerint. Mind a szolgáltatószektor, mind az ipar meredeken zsugorodik, ami kifejezetten rossz gazdasági előjeleket jelent.
Az orosz gazdaság inflációs nyomás alatt áll, ami újabb kamatemelést vetít előre. Vezető közgazdászok szerint az infláció meghaladhatja a központi bank idei évre vonatkozó becslését, ami növeli egy újabb agresszív irányadó kamatemelés valószínűségét a jövő hónapban.
A múlt heti inflációs adatok nagyon meglepően alakultak, amiben a fő szerepet a telefon és internet előfizetések havi alapon számolt közel 7%-os áresése játszotta. Megkeresésünkre a Magyar Telekom elmondta, hogy többek között mi állhatott az ügy hátterében.
A Reuters felmérése szerint az Egyesült Államok megválasztott elnök, Donald Trump által Kínára kivetendő jelentős vámok komoly hatással lehetnek a kínai gazdaság növekedésére. A szakértők arra számítanak, hogy az intézkedések akár 1 százalékponttal is csökkenthetik az ázsiai ország GDP-jét 2025-ben.
A jövő évi költségvetés tervezete alapján a magyar nyugdíjrendszer változásai és finanszírozási tervei több fontos kérdést vetnek fel. Az előirányzott költségvetés szerint 2025-ben a nyugdíjakra és nyugdíjszerű ellátásokra 7200 milliárd forintot fordítanak, ami az egyik legnagyobb kiadási tétel marad. A 13. havi nyugdíj biztosítása 500 milliárd forint feletti összeget igényel, míg a NŐK40 program keretösszege 490 milliárd forintra nő. Európai összehasonlításban azonban Magyarország továbbra is az egyik legkevesebbet költő tagállam marad az öregségi nyugdíjakra, a GDP 7,45%-os arányával jócskán elmaradva az uniós 10,9%-os átlagtól. Cikkemben a 2025-ös költségvetés nyugdíjakra vonatkozó részeit elemzem.
Januárban iktatják be az Egyesült Államok új elnökét, Donald Trumpot. A republikánusok teljes győzelmet arattak a november eleji választáson, az újabb Trump-éra pedig alapjaiban változtat meg sok mindent a világ vezető hatalmánál, egyebek mellett a befektetések világa is alapjaiban átalakulhat. Egészen más iparágak és más vezető vállalatok kerülhetnek a rivaldafénybe a Biden-korszakhoz képest, elég arra gondolni, hogy háttérbe szorulhat a megújuló energiatermelés, miközben a fosszilis ipar vezetői dörzsölhetik a tenyerüket. De ez csak egy példa - számos területen jöhet paradigmaváltás, elemzésünkben most egy olyan területtel foglalkozunk, amit talán még nem igazán vettek észre és áraztak be a piacok.
Az Egyensúly Intézet friss előrejelzése szerint 2024-re mindössze 0,6%-os GDP-növekedés várható, miután a vártnál rosszabbul alakul az idei év. Az infláció idén 3,9%-ra mérséklődhet, de 2026-ra újra emelkedhet, elérve a 4,9%-ot. A forint gyengülő pályán marad, az euró árfolyama jövőre 410 felett, azt követően pedig 418–432 forint között várható. A munkaerőpiac feszessége enyhült, a munkanélküliség nő, míg a bérnövekedés üteme az előrejelzés szerint lassulhat.
Az amerikai gazdaság egyelőre a „soft landing” (puha landolás) felé tart, de Donald Trump megválasztott elnök politikai programja jelentős kockázatokkal fenyeget az infláció visszatérése és a gazdasági növekedés lassulásának szempontjából. A szakértők szerint a vámok, adócsökkentések és bevándorlási korlátozások tartós inflációs nyomást eredményezhetnek, amely újraírhatja a Federal Reserve monetáris politikáját – írja a Yahoo Finance.
Az Európai Központi Bank (EKB) Kormányzótanácsának egyik tagja, Jannisz Szturnarasz hétfőn azt nyilatkozta, hogy az eurózóna kamatainak negyedpontos csökkentése az év végéig indokolt lenne. A görög jegybankelnök kijelentése újabb jele lehet annak, hogy az EKB vezetői körében erősödik a kamatcsökkentés támogatottsága.
Fölényesen győzött Donald Trump az amerikai elnökválasztáson, de vajon mit tartogat ez a befektetők számára? A Portfolio által megkérdezett szakértők egy része szerint Amerika még mindig vonzó befektetés lehet, mások viszont már inkább a régiós részvényeket vennék. Abban a legtöbben egyetértenek, hogy érdemes kötvényeket is tartani, azt is elárulják, milyet. Eléggé megosztottak viszont a forint sorsa kapcsán, van, aki szerint már túl sokat gyengült a forint, mások szerint azonban van még tér a gyengülésre.
Legújabb makronaptárunkban napokra bontva mutatjuk, milyen adatközlésekre, eseményekre figyelnek a befektetők ezen a héten.
Az idén a költségvetési és gazdasági folyamatok nem nagyon támogatták az államadósság csökkenését. Olyannyira nem, hogy számításaink szerint az államadósság-csökkenés az idén nagy eséllyel nem teljesül. Erőlködni ugyan lehet, de kérdés, hogy megéri-e a kockázatot.
Változatlan marad az alapkamat holnap a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának ülése után, és idén már nem is számíthatunk több kamatcsökkentésre – vélik egyöntetűen a Portfolio által megkérdezett elemzők. A gyenge forint ellenére a közgazdászok nem várnak kamatemelést, ám jó darabig további kamatcsökkentést sem. A jövő évi alapkamattal kapcsolatban nagyon megoszlanak a várakozások: van olyan elemző, aki szerint 2025 végéig csak egyszer fog csökkenni az irányadó ráta.
Ha ma is folytatódik az eső széria az aranynál, akkor akár három éve a legrosszabb hetet zárhatja a nemesfém árfolyama. Az arany árának esését az erősödő amerikai dollár és a Federal Reserve vártnál visszafogottabb kamatcsökkentésre vonatkozó várakozásai okozzák elsősorban.
Összehívta nemzetbiztonsági csapatát a műveleti központban az amerikai elnök.
Nem kell messze menni.
A közel-keleti konfliktusra figyel a piac.
404 fölé ment az euró-forint árfolyama.
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború eseményeivel.
Egyre inkább háttérbe szorul a dollár.
Fontos fejlemények az öt napja tartó iráni-izraeli háborúról.
Szalóki Katalinnal, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének igazgatójával beszélgettünk.
A válasz nem az, amit elsőre gondolnánk!
